Sokat írtam itt a blogon a magyarországi árakról, hogy elemzések is kimutatják, hogy semmi se indokolja az ilyen extrém magas áremeléseket ami nálunk van.
És sokan azt hiszik, hogy például a közgazdaságtan és a kapitalista viselkedés egyezik, egyeznie kéne, vagy piaci törvények miatt beáll majd valami harmónikus egyensúly.
Tavaly megmutattam, hogy mit ír a közgazdaságtan és hogy valóság ezt nem követi le.
Van egy olyan hit az emberekben, hogy a vállalkozások mindent ilyen alaposan kiszámolgatnak aztán beállítják a legharmónikusabb árat. De nem ez történik.
Kétféleképpen lehetsz gazdag vállalkozóként: Rengeteg embert kiszolgálsz a közgazdaság szerinti, mondjuk, hogy fair áron; a közgazdasági modellek arról szólnak, hogy a lehető legtöbb embert szolgálj ki úgy, hogy minden készleted elfogyjon. Ehhez pedig egy olyan ár kell, hogy az emberek elvigyék az összes terméket.
De ma az árúházakban azt láthatod, hogy sok terméken vastag porréteg alakul ki, a készletek a polcokon maradnak, ha romlik a termék akkor talán az utolsó mondjuk 10 napban adnak rá kedvezményt, hogy vigyék már el, mert amúgy megy a szemétbe az egész.
A kapitalizmus igazából nem arról szól, hogy mindent szuperűl kiszámolunk, hogy mennyibe került és teszünk rá valami - szintén matematikai - profitot, vagy valahogy máshogy tudományosan kiszámoljuk mennyi profit járna.
Nem, igazából annyiért akarják eladni neked a terméküket, amennyit gondolnak, hogy maximálisan ki lehet belőled szedni. És ez totál egyéni lehet, de egyénekkel nem alkudoznak Európában, de mondjuk az országok között látszódhat a különbség, és gondolj csak bele pl. hogy írtam róla, hogy a szlovákoknál mennyi minden 50%-kal olcsóbb... Nem azért, mert a termelési költségek indokolják ezt... egyszerűen azt gondolják, hogy a szlovákok óriási tömege annyiért nem lenne hajlandó vásárolni mint a magyar, a magyarok viszont simán megveszik. Az előálltási költség meg lehet a legolcsóbb bolti árnál igazából 50-szer olcsóbb.
Egy extrém példával: Egy luxuskocsit előállítasz egy bizonyos összegen. Ez alatt nyilván nem adod, de az számít, hogy a vevő szemében mennyit ér a cucc. És pl. mondjuk világtól elzárt törzs szemében a luxosautód nem ér többet két gyökérnél, Dubajban meg eladod több ház áráért.
Szóval a lényeg, hogy a vásárlóból mennyit tudsz kiszedni, mennyit hajlandó adni a termékért.
Egy Milka csoki Svájcban kerülhet 5-ször többe mint mondjuk Romániában, az emberek megfizetik, Szlovákiában viszont olcsóbbnak kell lennie 25%-kal, hogy megvegyék, aztán az előállítási ár meg 100-szor kisebb mondjuk mint a legolcsóbb ár. Aztán csak, hogy a magyarok szomorú hozzáállására ráerősítsek: nálunk lehetne 5-ször drágábban adni a Milkát, az emberek nem háborognak, megveszik, hiába kisebb a vásárlóerőnk.
Persze a dolog ennél bonyolultabb és térjünk rá a másik módszerre amivel gazdag lehetsz és amit lényegében alkalmaznak nálunk.
Van egy többrészre szakadt társadalom. A társadalom egy része sokkal több fizetést kap mint a másik, de persze többet is nyúlnának le a vállalkozók tőlük, de mondjuk hogy gyakorlatilag is valamivel jobban élnek mint a társadalom másik fele.
Ilyenkor a vállalkozók kidobhatják a közgazdasági elméletet, miszerint arra kéne hajtaniuk, hogy minden terméküket eladják és a lehető legtöbb embert szolgáljanak ki.
Azt láthattuk, hogy Magyarországon az történt, hogy a rendkívül magas áremelés miatt bezuhant a fogyasztás, rengeteg ember kevesebbet fogyasztott, viszont mivel az áremelés olyan magas volt, ez a vállalatoknak nem számított, a kevesebb fogyasztás ellenére nőt a bevételük óriási mértékben.
Ehhez az kellet, hogy az országunkban sok embert hogy úgy mondjam nem érdekelte az akár 100%-os áremelés több terméknél, ugyanúgy megvette azokat, ezért a vállalatok boldogan le tudtak mondani a magyar társadalom nagy százalékának kiszolgálásáról; aki vásárolt hajlandó volt olyan sokkal többet adni, annyival hogy nemhogy szinten maradt volna a vállalkozó, hanem szokatlanul magas nyeresége lett.
Vagyis a vállalatokat többé nem kell, hogy érdekelje, hogy mindenkit, vagyhát a lehető legtöbb embert kiszolgáljanak, nyugodtan porosodjon ott a termék, az a lényeg, hogy a szupermagas áron azért legyenek elegen, akik vásárolnak.
Vagyis hiába jön induviduálisan, vagy statisztikailag a jelzés, hogy az árakat magasnak találják sokan. Az emberek óriási tömegei többé nem számítanak.
Meg persze vannak termékek amiket mindenképpen meg kell, hogy vegyél, mert amúgy mondjuk éhenhalnál, de igazából nem kéne, hogy ilyen magas ára legyen.
De ha nincs elég ember aki kifejezze, hogy akkor nem veszi meg így, akkor úgy hagyják az árat ahogy van. Mint nálunk a kenyér 100%-os emelése miközben a tv-ben ment a gazdág részéről, hogy szuperolcsó ukrán gabona elárasztja az országot.
És akkor mégiscsak több részre kell szedni ezt cikket...
