Új tech trendek és egyebek...

ÚJTECHKOR...

ÚJTECHKOR...

Leállások ( Facebook, Instagram, Messenger, Apple, felhő )

2019. július 09. - GABOR2

A "nagyok" megint megmutatták, hogy is kell "jól" csinálni a felhőt, meg a "szolgáltatást".

"Gond van a Facebooknál, akadozik a Messenger és az Instagram is"

"Valamilyen technikai probléma lépett fel szerdán délután a Facebooknál, ami a cég több szolgáltatását is érinti."

"Szerdán délután jelezték olvasóink, hogy valamilyen technikai hiba léphetett fel a Facebook több szolgáltatásánál is. A jelzések szerint a Messengeren elküldött képek nem, vagy csak véletlenszerűen jelennek meg, és gond támadt az Instagramnál is.

A DownDetector szintén hibát jelez a szolgáltatásoknál, a felhasználók jelzései valamikor 16 óra magasságában szaporodtak meg. A hozzászólások szerint az Instagramnál például nem töltődnek be a képek, és bejegyzéseket sem enged közzétenni a platform. Emellett gond van a sztorikkal, és a Felfedező menü sem tölt be rendesen."

"Lehaltak az Apple szerverei - megállt az élet a cég összes üzletében is"

"Alig pár nappal az után, hogy a Facebook szerverein súlyos, felhasználók százmillióit érintő üzemzavar lépett fel, egy másik technológiai óriás, az Apple szerverei is megmakacsolták magukat. A múlt hét végén fellépett probléma ugyanakkor nem csak az almás vállalat már meglévő felhasználóit érintette, de azokat is, akik csatlakozni szerettek volna utóbbiak sorához - ugyanis a felhős hiba miatt világszerte leállt az Apple való világban található üzleteinek működése is."

Talán nem véletlen, hogy egymás után esnek ki, ezt hacekerek csinálják, csak nem akarják bevallani?

Milyen már, hogy egy Apple totál összeomlik? Mi van a kvóta-szakemberekkel, hogy történhet ez meg velük, hisz mostmár diversek és ettől elvileg jobbak mintha valóságban a leghozzáértőbb embereket vennék fel.

Meg mi van a redundanciával már megint; ismétcsak az összeomlás teljes, pedig a redundancia miatt ennek nem szabadna megtörténnie.

"Legalábbis így tudja a MacRumors, ami szerint az iCloud mellett a Screen Time-t, a fotószinkronizációt, valamint az Apple Pay-t is érintő üzemzavar miatt leállt az értékesítés az Apple boltokban is - annyira, hogy nem csak új Apple kütyüket nem lehetett venni, de még a meglévőket sem tudták javításra felvenni."

Legalább a hozzáállással "nincs" baj:

"A vállalat ugyanakkor közösségi csatornáin semmit nem közölte a probléma okáról, sőt - szokás szerint - úgy tett, mintha az meg se történt volna."

Féléves felhő jelentés - 2019. első félév - 3

A hagyományosan az egyik legfontosabb része a jelentésnek ma már korántsem olyan hasznos mint régebben. Hogy miért, már leírtam az első részben.

Az Intel nagy terveket szőt és "uralni akarta idén az adatközpontokat". Lássuk hogy ment nekik.

"Így uralná idén az adatközpontokat az Intel"

"Bemutatta a következő nagyjából egy évre szánt új adatközpontos termékeit az Intel. A chiptervező többek között a frissített, Cascade Lake kódnevű Xeonokról, az azokhoz társítható nem felejtő Optane DIMM memóriamodulokról, új FPGA-król, illetve hálózati vezérlőkről beszélt dedikált rendezvényén."

Legalább gondoltak a processzoros sebezhetőségekre is. Persze azokból mindig jön új, de mégis.

" A kép azonban máris változhat a Spectre sebezhetőségek esetében, az új Xeonok ugyanis több rést is hardveres javítással kezelnek. Az Anandtech információi szerint a Spectre 2, 3, 3a, 4, illetve 5 (vagy L1TF) biztonsági hibákra kínál gyógyírt a Cascade Lake, melynek hála az új szerverprocesszorok már bármilyen szoftveres patch nélkül is immunisak a felsorolt sebezhetőségekkel szemben, miközben a végrehajtás tempója csupán elhanyagolható mértékben csökkent."

Vajon számszerűen mennyi az a elhanyagolható csökkenés? Nem derül ki.

Nos, később mikor közzétette a cég a negyedéves számait a befektetők menekülőre fogták. Az adatközpontok kifogtak rajtuk, mégse jött össze az uralom.

"Szárnyalt a Ford, zuhant az Intel"

"Nagyot, több mint 10%-ot zuhant viszont az Intel árfolyama az követően, hogy közzétette első negyedéves gyorsjelentését. A társaság az elemzői várakozásoktól elmaradó számokat közölt az adatközpont üzletágában és a menedzsment csökkentette az idei évre vonatkozó bevételprognózisát is."

Twitternek se megy a szekér. Mondjuk úgy elég nehéz is, hogy szinte mindenért bannolsz akárkit, még balosokat is, akikre visszaüt a cenzúra imádatuk.

"Nagyot esett a Twitter felhasználószáma"

Megintcsak azt látjuk, hogy bár a befeketőknek be kéne számolni a rossz dolgokról is, a cég mégis úgy dönt, hogy majd nem teszi:

"A következő pénzügyi negyedévtől kezdve már nem is osztja meg a Twitter a havi aktív felhasználószámot, mivel az folyamatos csökkenést mutatott az elmúlt negyedévekben."

"Az aktív felhasználószámban viszont egyáltalán nem remekelt a cég, ugyanis havi 9 millióval használják kevesebben a közösségi oldalt mint egy évvel ezelőtt. Ebből 2 milliót az amerikai felhasználók tesznek ki, azaz 68 millió helyett már csak 66 millióan szokták havi rendszerességgel megnyitni az oldalt. "

Megintcsak... ezt nem kis részben magának, a cenzúrázásának köszönheti.

"A nemzetközi felhasználószám pedig 262 millióról 255 millióra esett egy év alatt. Mindez azt is jelenti, hogy 2018-ban folyamatosan egyre csak esett a havi aktív felhasználói bázis, és az elmúlt két évben soha nem használták még ilyen kevesen (összesen 321 millióan) a szolgáltatást. Úgyhogy a Twitter úgy döntött, a következő pénzügyi negyedéves jelentésben már nem fogja megosztani a havi felhasználószámot, hogy azt ne lehessen közvetlenül más közösségi oldalakkal összehasonlítani."

A felhővel is ez a helyzet... a negyedéves jelentések egyre kevésbé mutatják az igazi képet, így vagy úgy.

Ismét egy példa, hogy a rosszat mutató adatot kiveszik és egy jobbat raknak helyébe:

"Mindenesetre a vállalat a havi aktivitás helyett a napi aktív felhasználószámot fogja megosztani a következő negyedévtől (eddig csak a százalékos változást árulta el), amely valamivel jobb képet mutat, de közel sem tökéleteset."

Pénzügyi következmény:

"A befektetők azonban a törekvéseket most kevésbé értékelték, miközben a havi felhasználószám elég drasztikusan esett és a napi aktivitás sem mutat túl jól a konkurenciához viszonyítva. A részvényárfolyam ennek megfelelően 10 százalékot esett a kereskedés zárása utáni órákban."

Menjünk tovább:

"Már a stagnáló felhasználószámot is értékelik a Snap befektetői"

"A vártnál magasabb bevétel és stagnáló felhasználószám jellemzi a Snap 2018-as negyedik pénzügyi negyedévét, de a befektetők már ezt az eredményt is pozitívan fogadták."

"Sikerült végre az elemzők elvárásait túlteljesítő eredményeket felmutatni a Snapchat anyacégének a 2018-as negyedik negyedévben, amelynek a hírére a részvényárfolyam több mint 20 százalékot ugrott a kereskedés utáni órákban - igaz, mindössze 7 dollárról indult. A vállalat bevétele 36 százalékkal 390 millió dollárra emelkedett az előző év azonos negyedévéhez képest, amelyből 269 millió dollárt hozott Észak-Amerika és 62 millió dollárt Európa, míg a többit az egyéb régiók pótoltak ki. A nettó veszteség pedig 158 millió dollárral lett kevesebb, azaz jelenleg 192 millió dolláron áll, ami szintén fejlődésnek tekinthető."

"A régiós bontás szerint Észak-Amerikában (79 millió felhasználó) és Európában (60 millió felhasználó) is 1-1 százalékkal esett a felhasználók száma, viszont "a világ többi" részén 1 százalékot emelkedett 47 millióra. A Snap szöveges indoklása szerint a nemzetközi piacon is egyre sikeresebb a terjeszkedés (bár ezt az adatok csak részben támasztják alá), például a cég terjeszkedett Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Indiában és a Közel-Keleten. A növekedést legfőképp az utóbbi két területen tetten érhető, ahol egyébként a terjeszkedést a lokális, kulturálisan releváns tartalmakat létrehozó partnerek segítették a jelentés alapján."

"A helyzetet nem segíti elő, hogy januárban a pénzügyi igazgató már bejelentette a távozását, így összességében az elmúlt két évben már 20 fontosabb vezető távozott a cégtől."

"Ennek ellenére a befektetők értékelték a mostani bevételnövekedést és a csökkenés helyett csak stagnáló felhasználószámot."

A helyzet annyira nem bíztató:

"Sorban távoznak a Snaptől az igazgatók"

"Nem csak, hogy nem sikerül egyenesbe kerülnie a Snapchatről ismert cégnek, de a jelek szerint már az igazgatósági tagok sem bíznak benne. Az Amazontól igazolt pénzügyi igazgató egy évig sem maradt."

"Összesen 14 százalékot esett a részvényárfolyam, miután a Snap pénzügyi igazgatója, Tim Stone is bejelentette a távozását. A vállalat Amazontól igazolt pénzügyi igazgatója nagyjából 8 hónapot töltött a vállalatnál, mielőtt a távozás mellett döntött. Igaz, a tőzsdefelügyeletnek küldött jelentésben is szerepel, hogy a búcsút nem valamilyen nézeteltérés okozza, Stone segédkezik még az utódja megtalálásában és marad legalább a következő havi pénzügyi negyedéves jelentés megjelenéséig, de mindez kicsit sem nyugtatta meg a befektetőket."

"Egyelőre a nyereség továbbra sincs kilátásban, bár a Stone távozását is közlő jelentésben a vállalat megemlítette, hogy legalább a bevétel az előzetes várakozásoknak megfelelően alakul, és a korábban közölt 355-380 millió dollárból inkább a magasabb összeg felé hajlik majd a mérleg nyelve. A részvényárfolyam viszont Stone közreműködésével sem ívelt felfelé, csak az utóbbi hat hónapban nagyjából 50 százalékot esett, és a pénzügyes távozásának hírére még tovább zuhant. "

Jöjjön egy szereplő akinél minden rendben... legalábbis látszólag, mert úgy manipulálja ma már az adatokat, hogy nem lehet tudni mi az igazság.

"A Microsoft is érzi az Intel ellátási problémáját"

A Microsoft megintcsak azt játsza, hogy példaul ami jó számokkal jön, az felhőnek számít, ami nem jó számokkal, az nem. Mert például a konzumer Office ( a felhős Office is ) stagnált, így nem számít a felhő közé idén.

" Jobban is sikerülhetett volna az alapvetően igen egészséges növekedéssel kecsegtető év vége a Microsoftnál. Miközben a (felhős) szolgáltatásokból és a hardveres értékesítésekből származó forgalom tovább nőtt, a Windows értékesítése csökkent, a konzumer Office pedig stagnált. A redmondi vállalat szerint a jelenség okát elsősorban az Intelnél kell keresni, melynek ellátási problémái miatt kevesebb PC, így pedig kevesebb licenc találhatott gazdára."

"Az Intelligent Cloud szegmens gyarapodását semmi sem zavarta meg, legalábbis erről árulkodik az a 20 százalékos gyarapodás, amely 9,4 milliárd dollárra tolta fel az üzletág forgalmát. Az üzemi eredmény 3,28 milliárdon állt meg, ami közel 16 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőtti összeget. A növekedés oroszlánrésze továbbra is az Azure-nek köszönhető. A felhős rendszer még mindig hihetetlen növekedéseket produkál, most épp 76 százalékot nőtt - ez annak fényében komoly fegyvertény, hogy már tavaly sem jelképes összegről beszéltünk. A Microsoft-kliensek szépen ráharaptak a megoldásra, úgy tűnik továbbra is rohamosan növekszik ez a szegmens."

A klasszikus szerveres licencek ennél lényegesen szerényebb, 6 százalékos növekedést produkáltak. Ez részben magyarázható azzal, hogy a cég értékesítői hálózata egyként állt rá az Azure-re, a hagyományos termékek mögött így kevesebb ösztönző maradt."

Ez a felhős rész... aztán most jön a nem felhős rész... ami igazából felhő.

"A Productivity and Business Processes szegmens egy fokkal szerényebb, 13 százalékos javulást produkált, így 10,1 milliárd dolláron állt meg a bevétel."

"A kereskedelmi (céges) Office-bevétel 11 százalékkal nőtt, ebből az Office 365-ös előfizetések bevétele 34 százalékos növekedéssel tűnt ki. Ahhoz mérten, hogy egy stabil, megállapodott termékcsaládról van szó, ez a gyarapodás kifejezetten erősnek számít. "

Ahol elvileg szép az eredmény, ott van részletes adat, hogy ennyi a felhős rész, annyi a nem felhős rész. Aztán jön a nem szép adat és ezt már nem tudhatjuk. Ráadásul megintcsak láthatjuk... Office 365-ről van szó, de mégis ez nem tartozik a felhős részbe.

"A konzumer Office már közel sem szerepelt ilyen jól, az irodai szoftverre mindössze 1 százalékkal nőtt a kereslet, amely gyakorlatilag stagnálást jelent."

"A továbbiakról a Microsoft csak néhány részletet árult el: A konzumer Office 365 előfizetések (tehát felhasználók) száma már eléri a 33 milliót."

Százalékos növekedési adat viszont nincs.

Ráadásul ha rákattintasz a konkrét képre, ott megintcsak láthatod, hogy a cloud össze van mosva mással. Sőt meg is van "csillagozva", hogy azon kívül még két másik dolog is beletartozik ahhoz ami a rublikában van. Például non-GAAP CC növekedés.

Ez egy standarttól eltérő számviteli eljárás.

"Non-GAAP earnings are an alternative accounting method used to measure the earnings of a company,"

Még erről a dologról: "These pro forma figures, which exclude "one-time" transactions, can sometimes provide a more accurate measure of a company’s financial performance from direct business operations. However, investors need to be wary of a company's potential for misleading reporting that exclude items that have a negative effect on GAAP earnings, quarter after quarter."

Vagyis beleszámolják az egyszeri tételeket is például és figyelmeztetik a befektetőket, hogy ezzel a módszerrel könnyen lehet, hogy átverik őket.

Vagyis megintcsak nem tudjuk mi az igazság. Ami ebből az egészből lényeg, hogy talán 16 százalékkal nőt az üzemi eredmény, mert a többi szám bármennyire is szép, attól még lehet, hogy a költségek még nagyobbat nőttek. Az üzemi eredmény viszont felhasználóknak nem tetsző dolgokkal, pl. az árak emelésével is létrejöhetet, ami ebbe az irányba nyomta a felhasználókat. Ami volt is.   Nem is annyira nehéz 16 százalék üzemi eredményt javítani, ha ebből kb. 10 százalék sima plusz pénzbehajtás az egyik oldalon ami össze van mosva a clouddal és más irányból pedig a cloud felé "tereli" a drágulás miatt az embereket. 

"Microsoft raises prices on Office and server products by 10 percent"

Tehát a szép eredmények annyira nem is szépek, egyáltalán nem.

Mi a helyzet a Google-nál?

"Költségesek a Google fejlesztései"

"Ismét a részvényárfolyam csökkenésével reagált a tőzsde az Alaphabet legújabb pénzügyi negyedéves jelentésére, pedig magára a bevételre nem lehet panasz."

"Az egyéb tétek mellett megtalálhatóak még az egyéb bevételek, azaz a felhős szolgáltatásokból, a Google Play-ből és a hardverekből (például Google Home, Pixel telefonok) származó összegek is, amelyek 31 százalékkal 6,49 milliárd dollárra nőttek évről-évre."

Megintcsak azt gondolnád, ez nem is rossz, de aztán mint ahogy a cikk is folytatja, az egészben nem lehet megbízni egyáltalán:

"Ezen belül viszont egyáltalán nem lehet tudni az egyes területek teljesítményéről, ami szintén nem jelenthet megnyugtatást a befektetőknek. Az elemzői konferenciahíváson Ruth Porat ezúttal is jelentős költségeket említett az adatközpontokkal és a hardveres termékekkel, például a Nest termékcsalád fejlesztésével kapcsolatban."

Vagyis a felhő simán lehet, hogy nagyon veszteséges volt. Nem tudhatod, de alighanem igen, Ruth Porat szavai alapján.

Ráadásul bár a Google-é a harmadik legnagyobb bevételű felhő, de még így sem érzik, hogy dicsekedniük kellene vele, igazából nem is nagy szám:

"A Google Cloud bevételeit tekintve globálisan ugyan a harmadik helyen áll a piaci szegmensben, de messze lemaradt az Amazon és a Microsoft mögött."

A Facebooknak is ment a szekér, de semmi agyateldobó eredmény.

"Továbbra sem látszanak a botrányok a Facebook eredményein"

Viszont a Facebook is olyan, hogy írják, hogy ennyivel-annyivel nőttek, de hogy mi az igazság ebből az kérdés.

Ők maguk állították, hogy milliárdos nagyságban töröltek hamis profilokat, de még ezután is úgy sejtik, hogy százmilliós nagyságrendben van még hamis profil.

"Megdöbbentő számot közölt a Facebook: 2,19 milliárd kamu profilt töröltek 3 hónap alatt"

"A Facebook legfrissebb beszámolója szerint 2019 első negyedévében mintegy 2,19 milliárd hamis fiókot töröltek a közösségi oldalról, ami egy egészen elképesztő szám,"

"A cég szerint a havi felhasználók profiljának nagyjából 5 százaléka lehet nem valós. Alex Schultz, a Facebook Analytics alelnöke szerint a cél, hogy erre az 5 százalékra koncentráljanak.

Ez körülbelül 119 millió olyan kamu profilt jelent, amit folyamatosan használnak, és (még) nem tűnt fel a Facebooknak."

Ezeket mindig lehet használni úgy, hogy a jelentésnél igaziaknak mutatják be, vagyis megintcsak ott vagyunk, hogy itt van egy negyedéves jelentés és nem tudni, hogy igaz-e ami benne van.

"A közösségi óriás a tavaly szeptembertől decemberig terjedő negyedévben 16,9 milliárd dolláros bevételt szerzett, ami 30 százalékkal több a 2017-es azonos időszaknál - 6,88 milliárd dolláros nettó profit mellett. Továbbá a havi aktív felhasználók száma is nőtt, 9 százalékkal 2,32 milliárdra. A növekedés azonban mindkét részről lassulást mutat, hiszen a bevétel 2016-ról 2017-re még 47 százalékkal nőtt, a felhasználói bázis pedig 14 százalékkal."

Ráadásul ők speciális helyzetben vannak, mert a pénz a vállalatoktól jön reklámért és simán lehet, hogy a "botoknak" mutogatnak reklámot, amiért ugyanúgy fizetnek a Facebooknak.

Ráadásul a jövőben ezek se lesznek, mert a Facebook is úgy döntött, hogy a jövőben nem fogja ezeket az adatokat közülni:

"Úgyhogy a jövőben a cég inkább a szolgáltatás-család adataira szeretne fókuszálni, és kivezeti a negyedéves pénzügyi jelentésekből a csak a Facebook főalkalmazására vonatkozó felhasználói számadatokat."

Megintcsak... ami nem szép azt le kell rejteni, helyette be kell hozni valami szebbet:

"A döntés több szempontból is érthető, hiszen a cég kevésbé szeretné hangsúlyozni a Facebookon a csökkenő-stagnáló amerikai és európai felhasználói adatokat, amelynek egy része valószínűleg a fiatalok elpártolásából adódik. A fiatalok számára viszont a közösségi óriás más appokat kínál, amelyeknek növekedését jobban szeretné kiemelni"

Ami az Amazont illeti nem találtam friss adatot, ez talán azért is van, mert a feleségével osztozkodnak a vagyonukon.

Ami ez SAP-t illeti vérfrissítésnek nevezi, hogy kirúgott 4400 embert, hogy a felhős dolgokat még tovább erősíthessék.

"Vérfrissítés az SAP-nál: 4400 alkalmazottól válnak meg"

"Nagy átalakításra készül az SAP, a cég igyekszik felkészülni a következő évek kihívásaira, ezért alaposan átalakítaná az alkalmazotti gárda összetételét. "

Nagyon be vannak zsongva ezek a nagy techcégek, az átlag emberek viszont nem igazán osztoznak ebben. Mi lesz így a jövő?

"Elsősorban az idősebb dolgozóktól válnának meg, többek között a waldorfi cégközpontban élhetnek a dolgozók a hamarosan induló program nyújtotta lehetőségekkel, hiszen ott sokan dolgoznak az 1990-es évek óta, szakszervezeti képviselők szerint az 55 év feletti korosztályból sokan reménykednek abban, hogy nagyvonalú juttatásokkal nyugdíjba mehetnek."

"A cél egyébként nem az, hogy jóval kevesebben dolgozzanak a vállalatnál, hanem az, hogy a nagy növekedést nyújtó szegmensekben még növekedjen is a létszám, az SAP vezetése abból indul ki, hogy év végén a leépítések ellenére még többen dolgoznak majd a vállalatnál, mint most, mivel a hamarosan induló programmal párhuzamosan toborzást is indít az SAP."

A korábbi interjúból meg az látszik, hogy talán feladták a nagy felhős reményeket.

"Az is igaz azonban, hogy a vállalatok még mindig félnek az adataikat feltenni a felhőbe. Persze, ha valaki attól fél, hogy az adat fizikailag a vállalat falain kívülre kerül, nem lehet mit kezdeni."

És a végére egy szomorú című sztori:

"Egy szertefoszlott felhős álom"

"A felhőalapú számítástechnika alapvetően drága. Az Uber legnagyobb amerikai riválisának számító Lyft évente nagyjából 100 millió dollárt fizet az Amazonnak különféle felhős szolgáltatásokért."

"Az olykor rendkívül magas költségek felismerése egy kisebb mérvű visszarendeződést indíthat el a saját adatközpontok felé, de már magával hozván a felhő működési modellt. Ennél fontosabb, hogy ez a felismerés egy változást indít majd el a nagyvállalati informatikai és felhasználói körökben arról, ahogy számítástechnikai erőforrásokról gondolkodnak. Az IT valóban egy tömegáru, de tisztességes árcédulával."

Ó, vagyis miután a felhőnek hála majdnem csődbe megy a cég, ezután majd jobban figyel a gazdálkodására a számítástechnika területén is, WTF??!!!

"A problémára (mint az élet szinten minden kihívására) két válasz adódik: Vagy harcolsz ellene, vagy elfutsz előle – azaz visszaviszed a feladatot a saját adatközpontodba."

Hogy mi? Harcoljak ellene, úgy hogy benne maradok? Inkább ne menjünk bele és menjenek a felhős cégek csődbe, így nem kell harcolni.

Ha mélyebben utánna mész a sztorinak kiderül, hogy igazából 300 millió dollárról van szó három évért.

Ráadásul nagyon nem jöttek be a tervek a cégnek, lehet nem is tudja majd fizetni:

"Lyft lost $1.14B in Q1 2019 on $776M in revenue"

Szóval ez a cég inkább kidob 300 millió dollárt három év felhő használatért, ahelyett, hogy saját maga ebből a pénzből megalkotná a saját rendszerét... nagyon okos. Példázat lett már most belőle.

"Lyft's $300M deal with AWS puts all eyes on cloud's reliability"

A nemfizetés réme is máris felmerül:

"f Lyft fails to "meet the minimum purchase commitment" of $80 million each year in the designated time frame, the company is still responsible for paying the difference. This failure could lead to unintended financial harm on Lyft's part, according to the filings."

A cég amit csődbevitt az "olcsó" 300 milliós felhő... hamarosan jöhet.

Ezek után felmerül a kérdés... Érdemes-e szorosabban figyelni a felhőt? A válaszom nem. Sőt továbbiakban már nem lesz féléves felhő jelentés se.

A cégek még mindig fanatikusan nyomatnák a felhőt, de látszólag igazából nem hatásosak, legalábbis itthon, bár nyilván külföldön se megy annyira a szekér, ha ennyire manipulálni kell a jelentéseket.

Meg amúgy is... Amikor elkezdtem felfigyelni a felhőre, hogy ez milyen rossz már, még az volt a szöveg, hogy majd pl. megszüntetik az otthoni adattárolás lehetőségét és ha bejöttek volna az akkori nagy tervek, akkor ma már mind felhőn kereszül gépezhetnénk. Ez nagyon nem jött be.

A felhő sokkal szerényebb helyet foglal el mint amit szerettek volna.

És meg is változik az egész mehanizmus ahogy használnák. Régebben azt várták, hogy az emberek töltik fel a felhőt, ma már mivel látják, az emberek nem harapnak rá, inkább úgy gondolják, hogy majd kémfunkciókat használva, autómatikusan ők fogják feltölteni a felhőt a felhasználók adataival. Meg jönnek az új dolgok, pl. a mesterséges intelligencia ami mögé elbújik a felhő és a felhőt majd az fogja feltölteni, nem az emberek.

Ahogy az egyik cikk írja a címében is:

"Nincs mesterséges intelligencia felhő nélkül" 

Van itt egy rejtélyes mondat:

"Mattheisen szerint az MI elfogadottsága vissza fog hatni a felhőre is, hiszen előbbi az utóbbi nélkül a rendkívül magas költségek miatt sokak számára elérhetetlen lenne."

Vagyis mesterséges intelligenciát csak akkor kapsz, ha folyamatosan, szépen fizeted a felhőnket is. De már nem a felhő lesz reklámozva, hanem a mesterséges intelligencia.

Féléves jelentéseket írnom azért sincs többé értelme, mert ami a magját adta, a negyedéves jelentések ma már lényegében használhatatlanok. Régebben nagyon jó eszköz volt arra, hogy bemutassam, hogy kamuznak a cégek, de már adaptálódtak és ott is kamuznak, így vagy úgy, vagy egyszerűen csak nem közlik a nem szép adatokat. 

Ami miatt még nyugodtabban abba lehet hagyni az ilyen féléves jelentések írását az az, hogy bár a cégek kialakítottak egyfajta tradiciót, hogy tojnak a felhasználók privát adatainak fair kezelésére, de megjött a válasz és felhasználók is kialakították a saját, mondhatni tradiciójukat, a sok-sok tapasztalásból, ez pedig az, hogy:

 "Jobban félünk az online szolgáltatóktól, mint a hackerektől"

"Nem bíznak a fogyasztók az online szolgáltatóikban"

Vagyis... tudjuk. Már csak a cselekvésre kell várni ami ebből következik. Ami... bár a techcégek remélik sohase jön el, igenis eljöhet. És... az fájni fog nekik.

Ettől még persze foglalkozhatok a jövőben is a felhővel, de ez attól függ, hogy érdemesnek tartom-e arra a hírt. Például lehet, hogy lesz egy több százmillós adatlopás és mégse írok róla mert... már annyiszor volt ilyen, viszont egy kisebb horderejűnek tűnű dologról meg majd írok.

A király meztelen, a felhő nem biztonságos, ezt több ezerszeresen már bizonyította a valóság. 

A jövőben azt látjuk majd, hogy minden szereplő tisztában lesz ezzel a ténnyel, de mindemelett a dolgok haladni fognak... A techcégek eddig is tudták ezt, ők folytani akarják ezt a rendkívül káros, zsákutcás utat; annak volna itt az ideje, hogy az emberek egyértelműen a megfelelő helyre tegyék ezt a "megoldást" amit felhőnek neveznek.

Féléves felhő jelentés - 2019. első félév - 2

A felhővel kapcsolatos biztonsági dolgokat átbeszéltük és már egy kis, még nem halálos adag bullshitet is magunkhoz vettünk szellemi táplálékként. Mi jöhet még ezután? Még több bullshit, de mostmár halálos adaggal, csak nem biztonsági témában. Ebben a részben szerepelnek az "egyéb felhős hírek" és lehetne csinálni benne, egy külön szekciót az olyan híreknek amiket kb. úgy lehetne leírni: "cégek, akarjatok mostmár aztán tényleg felhőt, vagy dögöljetek meg". Ha viszont átverekeded magad ezen a részen lejuthatsz majd a harmadik fejezethez, ami már negyedéves jelentésekkel, meg különböző pénzügyi jelentésekkel foglalkozik. Sajnos ezek is ma már baromira manipuláltak, már nincs az mint régebben, hogy ezeket mint Napnál világosabb bizonyítékokat mutathatom be, hogy a marketing mennyit hazudik.

Kezdjünk is a junk evészethez. Persze még itt is igaz, hogy találhatsz olyat, hogy a jól felépített hazugságözönbe kis igazság darab kerül, ami borít mindent amiről amúgy beszélnek... amiben minden szép, minden jó.

"A digitális fejlődésben lemaradt cégeken segíthet a CDR Start komplex csomag"

Szóval miután az előző részben bemutattam, hogy felhőben tartani fontos dolgokat százszázalékig rossz ötlet, láthatjuk, hogy ebben a felévben mennyire ráhajtottak a vállalati ügyfelekre.

"A Cloudera a Dell Technologies és a Reach bemutatta az elmúlt egy év tapasztalatainak és a valós hazai vállalati igényeknek megfelelően továbbfejlesztett CDR megoldást, valamint a CDR Start csomagot. A CDR Start a digitális fejlettség korábbi szintjén lévő vállalatok számára jelent segítséget. Olyan alapvető funkciókat alkalmaz, amelyekkel a harmadik és a negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) fejlesztései párhuzamosan valósíthatók meg, így felgyorsítják az átalakulás folyamatát és helyzeti előnyt kovácsolnak a lemaradásból. A CDR platform legfontosabb fejlesztése pedig a digitális ikerpár segítségével leképezhető interaktív digitális gyár."

Az ilyen digitális, Ipar 4.0 történetekből olyan klassz dolgok születhetnek mint ez.

"Három technológiai vállalat, a Cloudera, a Dell Technologies és a Reach egy éve közösen megalkottak egy olyan ipar 4.0 megoldást,  amely mesterséges intelligenciát használva növeli a termelés hatékonyságát. "

A mesterséges intelligencia manapság úgy van emlegetve mint korábban a felhő, mindenütt ott van és mindent annak neveznek, még olyan dolgokat is, amit korábban másként neveztek.

Természetesen ők is végeztek kutatást és kiderült, hogy sok pénzt kéne beszedniük egy csomó mindenkitől:

"A Dell Technologies Digital Transformation Index kutatásából nemrég kiderült, hogy a digitális átalakulási programok világszinten is gyerekcipőben járnak, és mindössze a vállalatok öt százaléka tekinthető digitális vezetőnek. A tavalyi állapothoz képest nőtt ugyan az átalakulást befogadók aránya, ám a vállalatok jelentős része (39%) még mindig a két digitálisan legkevésbé érett csoportba tartozik. Ugyanakkor az üzleti vezetők 78 százaléka szeretné, ha a digitális átalakulás elterjedtebb lenne a vállalatán belül."

"A hazai KKV-k esetében még mindig gyakran kézzel irányított gyártás folyik, és továbbra is jellemző a fejlesztésekre szánt tőke és az erőforrás hiánya, így ezek a vállalkozások olcsó szenzorok és nyílt forráskódú programok használatával igyekeznek felzárkózni és inkább épített megoldásokat alkalmazni."

Sebaj, segítenek a lemaradottakon, csak fizes rendszeresen, örökké. A nagy megoldás pedig természetesen... a felhő.

"A CDR architektúra „Fog Computing” rendszere továbbra is könnyen integrálható cloud megoldásokkal, akár publikus, akár privát felhőkkel."

"Azon szervezetek számára, akiknek még hátra van a digitális fejlődés egy része ahhoz, hogy Ipar 4.0 technológiákat alkalmazzanak, a Cloudera, a Dell Technologies és a Reach kifejlesztette a CDR architektúra új verzióját.'

Cloudera... inkább kloáka.

Aztán ismét egy " húúú már mindenki másként látja mint korábban, mostmár mindenki felhőt akar, úgyhogy te is akard, vagy lemaradsz és paraszt leszel" cikk.

"Adatok a felhőben: egyre népszerűbb a középvállalatoknál"

"A cégek növekedésével egyre bonyolultabbá válik az adataik feletti kontroll gyakorlása. Egyre áttekinthetetlenebbé válhat a tárolt információ annak mennyisége, tárolási helye és módja miatt, főként, ha erre a cég nem készült fel előre. Mára számos középvállalat a megoldást abban látja, hogy adatait a felhőbe költözteti a hatékonyabb adattárolás és a nagyobb biztonság érdekében."

Képzeljétek ebben a cikkben van egy olyan fejezet, hogy:

"A felhő előnyei a technológia fejlődésével felértékelődnek"

Tippeljetek, hogy vajon olyan van-e, hogy mik a felhő hátrányai? Hát persze, hogy nem.

Megint kapunk sok adatot, ami nem egyezik más adatokkal és van egy olyan ellentmondás is, ami ha igaz volna, nem kéne marketing cikk és nem hallanánk mindenhol máshol mást, mint amit itt állítanak, beleértve más bullshit cikkeket is.

"Az elmúlt 12 hónapban a cégek 38 százaléka költöztette adatait a felhőbe biztonsági okokból. Ahogyan a felhőalapú adattárolás és szolgáltatások elterjedése és biztonságosságának megítélése egyre kedvezőbb, a cégvezetők egyre könnyebben hozzák meg a döntést a felhőalapú megoldásokról. Azon amerikai középvállalatok vezetőinek 94 százaléka, akik biztonsági okokkal indokolják az adataik felhőbe költöztetését, úgy értékelik, hogy a felhőalapú adattárolás biztonságosabb/sokkal biztonságosabb, mint néhány évvel ezelőtt."

Nos, ehhez képest a valóságban a már korábban említett javíthatatlan processzor hibák miatt a felhők most is és még hosszú ideig száz százalékosan törhetők és ahol összegyűjtenek szorgalmasan a felhős cégek sok fontos céges adatot, garantált, hogy legalább néhány titkosszolgálat veszi a fáradságot, hogy egy hackeléssel több tízezer cég fontos adatát, üzleti titkait megszerezze. Szóval ha azt hiszik valóban a cégvezetők, hogy biztonságosabb lett a felhő... nos, tévednek, épp ellenkezőleg.

"A szervezetek költségmegtakarítást is tapasztalnak a felhőalapú adattárolás kapcsán. Azon középvállalati vezetők közül, akik biztonsági okokból költöztették adataikat a felhőbe, 30 százalék úgy nyilatkozott, hogy ez a megoldás kedvezőbb áron érhető el a cége számára, mint korábban. Egy évvel ezelőtt csupán 19 százalék értékelte így a felhőszolgáltatások árazását." 

Végülis ez egy szép megfogalmazás az árakról, de idézek megint egy egyenesebb beszédet egy másik cikkből:

"A felhőalapú számítástechnika alapvetően drága."

Aztán még megtudhatjuk, hogy:

"Növekszik a felhőszolgáltatások népszerűsége a magyar középvállalatoknál is"

Viszont a magyar piacról valamiért már nem mernek adatokat közölni. Biztos csak szerények.

Aztán:

"Felhőstratégiák: az informatika az égbe megy"

"A világot átalakító forradalmi technológiák közül a felhő éppen exponenciális robbanás előtt áll"

Ezt olvastam öt éve is, úgy tűnik valami nagyon hűti azt a bombát.

De ne legyenek kétségeid. NEM KERÜLHETED EL!!!!!!

"A világot átalakító forradalmi technológiák közül a felhő éppen exponenciális robbanás előtt áll, így az informatikai vezetők számára nem az a kérdés, hogy át kell-e költöztetniük a rendszereiket a felhőbe, hanem hogy mikor, milyen mértékben, és milyen buktatói vannak mindennek?"

Na most... hehe megintcsak ide idézném a Davosos cikk ideillő részét:

"Az FT tudósítása szerint az informatikai ipar teljesen pr-üzemmódban viszonyult a kérdéshez, a cégek minden erejükkel igyekeztek legyűrni a technológiai ipart érő kritikákat (techlash). "

Mondjuk azért van itt egy érdekes kérdés... azt állítja van buktató... keresük meg ezt a részt is majd a cikkben... szokatlan, hogy ilyenről lehet szó egy felhős cikkben, talán aranyra leltünk a szemétben?

"Magyarországon a vállalkozásoknak mindössze 18 százaléka használ valamilyen felhőtechnológiát, így a cégek ezen a területen is óriási ugrás előtt állnak "

Ó, nicsak, nicsak, megint csak visszacsökkent a felhőt használó cégek száma 18 százalékra.

"Marco van den Akker, a felhő utazó nagykövete"

Kb. mint valami hamis próféta titulus.

A halálos adagolás úgy tűnik kezdődik:

"A felhőbe költözés esetében a vállalkozások bátran belevethetik magukat az új technológiába, ahogy a fiatal strandolók a molóról ugranak a vízbe, "

Csakhogy arról nem szól nekik senki tőlük, hogy a víz amibe ugranak igazából csak tíz centi mély, csak átláthatatlan a sok sz@rtól és épp kifogják törni a nyakukat.

Hoppá, megintcsak arról írnak, hogy ez nem feltétlenül annyira olcsó, mint ahogy éveken át mondták, sőt akár bajba is kerülhet tőle a cég:

"ezt a bátorságot egy nagy fehér cápa akár az elszabadult költségek képében meg is bosszulhatja, és a bátorság ez esetben vakmerőséggé változik. "

De most akkor ez megintcsak egy képzavar... bátran ugorhatnak, csak lehet éppen csődbe viszi őket a sok költség, de akkor miért ugorjanak bátran? Hogy a "felhő utazó nagykövetének" ne kopjon fel az álla?

"Ezért a vállalatok számára jobb, ha stratégiát alkotnak a felhőbe költözés esetére, hogy minimalizálják a kockázatokat, és maximalizálják a lehetőségeket. Ha valaki nem tudja, hogy hogyan használja ki a felhő adta rugalmasságot és testreszabhatóságot, akkor a felhőalapú szolgáltatás igencsak költségessé válik, így érdemes a skálázhatósággal is foglalkozni." 

Oké, mostmár tényleg nem lehet csak a szépről és jóról beszélni, kiderül nagyon hamar, hogy nem igaz. Juhéj ismért találtunk valami értékeset a sok junk között.

De azért alapvetően junk, ez mindjárt ki is derül, pedig elvileg végre egy izgalmas rész jönne:

"Lehetőségek és kockázatok"

Kockázatok, a felhőnél??!! Na, ne!

Persze most is azzal kell kezdeni, hogy ez nem számít, akkor is ez lesz a jövő és kész:

"Valóban óriási robbanás előtt áll a felhőtechnológia Tanács Zoltán, az IFUA Horváth & Partners Kft. vezető munkatársa szerint is. A felmérések szerint a vállalatok 21 százaléka megduplázza a felhőre fordított kiadásait két éven belül. Ez alapján 2020-ra a hagyományos munkafolyamatok 83 százalékát áthelyezik a felhőbe. 2025-re a vállalatok 80 százaléka pedig bezárja hagyományos adatközpontjait. Ha a felhő legutóbbi történetét vizsgáljuk, akkor látható, hogy miután a technológia 2015-ben gyakorlatilag mainstreammé vált, 2018-ban elérkezett abba a fázisába, hogy a tudatos alkalmazása rohamosan nő, és az eddigi lineáris fejlődés után most már látni, hogy exponenciális robbanás előtt áll."

Oké, ez szintiszta bullshit, évek óta hallom ugyanezt, de ha igaz lenne, az azt jelenti, hogy csak a korábban már  emlegetett processzor hiba miatt mindezen cégek üzleti titkai el lesznek lopna, tuti.

Haladunk a halálos adag felé bullshitből:

"Szinte az összes felmérés szerint a felhő ott szerepel a világot felforgató, úgynevezett diszruptív technológiák között, és új kihívás elé állítják az IT-t, ráadásul a többi forradalmi technológia, mint a tudásalapú munkák digitalizálása, a mobilinternet vagy a dolgok internete (Internet of Things) is elképzelhetetlen a felhőalapú szolgáltatások nélkül."

Kicsit lehetnének öszintébbek, hisz lehet, hogy szinte az összes felmérés szerint ez lesz, csak azokat a felméréseket a felhős cégek készítik előre megírt "elkerülhetetlen jövő" verzióval. Aztán persze amit itt említenek látom pl. az IoT-ot, valóban nagyon felhősre akarják, dehát az is csak egy zsákutcás dolog.

"A nagy hazai vállalatok IT vezetőinek többségét egyre inkább foglalkoztatja, hogy az üzleti  folyamataikat digitalizálják..."

Na jó van, oké elég ebből, lapozzunk előre a "kockázatok" részre, ahogy igéri az alcím.

"Ezek a folyamatok azonban jelentős kockázattal is járnak, ugyanis nem látni még, hogyan lehet a folyamatot akár visszaalakítani, vagy a rendszereket másik felhőkörnyezetbe átvinni. Mindemellett, ha mindenki nagy mamutcégek felhőibe megy, akkor nemcsak az lesz a kockázat, hogy ezek az óriások nem omlanak-e egyszer össze (ki gondolt a Lehman Brothers csődjére?), de az is okot ad az aggodalomra, hogy onnantól ez a pár óriás határozza majd meg a szolgáltatás árát."

Pár értelmes gondolati szikrát tartalmaz ez rész nyomokban.

"Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy megéri-e a költözés, akkor ezt ugyan nagyon nehéz kiszámolni, de mégis meg kellene próbálnia a vállalatoknak. Elsősorban azt érdemes megnézni, hogy mennyi a jelenlegi IT-költség, majd egy szimulációval ellenőrizni, hogy ugyanez felhős(ebb) környezetben mennyi lenne. Emellett nemcsak az IT költségeket kell figyelembe venni, de például azt is, hogy az egész technológia mennyit javít a bevételtermelő képességeken: mennyivel lesz egy vállalkozás hatékonyabb, produktívabb, ha a felhőben végzi a tevékenységét? Lesz-e ettől több üzlete? Lesz-e ettől több bevétele?"

Megint csak... amikor már nem olyan távoli a dolog be kell vallani, nincs mese... a felhő nem olcsó. Igen, ezt állították korábban, de welcome to the real world, mégsem az, sőt itt majd fizethetsz a végtelenségig és akkor sem lesz a tied a dolog a végén soha.

Úgy tűnik van még némi önreflekszió is:

"Tanács Zoltán a HVG BrandLabnek elmondta, hogy a felhőszolgáltatók és a szoftvercégek erősen ráfeküdtek arra, hogy a felhasználókat a felhő irányába tereljék."

Találtak egy új, magyar sajátottságot is, hogy megindokolják miért elkerülhetetlen a felhő mint Thanos.

"Mindemellett a magyar munkaerőpiac teljesen kiszáradt, nincs ember, hogy a saját IT-csapatokat feltöltsék, pótolják, kineveljék. Így ez is gravitációs erőt jelent a felhő és a kiszervezés felé. Tehát a felhőbe költözés ma már elkerülhetetlennek látszik."

Van hogy kevés értelmes gondolat együtt van sok értelmetlennel:

"A felhőbe költözés mindemellett kiszolgáltatottsággal is jár. Kérdés, hogyha valaki átköltözik, akkor azt vissza lehet-e alakítani. Jelenlegi állás szerint ez nem igazán releváns kérdés, hiszen ha mindenki a felhőbe költözik, akkor nem valószínű, hogy lesz értelme visszatérni a saját üzemeltetésű rendszerre. Ehelyett inkább az a kérdés lehet lényegesebb, hogy lehet-e másik felhőkörnyezetbe menni. Jelenleg a válasz: csak nagyon nehezen."

Micsoda? Van-e visszaút? Hát... persze, hogy van, miért ne lenne? Ez nem a halál. De az is nagyon cuki, hogy:

"ha mindenki a felhőbe költözik, akkor nem valószínű, hogy lesz értelme visszatérni a saját üzemeltetésű rendszerre"

A bogaramék épp előbb állították, hogy 18 százalék van benne és gondolom az is olyan, hogy mindent belevettek, tehát ha a vállalkozás használ valami publikus emailt, már azt mondják felhőt használ.

Érdekes, ezek már lehet, hogy eretnekek, mert túl sokszor felvetik, hogy kéne, hogy legyen visszaút:

"Az iparágnak pedig emellett ki kellene dolgoznia olyan technológiai megoldásokat, hogy biztosítani lehessen az ügyfelek számára, hogy akár vissza is alakíthassák a rendszert, vagy átmehessenek máshová."

Meg ez is milyen már:

"Nincs senki elkésve"

Ha tavaly már felhősek lettek volna már el lettek volna késve és meghalt volna a vállalkozás feltámadás nélkül.

Na eljutottuk eddig, sikerült, persze ezért az életenergiánk egy részével kellett fizetnünk... de van egy rossz hírem még korán sincs vége, lehet az összesre szükségünk lesz, hogy a végére érjünk.

"Felhőbe boruló adatvilág"

Figyelem szint lépés következik a bullshitben. Bár tudjuk, hogy szinte senki se használ felhőt, de ebből a cikkből megtudhatjuk, hogy igazából a vállalkozások valósággal... menekülnek a felhőbe annyira kivannak már ettől a sok vacak adattól, meg minden.

"Hagyományos és nehézkes adattárházaik korlátai közül kiutat keresve a vállalatok ma már egyszerre több felhőbe menekülnek"

Nem is értem mi szükség van így erre a rengeteg marketing anyagra, vagy éppen a marketingesektől menekülnek, hogy akkor végre legalább békén hagynak majd? Úgyis miután már bent van a felhasználó sz@rnak rá.

Sok-sok adat van ebben a cikkben, de egy se igazán érdekes. Olyan dolgokról van szó pl. hogy mennyit keresnek állítólag a felhős szakemberek, mennyi a nő közülük... és elmondják milyen jól keresnek, de aztán következő fejezet arról szól... hogy az új megoldásoknak hála sok felhős embert ki lehet majd rúgni, mert jönnek az "Automatizált adattárházak", úgyhogy ennek a cikknek örülhet az ott dolgozó mert milyen jól kereshet és a tulaj is, mert hamarosan majd kirúghatja a drága munkaerőt. Bár arról nem volt szó, hogy korábbi felmérések kimutatták, hogy a felhős cégnél dolgozók égnek ki a leghamarabb az informatikusok közül.

Aztán:

"Ütős a felhő"

Én miközben olvasom az ilyen cikkeket tényleg úgy érzem mintha ütne.

" az immár független SUSE igyekezett arról meggyőzni ügyfeleit, partnereit és befektetőit, hogy minden eddiginél nagyobb fókusszal és jobb technológiai megoldásokkal, szolgáltatásokkal segíti a szervezetek digitális átalakulását."

Mindenki megnyugodhat, nagy lendülettel fognak minden eddignél több bullshittel ellátni:

"a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a hálózatvirtualizáció és a peremhálózati megoldások infrastruktúrával szembeni igényeit kiszolgáló, több tucat új fejlesztést tartalmaz." 

Szerinted, ha egy felhős cég fel teszi neked ezt a kérdést és állítólag ad rá egy megfontolt választ, mi lesz majd a válasz?

"Szerver vagy felhő? – Nem könnyű kérdés, de segítünk!"

Elárulom... ír egy cikket aminek 9/10-e a felhőről szól és kap egy bekezdést a nem felhős megoldás. Viszont 2019-ben már nem lehet úgy felhős promós cikket megírni, hogy százezer százalékban csak a felhő a jó, tehát egy rövidke bejegyzés erejéig kaphat méltatást a szerver is, de nem maradhat el a bullshit se, sőt a csattanos, legyen mindkettő egyszerre megoldás se.

Ezt írják a szerverről:

"Az évtizedek óta megszokott irodai szerverek továbbra is a legbiztosabb megoldást jelentik azok számára, akik a céges munkafolyamatokat házon belül tudják a legbiztosabbnak. Azonban ez nem pusztán emiatt van így, hanem a rendszer minden szempontból a cég egyedi igényei szerint alakítható ki: pontosan rendezni lehet, hogy munkatársaink milyen munkafolyamatokban vehetnek részt az irodai rendszerben, a cég szervere pedig tökéletesen beállítható azokra a számítási és hálózatkezelési feladatokra, amelyekre egyedi módon szükségük van.

Az adatok biztonsága első osztályú, csak az férhet hozzá, aki a hálózaton jelentkezik be - de mint említettük, ettől már a felhőszolgáltatások sem maradnak el."

"ettől már a felhőszolgáltatások sem maradnak el."

Ez bullshit, az első része a jelentésemnek egyértelműen mutatja.

Némi alapvető józanság is került a cikkbe:

"A felhő alapú rendszernek akkor van értelme, ha stabil internethozzáféréssel csatlakozunk rá. Ha minden munkafolyamat egy online rendszerre van bízva, akkor az internetkapcsolat megszűnése minden munka leállását is jelentheti."

Viszont még mindig a régi nóta megy itt viszont az olcsóságról, némi árnyalással.

"Többnyire a felhőszolgáltatások kevesebbe kerülnek, mint egy teljes géppark és hálózat üzemeltetése, viszont némi kompromisszumot ritka esetekben itt is kötni kell, hiszen a szolgáltatók véges típusú ügyfeleknek nyújtanak megoldásokat, és nem biztos, hogy a mi vállalkozásunk ezekbe tökéletesen beleillik. "

Oké, kevesebbe kerül, de... meddig? Két évig?

Aztán mire a cikk végére érünk kiderül, hogy nem is válaszolják meg a kérdést igazából. Azért ez valahol felhős mértékhez képest elég jó kis cikkecske volt, nem tartalmaz halálos adag bullshitet.

Ha persze a halálos adagot hiányolod menjünk is tovább:

"Már nem kérdés, hogy a felhő megkerülhetetlen"

Már a cím is jelzi, hogy az írók a múlt században valószínű egy GULÁG-ot vezettek volna.

Megintcsak visszatérve a Davosos cikkre:

"Az FT tudósítása szerint az informatikai ipar teljesen pr-üzemmódban viszonyult a kérdéshez, a cégek minden erejükkel igyekeztek legyűrni a technológiai ipart érő kritikákat (techlash). "

Gondolom mondjuk az ilyen cikkekre gondoltak mint ez.

Ez se független "kutatómunka", és már megint a Microsoft fizette. Lehet a Guinness rekordra hajt, az "Ugyanarról szóló kamukutatások" versenyében.

"A magyar nagyvállalati vezetők közel három negyede szerint a digitalizáció olyan forradalom az üzleti életben, ami túlmutat minden korábbi nagy változáson – derül ki a Microsoft Magyarország megbízásából készített nagyvállalati felhőkutatásból."

"A mobilizáció és a felhő használata a digitális transzformáció fontos állomása. A 2019-es felhőkutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy Magyarországon is megtörtént az asztali munkaállomások, mint munkakörnyezet trónfosztása! Ez a folyamat zajlik például az olyan nagyvállalatoknál is, mint a MOL, ahol hat hónap alatt több ezer dolgozó állt át a virtuális és mobil munkakörnyezetre” – mondta a felhőkutatás alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője."

Hát nem tudom, a másik, "felhő nagykövet" szerint kemény 18 százalék érintett, dehát oké, mindkettő egy bullshit szöveg úgyhogy választhatsz kinek hiszel.

"A vállalatok 74 százalékánál a belső működés javítása és a versenyképesség fokozásának igénye befolyásolja az informatikai fejlesztéseket"

Ami persze csakis egy irányba mutathat: felhő.

Megintcsak a sok olyan szöveg után ami azt mondja, hogy a felhő csodás... viszont be kell vallani drága, a Microsoft kutatása szerint nem az:

"A felhő releváns válasz a mindennapi üzleti problémákra, nem drága és megtérül – ez az általános vélekedés."

Biztos, hogy igaza van, hisz ő egy felhő szolgáltató és olyan nincs neki, hogy elég... tehát minden kevés amit kivet másokra.

Megint kiderül, hogy tavaly még csak hazudták, hogy mostmár nem félnek a felhő használatától, de idén mostmár tényleg nem:

"A félelmeket illetően is átlépett egy lélektani határt a magyar nagyvállalati kör, amely az egyre javuló tájékozottságnak köszönhető."

Ha igaz lenne, rossz irányba mennek a dolgok, hisz a felhő márcsak az első részben tárgyalt megoldhatatlan processzoros problémák miatt is állandóan sikeresen támadható.

Ma már beszélni kell a biztonságról úgy mintha érdekelné a felhős cégeket valamennyire, de figyelni kell rá, hogy a végeredmény szerint legyen minden oké:

"Kihívás a felhőben tárolt adatok védelme a cégeknek"

Ez már megint egy korábbi felmérés más szemszögből... Egy nagyon fenyegető új információval:

"A jelentés megállapításai a közép-európai vezetők számára jövőbe tekintési lehetőséget nyújtanak.

Így több idő jut felkészülni arra, amikor a magyar vállalatok és az államigazgatás is tömegével futtat majd üzletkritikus alkalmazásokat nyilvános felhőben"
Megintcsak az látszik, hogy arról álmodoznak a felhős cégek, hogy állami és üzleti titkokat tárolnak majd náluk miközben tudják, hogy már csak az első részben tárgyalt processzor probléma miatt is, ezeket a titkokat el tudják lopni más titkosszolgálatok például. Vagyis ezek az emberek az utolsók akikre ilyen titkokat szabadna bízni.
"Hozzátette: nemcsak új biztonsági megoldásokra és modellekre van szükség, hanem ezek alkalmazására is. "
Így van... első lépés a felhő törvényi betiltása. Max. a lényegtelen dolgok maradhatnak ott, de üzleti és állami titkok ott tartásást szigorúan büntetni kell és akik ezt szorgalmazzák pszichopata teszt alá kell vetni és távoltartani fontos állami tisztségektől.
Megint csak nem jön össze a matek:
"Az Oracle és a KPMG legújabb, kiberfenyegetésekről szóló 2019-es, globális felmérésen alapuló jelentése szerint
a válaszadók 72 százaléka állította, hogy a nyilvános felhő biztonságosabb, mint a saját céges adatközpont, ezért inkább a felhőben tárolják adataikat. A jelentés szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére nő azon vállalatok száma, amelyek adataiknak legalább a felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal."
Harmadlagos biztonsági témákról lehet beszélni:
"A kutatás feltárta azt is, hogy a felhőmegoldásokat használók 82 százaléka tapasztalt biztonsági incidenseket, amelyek a megosztott felelősségi körök értelmezésének hibáiból adódtak."
Más felhős cégeket se érdekli, hogy nincs biztonság a felhőben és szeretnék, ha minél több cég kerülne ebbe a csapdába:
"A Fujitsu ma bejelentette a több-hypervisoros Nutanix Enterprise Cloud on PRIMERGY platform globális bevezetését. A Fujitsu célgépével az ügyfelek gyorsan bevezethetik az új digitális alkalmazásokat, a nagyvállalati IT-infrastruktúrák pedig lépést tarthatnak a változás ütemével."
"Rugalmas hiperkonvergens megoldás minden felhőszolgáltatáshoz" 
Ebből a cikkből megtudhatod, hogy azt gondolják a felhős cégek, hogy Európában a cégvezetők a kényelem és a macera elkerülése miatt felhőbe mennek, mert nem szeretnének a törvényi előírásokkal foglalkozni.
És mégis... a növekedés amit ők jósolnak igen szerény:
"Bár a digitális átalakulás Európa-szerte történik, minden országnak továbbra is saját informatikai igényei vannak, és a különböző felhőpiacok ezt kiemelik. Az IKT-európai piac növekvő piac, és az IDC szerint ez a piac 2022-ig 22 százalékkal növekszik, nagyobb növekedési ütemben, mint a világ bármely más részén, elsősorban a GDPR miatt."
Nem ilyen kis, 22 százalékokhoz vagyok szokva az ilyen jóslatokban, mások nem is teszik ezt.
"Ez az átalakítási folyamat különböző sebességgel mozog. Lengyelországban például a felhő bizalmatlansága még mindig magas."
A felhő bizalmatlan a lengyelekkel szemben?
"A "felhőszolgáltatások használata a lengyel vállalkozásokban" című jelentés adatai szerint a szervezetek 87% -a még mindig rendelkezik fizikai helyszíni infrastruktúrával, míg csak 27% -a használ felhő megoldásokat."
Most kapunk egy csak 27 százalékot, de a magyar 18 meg máshol hatalmas és hamarosan mindenhol csak az lesz... ááá, most hogy van ez?
Kellemetlen adatok:
"Mindazonáltal a válaszadók 63% -a jelzi, hogy az adatvédelmi aggodalmak a felhőszolgáltatások használatának fő akadálya."
Ez viszont mi?
"A felhő elfogadását ösztönző fő tényezők a szolgáltatás elérhetősége az interneten keresztül (39%)"
Elfogadom mert van? He?
"Olaszországban azonban más a helyzet. Az elmúlt nyolc év során folytatott tudatosító kampányok hatékonynak bizonyultak."
Tudatosító program= agymosás. A felhő nem biztonságos, már csak az első részben tárgyalt egyik processzor probléma miatt se, mert folyamatosan és  sikeresen támadható miatta. Vajon erről mint mondott nekik a "tudatosító kampány"? Komolyan mintha valami szekta szöveget nyomatnának megint.
"2017 óta 19% -kal nőtt."
Hát két év alatt 19 százalék nem igazán bombasztikus, ráadásul ez full agymosás eredménye, plusz ez is amolyan "mindent számoljunk bele" féle számítással jött ki. Még a magánfelhő is benne van pl., ami aztán tényleg más kategória mint amiről a nagy techcégek álmodoznak.
"felhőplatformok iránti növekvő tudatosság, valamint a GDPR miatt felmerülő igények növekedése miatt,"
Ha valódi tudatosság lenne, csökkene drasztikusan a felhő használat.
Amit nálunk annyira nyomatnának máshol már hanyatlik is:
"Az Egyesült Királyságban a többfelhő stratégia átvette az uralmat és szervezetek 81% -a alkalmazza. Ugyanakkor a hibrid megoldások elvesztik a népszerűségét (-7%). Ez valódi változást jelent a vállalkozásoknak a felhővel való kalkulációkban."
"A sebesség, amellyel az Egyesült Királyságban működő szervezetek elfogadják a felhőt, meglehetősen lenyűgözőek. Csak hét évvel ezelőtt a szervezetek alig fele (48%) használt felhőalapú szolgáltatásokat. Ma ez a szám 88%. Azok a szervezetek, amelyek jelenleg nem használják a felhőt, azt várják, hogy ezt hamarosan megteszik. Két éven belül a szervezetek 93% -a használ legalább egy felhő szolgáltatást."
El tudom képzelni, hogy miután felvilágosították őket, hogyha egy ingyenes mailt használsz az is felhő ám, legközelebb már sokkal többen mondják, hogy felhőznek.
Úgy érzem magam mint az Orwelli világban az ilyen szövegektől:
"Érdekes lesz látni, hogy az európai felhőpiac hova fejlődik tovább az elkövetkező években. A páneurópai figyelemfelkeltő kampányok eredményei, amelyek ebbe a pontba kerültek, szintén a GDPR érdeme, amely állítólagos akadályként nemcsak az európai szervezetek digitalizálási folyamatának tényleges felgyorsítójává alakult, hanem mindenki tudatosságát is növelte az adatvédelem és a magánélet védelmének tekintetében."
Ha emiatt többen hasznák felhőt, akkor súlyosan csökkentette a tudatosságot.
Ami Magyaroszágot illeti az egyik mutató amivel osztályoznak, hogy mennyire vagyunk digitálisan fejlettek az a felhőhasználat. Mintha a kettőt nem lehetne szétválasztani.
Kaptunk is a felhő miatt egy nagy feketepontot:
"A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét jelző mutató, a DESI 2019-es adatai szerint Magyarország eredményei az elmúlt néhány évben az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak - közölte jelentésében az Európai Bizottság kedden. "
"A vállalkozásoknak mindössze 14 százaléka - ez az EU-ban a legalacsonyabb arány - használ vállalati erőforrás-tervezési szoftvercsomagot az információk különböző részlegek közötti megosztása érdekében.

Mint írták, az e-kereskedelem, a nagy adathalmazok és a felhőalapú szolgáltatások használata hasonló képet mutat. Az alapszintű digitális készségek szintén elmaradnak az uniós átlagtól, Magyarország a 28 tagállamból a 21. helyen áll. Az alapszintű szoftver készségek is gyengék, a 28 tagállamból a 22. Magyarország."
Ez elég távolinak tűnik attól, hogy itt majd hirtelen mindeki felhőt használ majd, meg hogy mostmár mindenki felhőt tervez majd használni.
Nézzünk meg egy, "piszok került a levesbe" interjút. Itt elmondják, hogy minden, de minden csodás aztán jön egy kellemetlen kérdés...
"Januárban nevezték ki az SAP Magyarország élére Pintér Szabolcsot. Tapasztalatairól, terveiről és az SAP átalakulásáról is kérdeztük."
"A hazai vállalatok is nyitottak a felhő felé"

"Szerintem érzékelhetően javult a felhő elfogadottsága itthon, és szép számmal vannak ezt használó vállalatok, alapvetően az üzleti, de az állami szektorban is. Bár az elfogadottság a nyugat-európai vagy amerikai szinttől még messze van, már a magyar leányvállalatnál is hasonló a felhős bevételek aránya, mint a globálisan, és az elvárások is a felhő intenzívebb növekedését irányozzák elő.

Az is igaz azonban, hogy a vállalatok még mindig félnek az adataikat feltenni a felhőbe. Persze, ha valaki attól fél, hogy az adat fizikailag a vállalat falain kívülre kerül, nem lehet mit kezdeni. Pedig érdemes feltenni a kérdést: miért tud nagyobb biztonságot nyújtani három-négy belső biztonsági szakember, mint egy olyan szervezet, ahol több százan, ezren dolgoznak ugyanezen? És ez igaz a karbantartásra egyaránt."

A válasz az, hogy már csak az első részben bemutatott egyik processzor probléma miatt is a felhők állandóan feltörthetők sikerrel és azok is maradnak, úgyhogy igen... már csak ezért se érdemes felhőben tartani fontos dolgokat.

Amúgy bárcsak úgy állnának hozzá, hogy nincs mit tenni, ehelyett mindent bevetnek, hogy agymossák az embereket.

De mint megint láthatjuk... ismét egy elszólás arról, hogy nem használják a cégek a felhőt valójában.

A kérdés ez volt:

"Bitport: Említette a cloudot. Magyarországon a felhő elfogadottsága még mindig elég ellentmondásos. Ön mit tapasztalatal?"

Másik kérdés is mintha a felhő inkább visszaszorulását jelezné:

"Bitport: Az SAP Magyarország erőteljesen szeretné bővíteni a partnerhálózatát. Nem mond ellent ez a felhős iránynak?"

Ilyet persze nem szabad elismeri, ennyi őszinteség már túl sok is volt.

Ha ennyi bullshitet elbírtál, akkor a végéig mostmár életben maradsz, legrosszabokon mostmár túlvagy.

Most jönnek az ehhez a felévhez tartozó újabb rejtélyek. Az elvileg konkurens felhős cégek hirtelen összefogtak.

Nekem mondjuk lenne néhány nem mainstream megoldásom, mint például, hogy ezen cégeknek igazából közös a tulajdonosi köre és a látszólag egymással versenyző cégeket megkérték költségcsökkentési célból, hogy dolgozzanak együtt. A titkosszolgálatok is lehet úgy vanank vele, hogy az átjárhatóság miatt jobb ha ezt teszik a cégek, nekik így még kényelmesebb lesz.

Mindenesetre ennek a rejtélynek a mainstream média széles teret adott:

"Az Oracle és a Microsoft összekapcsolják a felhőjüket"

"Elsősorban a vállalati felhasználókat érinti a Microsoft és az Oracle mai – sokakat meglepő – bejelentése, mely szerint a két nagy cég megteremti az átjárhatóságot a Microsoft Azure, illetve az Oracle Cloud között."

"Az együttműködés közvetlen összeköttetést jelent, a közlemény szerint olyan egyszerű lesz az adatok és eljárások mozgatása, mintha egy PC két különböző meghajtójáról lenne szó – és ez a tervek szerint még csak a kezdet."

Igen, az ilyen dolgok megerősítik azokat az elméleteket, hogy ez az egész egy háttérből irányított gigantikus elképzelés volt, hisz egyszerre ennyi cégnek nem lehet ugyanaz a rossz ötlete.

"Az Oracle valószínűleg belátta, hogy nem tudják állni a versenyt a felhőpiacon az Amazonnal vagy a Google-lal, a Microsoftnak pedig jelentős erősödést jelenthet az Oracle bevonása az Azure rendszerébe."

"„Mindez egy nagyszerű barátság kezdete” – kommentálta a bejelentést Don Johnson, az Oracle felhős üzletágért felelős vezetője."

Szuper, a végén majd marad mondjuk két felhős cég amiknél szeretnék, ha minden adat ott lenne a világon.

"Szokatlan szövetségre lép a Microsoft és az Oracle az Amazon és a Google ellenében"

"Felhőszolgáltatásukkal kapcsolatos partnerséget jelentett be a Microsoft és az Oracle, annak érdekében, hogy a felhasználók a legjobbat tudják kihozni a két vállalat immár összekapcsolt szolgáltatásából."

És mi van azokkal akik mondjuk nem akarják, hogy a Microsoft hozzájusson az adataikhoz?

"Szövetségre lép a Microsoft és az Oracle: közvetlen hálózati kapcsolaton keresztül kötik össze felhőiket, a Microsoft Azure-t és az Oracle Cloudot. A megállapodás túlmutat két felhő közvetlen összekötésén, ugyanis magába foglalja a teljes körű átjárhatóságot is."

"Jelenleg a két felhő közötti összeköttetés az Azure US Eastre és az Oracle ashburni adatközpontjára korlátozódik, azonban a két vállalat azt tervezi, hogy a jövőben más régiókra is kiterjesztik az együttműködést."

A Sonyval is "titokzatos" együttműködés alakult ki és a felhő megint ott van a hátérben gonoszosul:

"Mit is jelent a Sony és a Microsoft kooperációja?"

"Phil Spencer, az Xbox vezetője nemrég egy interjúban elárult pár dolgot arról, hogy miről is szól a Microsoft és a Sony közötti titokzatos együttműködés."

"Akik régóta benne vannak a témában, azoknak valószínűleg már megszokott dolog, hogy a Sony és a Microsoft már több konzolgeneráció óta rivalizál egymással, így igen meglepő volt, amikor a múlt hónapban kiderült, hogy a két gaming óriás valamiféle szövetségre lépett egymással."

"A Sony és az Azure jelenleg  a felhőalapú játékok jövőjét vizsgálják. Azt próbáljuk kideríteni, hogy mi az amire szükség lesz ahhoz, hogy egy modern gaming platformot meg tudj alkotni, elsősorban a tartalomra, a közösségre és a felhőre összpontosítva."

"Jelenleg csak néhány olyan cég létezik, akik tényleg ki tudnak építeni egy világméretű felhő infrastruktúrát. Ma ez mi vagyunk és az Amazon, ha csak a méreteket nézzük, de a Google is építi a saját felhő alapú rendszerét."

"Spencer elmondása szerint nagyon úgy néz ki, hogy a felhő alapú szolgáltatások akkor is nagy szerepet fognak játszani a játékok fejlődéstörténetben, ha éppen a streaming nem kap úgy szárnyra, ahogy sokan remélik, a Microsoft pedig mindenképpen élvonalas akar lenni ezen a területen."

Ha valami megmagyarázhatatlan történik a techcégek világában... keresd a felhőt.

Nézzünk egyéb felhős híreket, ezek már csak kevés rádióaktivitással bírnak... viszonylag.

Megintcsak két elvileg konkurens cég fura kapcsolatáról szól és megintcsak a felhő van a dolog mögött:

Ezért fizet 8.500.000.000 forintnyit havonta az Apple az Amazonnak:

Milyen olcsó nem igaz... és mégis alig tud nyereséges lenni.

"Rengeteg pénzt költ el az Apple havonta a konkurensének mondható Amazon felhőszolgáltatására. A cél, hogy elégedettek legyenek a felhasználók."

"Több pénzt költ el az Apple az Amazon AWS (Amazon Web Services) felhőszolgáltatására, mint bármely más tech cég. Ez számszerűsítve több mint nyolc és fél milliárd forintnak megfelelő összeget jelent havonta – írja a CNBC. Az Apple több éves megállapodást írt alá az Amazonnal ez ügyben, bár számára ez csak áthidaló megoldás lehet addig, amíg el nem készíti saját felhős infrastruktúráját."

"Bár az Apple és az Amazon riválisoknak tekinthetők, az Apple szeretné, ha az ügyfelei a lehető legbiztonságosabb és leggyorsabb kiszolgálást kapnák, ha felhő alapú szolgáltatásokat (pl. iCloud) használnak."

Megintcsak... az első rész bizonyítja, hogy biztonságot nem kapnak a felhőtől... senki és semmilyen felhőtől.

"Mindeközben a cég elkötelezett saját infrastruktúrájának kiépítésére is: 2018 januárjában bejelentette, hogy öt éven belül 10 milliárd dollárt költ amerikai adatközpontokra, ebből 4,5 milliárd dollárt még ebben az évben."

Ismét egy nagy cég ami a zsákutcába robotol... legalább az új procikat megvárhatnák a biztonság látszanának szeretetéért.

Vannak itt nem kicsi összefonódások a háttérben:

"A CNBC más cégeket is megemlít, akik az AWS-re támaszkodnak (pl. Adobe, Pinterest, Lyft), de ezek messze nem költenek el annyi pénzt, mint az Apple, pedig a teljes üzleti modelljüket felhőre építik. Annak ellenére, hogy az Apple az egyik legkiválóbb AWS-ügyfél, kifizetései csak kis részét adják az Amazon teljes bevételének. Az Apple-nek egyébként a Google és a Microsoft is biztosít felhőszolgáltatást."

Aztán szintén egy kedvenc... a Microsoft jó ötletnek tartotta, hogy fikázza saját nem felhős Office-át, hogy az emberek inkább a felhőset válasszák. Persze az egész reklám egy nagy manipuláció,de mindegy...

"Ne vegye meg az Office 2019-et!"

Aztán a felhős kémek egyre csak terjednek az amerikai otthonokban, okoshangszorók képében, amik a kémkedésüket a felhőbe töltik fel természetesen.

"Az amerikai háztartások harmadában már van okoshangszóró"

"Újabb jelentés mondta ki, hogy az amerikai fogyasztói piacon slágertermékké váltak az okoshangszórók."

Szomorú hír.

Aztán a Microsoft a játékvilágot is megmérgezné a felhővel:

"Javában teszteli játékstreaming szolgáltatását a Microsoft"

A Googlenek is vannak hasonló tervei és már előre megnyugtatnak... nem lesz olcsó:

"Nem lesz olcsó a Google játékstreaming-szolgáltatása, a Stadia"

Láttam egy Youtube videót, azt hiszem ez az. Ez remekül elmagyarázza angolul, hogy miért hülyeség ez az egész, miért értelmetlen, miért pofátlan pénzlenyúlás és még bónuszként arról is van szó, hogy függetlenül ettől a konkrét megoldástól miért nem működhet a dolog általában.

" A Stadia ugyanakkor a jelek szerint nem lesz igazán olcsó: a havi háromezer forint körüli előfizetési díj mellett ugyanis már az induláshoz is több tízezer forintot ki kell majd fizetni a cégnek."

"Egészen pontosan 130 eurót (42 ezer forintot) az USA-ban, amiért cserébe a játékos egy Chromecast Ultra-t, egy Stadia kontrollert, valamint három hónap hozzáférést kap majd. Ha utóbbi lejár, akkor fog életbe lépni a "rendes" előfizetési díj, ami havonta 10 euróba (3200 forintba) fog kerülni - tehát újabb közel 40 ezer forintba éves szinten."

"Ugyanakkor jó netkapcsolatra szükség lesz: ugyanis már a 720p-s felbontású, 60 FPS-es, sztereó játékhoz is stabil 10 megabites letöltési sebesség kell majd, de a Full HD-s, 1080p-s, 60 FPS és 5.1 tárhangzású streaming csak 20 megabites kapcsolaton át fog menni. A csúcsot a 4K-s, 60 FPS-es, 5.1 térhangzás által kiegészített streaming képezi majd, ami 35 Mbps vagy szélesebb internetelérésen át tud majd csak működni."

Hát persze ilyen sebességet aztán mindenhol találsz... ja szinte sehol se. Elég szük lesz a piac...

"I don't care if streaming is the future, The future is clearly not now" Really sums up this whole situation."

"A Stadia novemberi indulásakor 14 különböző országban, ezek között számos európaiban lesz elérhető - de Magyarország nem fog szerepelni ezek között. A Google állítólag jövőre tervezi egy ingyenes, várhatóan reklámfinanszírozott változat bevezetését is, ezzel kapcsolatos részletek azonban egyelőre nem ismertek."

Már alig várom... Ja mégsem.

Az is milyen már, hogy egy cég azzal dicsekszik, hogy már ők maguk se a saját megoldásukat használják:

"Microsoft: Már nálunk is népszerűbb a Linux a Windows-nál"

"Bár az, hogy szerverkörnyezetben a Linux jóval népszerűbb, mint asztali gépeken, már régóta közismert tény, de talán még így is meglepő lehet az, hogy mégis mennyire az - még a Microsoftnál is."

"A cég egyik képviselője ugyanis a napokban közölte: mostanára az ő felhős szerverparkjukon is több példányban fut a nyílt forrású kernel, mint saját operációs rendszere."

"Ezek szerint az Azure-on mostanra már meghaladta a Linux-telepítések száma a Windows-telepítésekét - és emiatt is fontos lenne a Microsoft számára, hogy minél előbb hozzáférjen a nyílt forrású rendszermaggal kapcsolatos minden információhoz."

"Érdekes lesz majd látni, hogy ezt a trendet vajon megfordítja -e az a tény, hogy a Microsoft a jövőben egy valódi Linux kernelt fog építeni a Windows-ba, ami lehet, hogy bizonyos esetekben feleslegessé teszi majd egy külön Linux szerver üzemeltetését is a Windows mellett."

A Chromebookról (egy szinte teljesen fullos felhős operációs rendszer) is ismét hallani:

"AirDrop vetélytársat hoz Androidra a Google"

"Új, keresztplatformos fájlmegosztási funkción dolgozik a keresőóriás, amely androidos telefonok, Chromebookok, sőt iOS-es eszközök között is lehetővé teheti a gyors fájlküldést."

Az Adobe pedig saját cloudos e-kereskedelmi platformot indít... mert tuti jó ötlet még ezt is a felhőre bízni.

"Commerce Cloud néven indul az Adobe e-kereskedelmi platformja"

"Commerce Cloud néven elindult az Adobe saját e-kereskedelmi platformja, mely a cég Experience Cloud keretrendszerébe beágyazódva, a tavaly felvásárolt Magento alapjain kínálja a szolgáltatást meglévő és új ügyfelek számára egyaránt."

Felmerült egy "cloud Xbox" réme is.

"Mégis készül a cloud Xbox?"

"A Microsoft nemrég cáfolta, hogy több Xbox konzol is készülne, ám könnyen lehet, hogy mégis ez a helyzet."

"A Microsoft tavaly októberben beszélt először a Project xCloud koncepciójáról, ami egy felhőalapú szolgáltatás, melynek segítségével lényegében bármilyen készülékre streamelhetünk játékokat. Logikusnak tűnt volna, hogy a következő generációs Xbox kapcsán egy ilyen verzióval is előrukkolnak, az idei E3-on azonban semmi nem utalt erre, ráadásul nemrég Phil Spencer is lenyilatkozta, hogy kizárólag a Project Scarlettre fókuszálnak, a korábbi többes szám valójában az Xbox One S All-Digital Editionre utalt."

"...vagy mégsem? Most ugyanis az a pletyka járja, hogy a háttérben a Microsoft továbbra is dolgozik a cloud Xboxon: legújabb videójában a Thurrott szerkesztője, Brad Sams azt mondja, hogy nem mondtak le a felhőalapú masináról. Valójában csupán arról van szó, hogy a Microsoft a korábbi híresztelések szerint valóban kétfajta kiszerelést tervezett a következő generációs konzolból, egy erősebbet és egy gyengébbet, utóbbit azonban végül dobták, ami nagyobb teret engedhet egy cloud verzió számára is, ami a nagyon egyszerű hardver miatt nyilván egy szuperolcsó opció lenne."

"Mindez persze nem több pletykánál egyelőre - mindenesetre a Microsoft cloud infrastuktúrájával valóban kihagyott ziccer lenne, ha nem használnák ki ezt a lehetőséget."

A Google is áradozott egyet a felhőjéről:

"Google Cloud: érdemes ismerkedni!"

"Mit kell tudni a Google Cloud Platformról? A Google nagy tévedése miatt a harmadik a piacon, de csak részesedésben, nem tudásban. Sok feladatra alkalmasabb, mint az Amazon vagy az Azure, érdemes ma már fontolóra venni ezt is a választáskor."

"A hálózat előnyeit viszont a Google ügyfelei is élvezhetik. Ennek egyik triviális példája a Spanner globálisan elosztott adatbázis, amely a rendkívül magas rendelkezésre állású hálózatnak köszönheti létezését és felhős szolgáltatásként igénybe vehető. A rendszer alapja, hogy az adatközpontok között utazó adatcsomagok kizárólag a Google által üzemeltetett hálózati eszközöket és kábeleket érintik, az "internetre" sosem lépnek ki, még virtuális formában sem."

A szuper rendszer és rendelkezésreállás ellenére ebben a félévben is, mint láthattuk az első részben, az ő rendszerük is összeomlott, nem kicsit.

A többi reklámanyag ha érdekel, elolvasod.

A Deutsche Telecom is a zsákutcába fektet:

"Magyarországon is bővíti felhőszolgáltatásait a Deutsche Telekom"

"Bővíti közép- és kelet-európai felhőszolgáltatásait a Deutsche Telekom, kilenc országban, köztük Magyarországon indítja el Microsofttal közös innovációs programját - közölte a Magyar Telekom az MTI-vel szerdán."

"A felhőszolgáltatások kiemelt fejlesztésével a Telekom célja a régió digitális átalakulásának felgyorsítása - írták."

Mi köze van a kettőnek egymáshoz? Ja, szereték, ha le tudnák uralni a terepet, hogy ne legyen alternatíva.

Megintcsak a mások által megcáfolt régi legendát veszik itt elő, miszerint a felhő szuperolcsó:

"A tájékoztatás szerint a saját infrastruktúrán alapuló megoldásokhoz képest az informatikai üzemeltetési költségek ugyanis 30-50 százalékkal is csökkenthetők, mivel a felhő alapú szolgáltatások az automatizált folyamatoknak köszönhetően akár néhány perc alatt aktiválhatók."

"A Deutsche Telekom a Microsoft Azure nyilvános felhőplatformhoz, az Office 365 és Dynamics 365 platformokhoz kapcsolódóan nyújt magas színvonalú, standardizált szolgáltatásokat a Microsoft támogatásával."

"A Magyar Telekom csoport üzleti ügyfeleit kiszolgáló T-Systems Magyarország IT bevételeinek 8 százalékát teszi ki a kizárólag felhőtechnológián alapuló bevétel."

Jó tudni és... mennyi a profit ebből? Azt persze nem tudjuk meg. Vajon miért?

"A T-Systems Magyarország jelenleg mintegy 25 ezer vállalati ügyfél számára értékesít felhőtechnológiához kapcsolódó megoldásokat, szolgáltatásokat." 

Jó lenne tudni ez mit jelent pontosan hisz a "felhőtechnológiához kapcsolódó megoldásokat" elég rejtélyes megfogalmazás.

Aztán... a felhő mostanában már más "népszerű" technológiák mögé bújik, például a mesterséges intelligencia mögé. Ahogy egy cikk címe is írja:

"Nincs mesterséges intelligencia felhő nélkül"

Van egy olyan terv, hogyha már nem nagyon jönnek a felhasználók legalább állami pénzeket szerezzünk meg, azt hangoztatva, hogy védjük a környezetet:

"Jó ügyek szolgálatába állítanák a mesterséges intelligenciát"

"Civil szervezetek, profi fejlesztők és IT-cégek fogtak össze a Microsoft Magyarország "Tech for Social Impact" rendezvényén. A cél az volt, hogy a civil aktivisták megismerjék a legmodernebb mesterséges intelligencia-, felhő és egyéb digitális technológiákat, melyek olyan jó ügyek szolgálatába állíthatók, mint a környezetvédelem, az akadálymentesítés vagy épp a humanitárius segítségnyújtás." 

"A Microsoft üzleti partnerei és startupok a mesterséges intelligencia-, felhő- és egyéb digitális technológiára épülő megoldásokat kerestek a civil szervezetek által meghatározott kihívásokra a Tech for Social Impact rendezvényen."

"A cél az volt, hogy a közjó érdekében dolgozó, agilis és nyitott civil szervezetek bepillanthassanak a technológia világába és megismerjék, miként támogathatják céljaikat a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, valamint a felhőszolgáltatások. "

"A rendezvényen többek között interaktív oktatási alkalmazást, valamint chatbot és adatelemző megoldást fejlesztő startup is részt vett, akik környezetvédelmi, gyermekjogi és mozgáskorlátozottakat segítő szervezetekkel találkoztak a Microsoft szervezésében."

Már csak az hiányzot a cikkből, hogy egy példát hozzon arra, hogyan szolgálnák ezek a környezetvédelmet.

Aztán a Google azt gondolta, hogy a felhőre még több milliárdot kéne költenie:

"Több milliárdért vett startupot a Google Cloud"

"A Google Cloud bevételeit tekintve globálisan ugyan a harmadik helyen áll a piaci szegmensben, de messze lemaradt az Amazon és a Microsoft mögött."

"A Google 2,6 milliárd dollárt fizet a nagy terjedelmű adatállományok (big data) elemzésével foglalkozó, tőzsdén kívüli Looker vállalatért – jelentette be Thomas Kurian, a Google Cloud novemberben kinevezett vezérigazgatója."

"A Looker üzleti analitikai alkalmazásai egyrészt megkönnyítik a cégek olyan fontos adataira vonatkozó számítások elvégzését, mint például a bevételek vagy a kiemelt ügyfelek forgalma, másrészt bonyolult szöveges utasítások nélkül is lehetővé teszik az adathalmazból kiolvasható trendek vizuális megjelenítését."

"A cég ügyfelei közé tartozik az Amazon, a Sony, az IBM és a Lyft, felhőalapú megoldásai főként a Tableau Software, a Domo és a Microsoft Power BI programokkal konkurálnak."

Aztán, hogy ne maradjunk teljesen mérgezés nélkül még ebben a részben se, megint van valaki aki megmondja nekünk mi lesz a jövő... és természetesen az csakis a felhő lehet.

"Felhő alapú csapatmunkáé a jövő a magyar építőiparban"

"Aki valamelyest jártas az építészetben, építőipari folyamatokban, valószínűleg nem találja újdonságnak a BIM (épületinformációs modellezés) kifejezést, vagy akár azokat a BIM alapú szoftvereket, amelyekkel digitalizálható és összekapcsolható egy épület tervezése, kivitelezése és üzemeltetése. De miért ennyire fontos, hogy megismerkedjünk a BIM-mel? A válasz többek között, hogy Magyarországon már a nagyobb tervezők és kivitelező cégek használják, jövőre pedig EU-s szinten válik kötelezővé, az egyetemeken külön kurzusként tanítják, és mindezek mellett a projektek különböző részein sok költséget és időt takaríthatnak meg a használói. Reicher Péterrel, a GRAPHISOFT SE régióigazgatójával beszélgettünk a BIM elterjedéséről, az építészeti szoftverek kalóz felhasználóinak arányáról és az egyetemek hozzáállásáról. "

Szóval bár megoldhatatlan biztonsági hibái vannak jelenleg is, ismerten a felhőnek, az építő ipar titkai is legyenek csak fent, ott. Még kötelezővé is teszik.

Meglehetősen nehezen akar érthető, rövid választ adni a kérdésekre az interjúalany. Mindenetre megtudjuk, hogy bár hamarosan ez elvileg kötelező lesz, alig van valaki Magyarországon aki ért hozzá, és hogy kb. az egészet nem a piac erőlteti, hanem felülről való szabályozás. Vagyis valószínű nem fog összejönni a dolog már látszik.

"Végül elképesztően fontos lenne, hogy az oktatásba beemeljék a digitalizációt, vagyis hogy kellő számú BIM-szakember jöjjön ki a magyar egyetemekről. Itt tapasztalunk elmaradást."

"A digitalizációra történő átállás kétféle indíttatásból jöhet, és általában párhuzamos folyamatokról beszélünk. Az egyik, amikor nemzetgazdasági szinten piacszabályozással vagy államigazgatási elvárással valósul meg a versenyképes technológiák bevezetése, a másik pedig, amikor a piaci szereplők ismerik fel a versenyképességük növelésének szükségességét és az ebből származó előnyöket. Szerintem ma a magyar építőipar 8 százaléka használ valamiféle BIM szemléletű támogatást - ők Magyarországon az early bird-ök - és most várjuk azt, hogy átlépjünk a tömeges átállás szakaszába. De tulajdonképpen hasonló a helyzet az állami szabályozással is, mert az Európai Uniónak 2019 végére kijön az egységes BIM előírása, amelyet 6 hónapon belül a tagországoknak, így Magyarországnak is adaptálni kell. De ez a munka már két éve párhuzamosan folyik, úgyhogy ezzel várhatóan nem lesz probléma."

Fel is teszik a kérdést, hogyha végülis ezt felülről eröltetik annak jó vége lesz-e?

"A felülről jövő kezdeményezésekkel szemben gyakran van ellenállás. Ezzel kapcsolatban mit éreznek a piacon?"

"Az a szerencse a BIM-mel kapcsolatban, hogy olyan digitális eszköztár, amely a felhasználóknak komoly megtakarítást biztosít. Egy iparág, szektor átfogó változását okozó fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. Emlékezzünk csak a nagy, integrált vállalatirányítási rendszerek elterjedésére, ami végül azért volt olyan nagy sikerű az elmúlt 30 évben, mert a német precizitást az amerikai tőke működésének hatékonyságával ötvözte, illetve optimalizálni tudta a vállalati működéseket. Most az építőipar robbanásszerű digitalizációja történik. Itt még hatalmasak a tartalékok, hiszen az energetika után ez a második legkevésbé digitalizált iparág a világon. Az építőipari folyamatokat - tervezés, kivitelezés, üzemeltetés - kell átgondolni, újratervezni, és együtt dolgozni a különböző szakágaknak, vállalkozásoknak. Ehhez a megfelelő szoftverek már megvannak, ellenben a piaci és szakmai szereplők tanulási folyamata lassú illetve hiányos."

Vagyis ez esetben az erőszakosság szerinte oké, majd megszokják a cégek. Bár nem tudom hogy, hiszen épp arról van szó, hogy nincs hozzá ember se, de jó, ő tudja.

Elméletileg csodákra képes, de lehet hogy nem:

"Erre az az ökölszabály, hogy az első fázis, a tervezés a költség 3 százalékát fedi le. Itt a legnagyobb nyereség az idő valamint a későbbi folyamatok megalapozása, például big data adatbázissal. A második a kivitelezés, ami 27 százalékos költségtétel, itt már jelentős hasznot produkál a BIM. 10-25 százalék közötti megtakarítást lehet vele elérni. Időben lerövidül a tervezés, a pontos és összehangolt tervek miatt jóval kevesebb az építőipar anyagfelhasználása, a keletkező hulladék mennyisége, a helyszíni visszabontás. A jó tervek lerövidítik a koordinációs folyamatot, valamint biztonsággal előre tervezhetővé válnak az anyagmegrendelések. Összességében az egész kivitelezés lerövidül. Ha a beruházás jól tervezett, kivitelezett és pontosan dokumentált, akkor az üzemeltetésen, ami az épület életciklusát tekintve a teljes költség 70 százalékát teszi ki, további 10-15 százalékos megtakarítás érhető el."

"Így van. A kiviteli tervekre modellek vannak, és amikor a bérlők stílusa, elvárása, a környezet hosszú idő alatt megváltozik, az átállás során kieső idő jelentősen csökken. A másik, hogy párhuzamosan lehet tervezni, a változásra előkészíteni a terveket. Amikor valaki kiköltözik az ingatlanból, nem azt történik, hogy megnézzük, hogy mi van a paravánok mögött meg az álmennyezet fölött, és akkor kezdődik a tervezés, hanem ha tudjuk, hogy az ügyfél december 31-én elhagyja az ingatlanunkat, már két hónappal előtte elkezdhetünk tervezni és a kiköltözést követően azonnal neki lehet állni a kivitelezésnek. Ha digitálisan tartjuk karban az épületet, a megelőző karbantartásokat is időben meg tudjuk tenni, nincsen kieső idő, kötbérek, nincsenek vitás ügyek. Ezzel hosszabb távon sok pénzt lehet megtakarítani."

Miután elsőre kijelentették, hogy felülről jövő nyomás van és nem piaci, most kijelentik, hogy természetesen piaci nyomás van. De ilyen ellentmondásokat már megszoktam felhővel kapcsolatos cikkeknél.

"Azt tudják mérni, hogy honnan jön a nyomás a BIM használatára a tervezési, kivitelezési folyamatokban?"

"Természetesen piaci oldalról. Ugyanis, ha nem valós igényekre próbáltunk volna megoldást adni a GRAPHISOFT-nál, már rég elhaláloztunk volna."

Megintcsak eljön az, hogy bár ez a jövő, de nincs ember aki megvalósítaná:

"A jövőt tekintve a legnagyobb gondot a versenyképes szakemberek hiánya jelenti, elsősorban a felhasználók szempontjából"

Igazából még a csirája sincs meg neki még a legnagyobb egyetemeiken:

"Vidéken már van olyan egyetem, Pécsre gondolok, - ahonnan olyan modern és versenyképes tudással rendelkező fiatalokat bocsátanak ki, aminek része a BIM-képzés is. De például a BME építészmérnöki karán ez a változás még várat magára, ahol az építészmérnökök még ma is elsősorban kézi rajzot tanulnak. Azt tapasztaljuk, hogy a vidéki egyetemek építészkarai feléledtek, elkezdték modernizálni az oktatásukat. A házi feladatok, a ZH-k is már az integrált oktatás irányába mutatnak. Néhány nagy egyetem viszont még nem indult el ezen az úton, pedig a hallgatók részéről azt tapasztaljuk, hogy nagy az érdeklődés a modern, nemzetközi szintű technológiai tudás iránt. Néhány egyetemen van úgynevezett szabadon választható ARCHICAD tantárgy, amire mindig hatalmas a túljelentkezés."

Az egyéb hírek résznek ezzel vége is. Következnek a pénzügyi részek.

Féléves felhő jelentés - 2019. első félév - 1

Eljött az idő, hogy megint hátranézzünk az időben... vajon mostmár ebben a félévben igazolódtak-e a legendák amikkel a felhőt el akarják fogadtatni?

Nos, nem. Nagyon nem. Sőt új problémák jelentek meg a megbízhatóság terén.

Ami kiemelendő erről a félévről, ami eltér a korábbi félévektől valamennyire, hogy azt kell látnom, hogy a felhős cégek ezerrel ráhajtottak a cégekre. A mostani jelentésben külön fejezete lehetne azon anyagoknak amik a cégek agyát akarják átmosni, hogy legyenek ők is felhősök. Miközben a biztonsági incidensek tömege ott van, a felhős cégek szeretnék, hogy minél több érzékeny céges adat legyen náluk, már nem elégednek meg a felhasználók privát titkainak átjátszásával hackereknek. Rengeteg pénzt költöttek, "kutatásokra" amik elmondják, hogy a felhőt nem kerülhetik meg a cégek és már amúgyis a többi cég másként tekint a felhőre mint korábban - ezt amúgy évek óta mondogatják, hogy ááá mostmár szeretik ám a többiek a felhőt, te is szeresd. Azért találtam pár felmérést amit nem agymosás céljából készítettek és hogyhogy nem, teljesen más képet mutatnak mint a sponzorált "kutatások".

Ebben a felévben még olyan érdekes dolog is történt, hogy elvileg rivális felhős cégek, most hirtelen úgy döntöttek, hogy együttműködnek. Majd ennek is utánnajárunk.

Amit még nagyon fontos megemlíteni, hogy a minőségi adatokhoz jutás egyre nehezebb. Régebben ez volt a "csodafegyverem". Volt a sok sponzorárt "kutatás" ami elmondta neked, hogy a felhő milyen csodás és növekszik és ez a jövő és nincs semmi negatívuma, aztán én a féléves jelentésben szépen bemutattam például a negyedéves jelentéseket, amikből kiderült, hogy mennyire más, mondhatni ellenkező a valóság. Mostmár viszont a negyedéves jelentések kb. teljesen használhatatlanok. Például mert:

1. A felhőt akár mostmár teljesen kihagyják belőle.

2. Mostmár simán lehet, hogy a befektetőknek is hazudnak a vezetők akik összekapcsolták a sorsukat a felhővel... És amikor ilyeneket írok, a "lehet" azt jelenti, már volt rá példa.

3. Összemossák a felhő eredményeit akár teljesen más részlegek eredményeivel és nem derül ki, hogy igazából hogy teljesített a felhő. Régebben amikor nagy star volt a felhő, mindenhol gondoskodtak arról, hogy ott legyen a cloud név, de ez ma már egy régi nóta, simán lehet, hogy nem találod a felhőt a negyedéves jelentésben.

4. A negyedéves jelentésekben a nyereséges felhő részt kiemelik, a nem nyereségeset elrejtik és azt hitetik el így, hogy jól megy a felhőnek. Aztán ha a következő negyedévben megfordulna a dolog, akkor a korábban felhőnek számító dolog kikerül onnan, ami nem számított annak meg bekerül. Például ebben a negyedévben a konzumer Office stagnált a Microsoftnál, így különvették és "A továbbiakról a Microsoft csak néhány részletet árult el"; itt ahol nincs mivel büszkélkedni, nem találsz szétbontott adatokat, meg "részleteket".

5. Olyan problémák mint, hogy mivel megint megváltoztatták mi kerül be a "felhőbe" mint gazdasági tétel, nem tudod, hogy mi volt a bázis adat, hisz a tavalyi nem lehet, hisz másból állt össze a mix; de akkor mégis... mihez képest nőt a bevétel ennyivel, meg ennyivel? Használhatalan.

6. Megadják talán még nem is annyira kamuzva, hogy mennyivel nőt a felhős részleg bevétele, de... nem mondják meg mennyivel nőttek a költségek, amik lehet sokkal jobban nőttek; a felhő nagyon kicsi nyereséget termel, márha termel valamit...

Szóval a negyedéves jelentések mostanra kb. kivétel nélkül használhatatlanok lettek. Nem csoda, hisz a csodát igérő vállalatvezetők nem akarják, hogy a befeketők lássák, hogy semmi se lett abból amit igértek, hiába teltek le a türelmi évek már rég. Viszont persze most is lesznek negyedéves jelentések.

Úgyhogy akkor kezdjük is el. A felhő egyik legnagyobb legendája, hogy biztonságos. Már milliószor bebizonyosodott, hogy ez nem igaz és csak arra, jó hogy a hackereknek, titkosszolgálatoknak egy helyre szépen összegyűjtik akár százmilliók adatait, hogy kényelmesen egy hackeléssel vigyék mindet. Viszont amikor arról beszélek, hogy biztonság nem csak erre gondolok, hanem például üzembiztonság, mert mivel interneten lóg az egész, nem szabadna, hogy leálljon hosszú időre, de persze minden ígéret ellenére megtörténik; vagy például biztonsági kérdés, hogy a felhős cég milyen policy-t követ, sőt ez egyre inkább nagyobb veszélyeket rejt.

"773 millió e-mail-címet és jelszót loptak el. Az öné köztük van?"

A felhő abban is segít, hogy a korábban más felhőkből ellopott sok-sok adatot lehessen hol tárolni.

"A Troyhunt.com számolt be elsőnek arról, hogy a napokban az egyik felhőalapú szolgáltatás rendszerébe (MEGA) feltöltöttek egy 12 ezer fájlt tartalmazó 87 gigás dokumentumot, amely összesen 773 millió e-mail-címet és jelszót tartalmazott. A „Egyes Számú Gyűjtemény” („Collection #1”) névre keresztet adathalmaz a történelem egyik legnagyobb adatszivárgása."

Ugyanakkor 2,6 milliárdra tehető az összes érintett és kiszivárgott e-mail-cím, valamint jelszó, és 1,1 milliárdra az egyéni e-mailek és jelszavak kombinációjának száma.

Ez a felhő ereje... hiába vagyunk már milliárdnyian, könnyen és kényelmesen elrabolhatják mindannyiunk adatait, csak töltsük fel a felhőbe.

És talán azt gondolod, hogy oké, milliárdokét ellopták, de a fontos emberek adatait nem, így nem kell félni attól, hogy ezt megszerezték és esetleg zsarolhatják vele a politikusainkat, vezetőinket.

Nos, a magyar elit képviselői is feltünnek.

"Fideszes politikusok és Csányi Sándor jelszava is kikerült a netre"

"A hackerek éveken át gyűjtötték, így mostanra összesen több mint 900 GB méretűre dagadt az az adatbázis, amely nemrég kikerült a netre, és ami több mint 1 milliárd felhasználónév-jelszó párost (is) tartalmaz. Ezek között találhatóak meg Deutsch Tamás, Csányi Sándor és Tállai András belépési adatai is."

Az is kiderült, hogy nemcsak Collection #1 van, hanem annál sokkal több.

"Néhány napja kiderült, ez még csak a kezdet volt. A Collection #2-5 adatbázis még az előzőnél is sokkal nagyobb: 845 GB-os, 25 milliárd bejegyzést tartalmaz, és főleg a Yahoo, a LinkedIn és Dropbox rendszereit érintő adatlopásokból származó információk találhatók benne. A kiszivárgott adatbázisokat Makay József kiberbiztonsági szakértő nézte át, és talált benne jó néhány magyar vonatkozást is."

Ott voltak:

  • Tállai András,
  • Csányi Sándor (OTP), valamint
  • Deutsch Tamás

A mai magyar vezetés digitális állam mániás, de csak a szépet és jót akarja meglátni. Viszont ha azt gondolnád, hogy akkor a megoldás legalább erre az ellenzék lenne, nos... egy másik lap jobban utánnajárt és kiderült, hogy bizony ellenzéki adatok is vannak ott, meg még annál is több kormányzati amiről először szó volt:

"A kiszivárgott adatok között Makay József ennél jóval több magyar rekordot talált. A 24.hu-nak úgy nyilatkozott: az mszp.hu-ról 45, az otp.hu-ról 111, a fidesz.hu-ról 67, a jobbik.hu-ról 146, a mol.hu-ról 377, a hm.gov.hu-ról 38, az allamkincstar.gov.hu-ról 131, a nav.gov.hu-ról pedig 49 címhez jutottak hozzá a hackerek."

Tessék, a digitális államunk már fel van törve.

Azt se árt nem elfelejteni, ami már egy ideje ismert... Hogy tulajdonképpen a processzorokban talált sebezhetőségek bizony ott vannak és maradnak is hisz egy részük szoftveresen javíthatalan. Tehát a felhős cégeknek el kéne fogadniuk, hogy a teljesítményük jelentős részét elveszítsék, hisz nekik a biztonság az ugye a reklámok szerint a legfontosabb. Viszont akkor, ha ezt megtették miért nem látjuk viszont a negyedéves jelentésekben? Miért nincs szó róla a beszámolókban, hogy azért mert elzártuk ezek a biztonsági réseket, eset egy csomót a teljesítmény és emiatt még több adatközpont kell, hogy legalább szinten tartsuk magunkat? Talán inkább nem foltoztak? De valahol tán mindenegy is, hisz kiderült, hogy a biztonsági hibák egy része szoftveresen sehogy se javítható, tehát mindent le kéne cserélni, mert így az adatközpontok támadhatók és azok is maradnak. Ja... erről nem beszélnek, de szeretnék hogy még több cég rakja oda érzékeny adatait. Ezt hogy?!

"Mégsem lehet javítani a processzorok veszélyes biztonsági hibáit"

"Bár az Intel és más piaci szereplők is arról győzködték az elmúlt év során a nyilvánosságot, hogy a processzorokban felfedezett Spectre sebezhetőségeket a chipek cseréje nélkül is lehet javítani, ez a jelek szerint nincs így. Legalábbis ezt állítják a Google kutatói, akik alaposan megvizsgálták a szóban forgó gyengeségek sajátosságait, és azt állapították meg: pusztán szoftveres úton nem lehet a hibák kihasználását megakadályozni."

HAHÓ miért hazudnak? A felhő, folyamatosan támadható sikerrel.

"A hatfős szakértőcsoport szerint a Spectre-sebezhetőségekkel szemben sem a programozási nyelvek és fordítók módosításai, sem az operációs rendszerek átalakításai nem képesek teljes védelmet nyújtani. A védett adatokhoz történő hozzáférést biztosító sebezhetőségeket megfelelő energiabefektetéssel ezek mellett továbbra is ki lehet használni."

A kutatók különösen a Spectre 4-es variánsával kapcsolatban nyilatkoztak lesújtóan, aminek kihasználása ellen semmilyen eddig látott vagy elképzelhetőnek tartott megoldás nem tud védeni. A Google maga is megpróbált beépíteni a Spectre elleni védelmét pl. Chrome böngészőjébe is, de a mostani elemzés szerint ez is hiábavaló volt: ugyanis a védelem - miközben durván lassítja a böngésző működését - valójában nem képes a sebezhetőség kihasználását megakadályozni.

Szemet továbbra is rakhatsz fel, de bármi értékest pl. céges adatokat amiért nyomulnak ezek a cégek nem:

"A Google mérnökei szerint ennek ellenére az átlagfelhasználóknak nincs okuk aggodalomra, mert a sebezhetőségek kihasználása továbbra sem triviális - így az erre alkalmas kódokat vélhetően csak nagyon ritkán és célzott módon, kormányzati, katonai és banki szervek ellen fogják csak bevetni, nagy értékű támadások keretében."

"Végleges és teljes védelmet ugyanakkor a szakértők szerint csak új processzoroktól lehet várni, amik hardveresen is segítenek majd egymástól elválasztani az adatokat és a folyamatokat, és így a Spectre-jellegű támadások kivitelezését megakadályozni."

Szóval Game Over. A felhők folymatosan támadhatók és amíg valami új hardveres csere nem lesz így is marad. Vajon le fogják-e milliárdokért cserélni akkor most az összes adatközpont összes processzorát? Egy fenét, még nem is létezik olyan processzor ami a már most ismert réseket mind zárná, de máris még több fontos adatra várnak. Ezek az emberek nem méltók a bizalomra. Arról már nem is beszélve... majd az új processzorban is találnak majd valamit, ami miatt az se lesz biztonságos.

Ezek a processzoros hibák valahogy sehogy se akarnak elfogyni:

"Újabb veszélyes biztonsági hibát találtak az Intel chipjeiben"

"Két biztonsági szakértő azt állítja, hogy sikerült egy újabb, talán minden korábbinál veszélyesebb sebezhetőséget azonosítaniuk az Intel chipjeiben. A héten Szingapúrban megrendezésre került Black Hat Asia 2019 konferencián leleplezett biztonsági résnek semmi köze a spekulatív végrehajtáshoz és nem is a processzorokban bújik meg, cserébe viszont a gépekben tárolt vagy azokban áramló minden adat lefigyelésére alkalmas lehet."

Megint csak nem egy régi megoldás, hanem inkább az újabb volt a ludas, ismét megcáfolva azt a legendát, hogy az újabb megoldások biztonságosabbak:

"Az Intel ugyanis minden újabb chipkészletébe beépít egy ún. "Visualization of Internal Signals Architecture"-nak (VISA) jelelemző modult, amit a cég a lapkák gyártás utáni tesztelése során használ fel." 

Aztán itt van egy klasszikus adatszivárogtató szereplő története erre az időszakra:

"Újabb méretes adatszivárgás áldozata lett a Facebook"

"Ezúttal két külső cég tett nyilvánosan elérhetővé nagy mennyiségű felhasználói adatot, rosszul konfigurált Amazon szervereken."

"Újabb masszív adatszivárgásba futott bele a Facebook, ezúttal két, külső cégnek köszönhetően. A fiaskót az UpGuard biztonsági szakértői fedezték fel, a kutatók blogposztja szerint a két harmadik fél által a közösségi oldalról begyűjtött adathalom nyilvánosan hozzáférhető szervereken pihent."

"A szivárgás egyik fele a mexikói székhelyű Cultura Colectiva médiavállalathoz köthető: esetében nem kevesebb mint 146 gigabájtnyi adatról van szó, köztük kommentekkel, like-okkal, reakciókkal, profilnevekkel, Facebook ID-kkal és más információkkal. A nyilvánosságra került adatok másik feléért az At the Pool névre hallgató Facebook-app felel, amelynek adatbázisában fokozott aggodalomra ad okot egy "passwords" címkés adatoszlop - ugyanakkor a kutatók szerint ez nagy valószínűséggel nem a Facebook profilokhoz tartozó jelszavakat, hanem az At the Pool alkalmazás azonosítóit tartalmazza."

"Az UpGuard által felfedezett felhasználói adatokat az érintett cégek Amazon S3 bucketekben tárolták, amelyek tartalma minden esetben szabadon letölthető volt. A Cultura Colectivát a kutatók először idén január 10-én értesítették az ügy kapcsán, majd 14-én egy második emailben is figyelmeztették a céget az adatszivárgásról, ugyanakkor blogposztjuk szerint máig nem érkezett válasz a megkeresésekre. "

Látszik is ebből, hogy mennyire "fontos" nekik a biztonság, nem sietnek el semmit.

"Az eset jól demonstrálja, hogy a Facebook, illetve felhasználói által felhalmozott hatalmas mennyiségű adat milyen könnyen kikerülhet a közösségi oldal ellenőrzése alól, ha azt harmadik felek veszik használatba, illetve kezdik monetizálni."

"Ahogy a szakértők is kiemelik, ilyen esetekben hiába volt a Facebook a platform amely begyűjtötte és felhalmozta adatokat, azok átvétele után már értelemszerűen az adott harmadik fél felel az információk biztonságáért, amit a vállalatok láthatóan hajlamosak elfelejteni."

Hajlamosak elfelejteni... Erről majd még lesz szó.

Valahogy a Facebook tulajdonsok története teli van illegális adatkezeléssel és nem is múlhat el egy félév csak egy storyval.

"Több millió instagramos influencer adatai voltak elérhetőek a neten"

"A nagy közösségi portálokon sem hallatlanok az adatlopásra használható sebezhetőségek"

Hát nem. Valahogy még nem múlt el egy félév se jópár ilyen nélkül.

"Erős a gyanú, hogy az adatok az Instagram két évvel ezelőtt napvilágra került sérülékenységét kihasználva, engedély nélkül lettek begyűjtve."

"Az incidens során az Instagram fejlesztői API-jait kihasználva hatmillió felhasználó adatait lopták el a hackerek, majd BitCoinért árulták azokat."

Aztán a reklám cég ami ezt így megvette szintén szarul tárolta az adatokat.

"...azonban ezeknél továbbra is masszívan nagyobb adatbiztonsági kockázatot jelentenek az olyan cégek, amelyek valahogy megszerzik tőlük a felhasználói adatokat, de a biztonságukról már képtelenek gondoskodni."

Szerintem simán lehet, hogy ezek a dolgok így le vannak beszélve a háttérben. Aki Zuckerberg múltját ismeri egyáltalán nem csodálkozna ezen...

Annyira nem lehetetlen, hogy akár még egy nagy-nagy, híres, sokak által használt, biztonságosnak hazudott felhős cég termékét használva pofáraesel, mert egy hacker nem kedvel; hogy legyen is itt egy újabb példa:

"Kétmillió követőt szerzett, majd hacker áldozata lett a szőke szépség"

"A 22 éves nő Instagram-oldala azonban igen hamar kétmillió újabb követőt szerzett, azonban nem sokáig örülhetett ennek Kinsey Wolanski (ennyi ember már kereskedelmileg is fontos, reklámozhat a tulajdonos saját oldalán, jó pénzért), ugyanis egy hacker eltüntette az oldalt, amely most, hétfő délelőtt is elérhetetlen."

De ezek csak hétköznapi emberek, de a komolyabb dolgokkal, például vállalati levelezéssel kapcsolatos felhős cégek vigyáznak rád, ugye? Nos, ha eljutottál az olvasásban eddig már tudnod kell, hogy a processzor hiba miatt ez már eleve lehetlen, de azért jöjjön most ez a történet:

"Feltörték a böngészős Outlookot, 3 hónapot át olvasgathatták mások is az e-maileket"

"A Microsoft szakemberei is csak nemrég vették észre, hogy hackerek hónapokon át nézegethették a felhasználók leveleit."

Hát igen, egy nagy felhős cégnél aztán tényleg biztonságban vannak a céges dolgaid...

Először most is próbáltak maszatolni, hogy nincs is igazából annyira nagy baj, de aztán később belátták, hogy de:

"Először úgy tűnt, hogy levelezési címekhez, a fiókban lévő mappák leveihez és az e-mailek tárgysorához férhettek hozzá mások, de a The Verge a Microsoft-értesítésekre hivatkozva azt írja, a cég végül elismerte, hogy a felhasználók egy részénél teljes e-mailek olvashatók voltak a megbuherált hitelesítési adatok segítségével."

Nagyon transparensek amúgy is, mert fontos nekik a felhasználó:

"Hogy az adatlopás melyik formája pontosan hány embert érint, arról továbbra sem ad ki adatot a Microsoft."

Ez általában azt szokta jelenteni, hogy 100%-os feltörés volt. Miért is ne használnák ki a hackerek a felhő erejét, és vinnének mindent. Mintha egy bankrablótól várnák, hogy hagyja csak ott az arany nagy részét a már feltört banki széfben... És annak még több realitása lenne, mert lehet nem bír el annyit fizikálisan.

Ráadásul itt a dolog még egyáltalán nem állt meg:

"A Motherboard azt írja, a sérülékenységet kihasználó támadók egy része ezt például arra használta, hogy az adott e-mail-címekhez társított iCloud-fiókok fölött vegye át az irányítást a jelszó visszaállításával."

És megint csak később a sztori folytatódott és lepődjél meg, a sztori nem egy olyan fordulatot vett, hogy kiderült kisebb a baj, hanem épp ellenkezőleg.

"Nemcsak a leveleket olvasgatták, Bitcoint is loptak a hackerek a böngészős Outlook feltörésével"

"Egy friss jelentés szerint a hackerek – akik januártól márciusig fértek hozzá a böngészős Outlook-felhasználók leveleihez – milliókat lophattak az áldozatoktól."

"A Motherboard beszélt olyan érintettel, akinek a kriptovalutájából loptak a hackerek. Volt, akitől 1 BitCoint lovasítottak meg, ez jelenleg nagyjából 1,4 millió forintos veszteséget jelent. A károsult szerint az elolvasott levelek alapján a kiberbűnözők képesek voltak megváltoztatni a Kraken.com oldalhoz tartozó jelszót, majd kilopták onnan a kirptopénzt.

Hogy pontosan mennyi ilyen károsult lehet, egyelőre nem tudni."

Vajon ilyenkor a Microsoft kártérítést nem ad? Hisz az ő szuperbiztonságos felhőjéből lopták ki az infókat. Egy felhős cégtől mondjuk ellopják néhány százmillió ember adatait, mindet kártéríteni kell, az annyi mint... hopp, teljes csőd. De nem, mert a valóságban valamiért sose kell nekik kártéríteni igazából, ezért is szarhatnak arra, hogy egy olyan terméket akarnak minél több ember torkán lenyomni, amiről tudni, hogy nem biztonságos.

 De nem, a felhős cégek szerverei még mindig biztonságosnak vannak reklámozva. Például az Oracle-é is, pedig hát:

"Kritikus hibát javított WebLogic szerverében az Oracle"

"A zero-day sebezhetőség rosszindulatú kód futtatását is lehetővé tette a szerveren, bármilyen azonosítás nélkül."

A probléma nem csak teoretikus volt, már használták.

"A Mozilla után most az Oracle foltoz aktívan kihasznált biztonsági rést. A vállalat sürgős, soron kívüli patch-et adott ki WebLogic Java appszerveréhez, amely egy kritikus, kódfuttatást is lehetővé tevő sérülékenységet javít."

"A legújabb biztonsági rést kihasználva azonban az áprilisi patch is megkerülhető, a kutatók szerint pedig azt támadók jelenleg is aktívan kihasználják, noha úgy tűnik csak a JDK 1.6.x kompatibilis szerverek ellen."

"A CVE-2019-2729 kódszámmal bélyegzett sebezhetőség rendkívül súlyos, a CVSS (Common Vulnerability Scoring System) skálán 10-ből 9,8 pontot ítéltek neki a biztonsági szakértők. Egy deszerializációs biztonsági résről van szó, amely két, webalkalmazásban, a wls9_async_response-ban és a wls-wsat.war-ban gyökerezik, amelyeket a WebLogic alapértelmezetten online elérhetővé tesz. A hiba bármilyen azonosítás nélkül lehetővé teszi rosszindulatú kód futtatását a megcélzott WebLogic szerveren. A ZDNet szerint ráadásul, miután nincs szükség azonosításra, a bugon keresztül automatizálhatók is a támadások."

És végül jöjjön a kedvenc történetem. Ez megmutatja mire képesek a hackerek. Egy szolgáltatónál levő minden adatot... töröltek. A többi "naggyal" is megtudnák tenni a titkosszolgálatok, de miért tennék, hisz békeidőben annyira megéri a kémkedés és pl. gazdasági titkok ellopása.

"Töröltek egy e-mail-szolgáltatót"

"Olyan 20 évnyi levelezést veszített el véglegesen a VFEmail."

Ennyit a redundanciáról.

"Az e-mail-szolgáltatást nyújtó vállalatok látszólag meglehetősen jó munkát végeznek a biztonság fenntartása terén, egészen eddig nem hallottunk olyan esetről, hogy bárkinek sikerült volna egy ilyenbe betörnie. Persze semmi sem lehetetlen, egy felettébb unatkozó hacker a napokban gyakorlatilag kitörölte az üzletbőlaz egyesült államokbeli VFEMail szolgáltatót."

"A cég két szerverközpontban tárolja az információkat, az egyik az USA-ban, a másik pedig Hollandiában található.

A hackertámadás hétfőn történt: a szolgáltatás alapítója egyszer csak arra lett figyelmes, hogy sorra elérhetetlenné válnak a szerverek." 

"valaki bejutott a VFEMail egyesült államokbeli infrastruktúrájába, és nekiállt távolról formázni a szerverekben lévő merevlemezeket."

"Mire sikerül közbelépni, addigra mindennek vége volt: az összes amerikai szervereken tárolt levél, továbbá a róluk készült biztonsági másolatok is megsemmisültek."

"A VFEMail üzemeltetője nem közölte, hogy hány felhasználó veszítette el a komplett levelezését a támadás miatt."

Hiába mesztelen a király, még mindig nem látja be, hogy ezek után már mindegy.

Sőt, előkerül, hogy milyen biztonságos is volt már:

"Egyelőre nem világos, hogy a támadó miként tudott belépni az infrastruktúrába, a VFEMail üzemeltetője szerint meglehetősen racionális szintű volt a biztonság. A hacker nem próbálta meg felvenni vele a kapcsolatot, egyszerűen csak nekiállt törölgetni az adatokat."

"Viszont jó kérdés, hogy az elképesztő incidens után marad-e felhasználója...  VFEMailnek."

Szemét tárolására még mindig jó a felhő.

Node nemcsak hackertámadás veszélyezteti azokat akik a felhőre fogadtak. Nézzünk egyéb problémákat is. Végülis egy részüket lehet, hogy hackerek okozták, csak nem kötötték az orrunkra.

Ugye nagyon fontos, hogy a felhős szolgáltatások mindig elérhetőek legyenek és a cégek ezt ígérik is, hogy így lesz. Redundancia, szinte állandó rendelkezésre állás, a problémák percek alatti rendezése... nos a valóság megint eléggé más volt.

"Leállt az Office 365 Európában, Magyarországon is akadozik a szolgáltatás"

Talán ezek a leállások hatással voltak az eladásra, hisz már írtam, a konzumer piac stagnált... ezért az Office-t ebben a negyedévben nem számították a felhőhöz, pedig hát...

"Csütörtök reggel óta Európa nyugati felében gyakorlatilag elérhetetlen az Office 365, de a világ más pontjairól is jelentettek problémát. Az előfizetők szinte alig férnek hozzá a leveleikhez. A Microsoft mérnökei már dolgoznak a hiba elhárításán, de a jelek szerint lassan halad a dolog."

Há nem ezt igérték.

"Európa nyugati felében gyakorlatilag elérhetetlen a szolgáltatás, de a kontinens más országaiban – köztük Magyarországon – sem tudnak hozzáférni leveleikhez az előfizetők."

Ilyenkor hol vannak a híres redundás rendszerek, hogy képzelik, hogy mindenki menjen a felhőjükbe, aztán nagyobb területek esnek ki minden igéretek ellenére mint egy kontinens?

"Ahogy az a térképen is jól látszik, a helyzet Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, Angliában, Franciaországban és Németországban a legrosszabb, de a svédeknél, a svájciaknál, az osztrákoknál és az olaszoknál sem sokkal jobb."

Az ilyen kiesés hány milliárd dollár kárt is okoz? És téríti a szolgáltató; mert lehet az a Microsoft is akár, egy ilyen a teljes céget csődbevinnié, ha valóban felelőséget kéne vállalnia, de persze nem kell és nem is fárasztja magát ilyesmivel, ezért mer még mindig több embert ebbe a zsákutcába vinni.

Az egész világon ott volt a probléma... ilyenkor okoskodjanak a szuper rendszerükről:

"A Computer Business Review beszámolója szerint a probléma globális, Dél-Afrikában, Dél-Amerikában és Izlandon is hasonló hibát tapasztaltak a felhasználók. A Microsoft 365 Status nevű Twitter-csatornán a redmondi cég mérnökei azt közölték, tudnak a problémáról, és megpróbálják elhárítani azt."

És persze a hibák azonnali elhárításáról szóló marketing mesék is csak mesék maradtak:

"Mindez viszont még délelőtt volt, ám a DownDetector szerint a probléma még mostanra sem oldódott meg."

Hogyan lehetne ezt még fokozni? Nos, mondjuk... ismétléssel miután megigérték, hogy ezt sohatöbbé.

"Megint gond van a Microsoftnál, sokak nem férnek hozzá az e-mailjeikhez"

"Lassan két napja, hogy gondok vannak az Office 365-el. A problémát most is főként Nyugat-Európában tapasztalni, de hazánk is érintett."

Több mint két nap az öt perc helyett. De most tényleg gondoljunk bele... megvalósul a techcégek álma és mindenki a felhőbe megy. Aztán... két napig áll mondjuk az egész kontinens teljesen, mert senki se tud csinálni semmit. De minden józan megfontolás ellenére persze tovább nyomatnák a dolgot.

"DownDetectoron látható helyzetkép alapján péntek délelőtt több helyen újból elérhetetlenné vált az Office 365. A probléma ugyanaz: sokan nem férnek hozzá a leveleikhez, köztük magyarországi előfizetők sem."

"Ahogy fent látható, a szolgáltatással kapcsolatos probléma Belgiumban, Hollandiában a legégetőbb, de Párizsban és az Egyesült Királyság, valamint Svédország területein is érzékelik a felhasználók."

Legalább a versenytársak is állnak amikor mi, mert mindenki áll és minden összeomlik, juhéj felhő ereje.

Milyen "jól" kommunikálnak amikor nem marketinget kell felmondani:

"Az újabb leállásról ismét a felhasználók hibajelzései útján derült fény. Az Office 365 hivatalos státuszjelző oldalán 20 órája tették közzé az utolsó bejegyzést."

Persze nem csak a Microsoftnál voltak ilyen gondok, egyáltalán nem:

"Gond van a Facebooknál, akadozik a Messenger és az Instagram is"

"Valamilyen technikai probléma lépett fel szerdán délután a Facebooknál, ami a cég több szolgáltatását is érinti."

"A jelzések szerint a Messengeren elküldött képek nem, vagy csak véletlenszerűen jelennek meg, és gond támadt az Instagramnál is."

"A DownDetector szintén hibát jelez a szolgáltatásoknál, a felhasználók jelzései valamikor 16 óra magasságában szaporodtak meg. A hozzászólások szerint az Instagramnál például nem töltődnek be a képek, és bejegyzéseket sem enged közzétenni a platform. Emellett gond van a sztorikkal, és a Felfedező menü sem tölt be rendesen."

Természetesen itt is az van, ha már probléma, legyen globális méretű, mindenféle igért technikai csoda ellenére.

"A hibás működést területileg jelző térkép szerint a probléma globális méretű, Európában azonban nagyobb a gond, mint az Egyesült Államokban."

Persze a nagy összeomlásokból a másik nagy, a Google felhője se maradhatott ki, hisz biztonságos az is, mint a többi.

"Valami nagy baj van a Google-nél, sorra csuklanak a szolgáltatások"

 "Tapasztalatunk szerint a Google több szolgáltatása sem működik megfelelően: az Analytics webstatisztikájában a valós idejű látogatottság több oldal esetében is pillanatokon belül nullára zuhant, a Google Drive-ban nem töltődnek be egyes dokumentumok."

"A DownDetector státuszfigyelő szolgáltatásban vasárnap este nagyon megszaporodtak a hibajelzések. Többen azt jelezték, nem működik jól a Google Térkép, valakinek a kereső sem tölt be, sőt a YouTube-bal is vannak gondok. Nem teljesen stabil a Gmail sem."

Így van, nem elég ha csak egyes szolgáltatások omlanak össze, omoljon össze mind, hisz a felhőben van minden. A felhő ereje.

"A térkép szerint Európából és az Egyesült Államokból is rengetegen jelzik, hogy gond van."

És megintcsak... bár ennek kb. nulla eséllyel kéne bekövetkeznie, hála a redundanciáknak, valahogy mégis megint mindenhol egyszerre összeomlik minden.

"A leírás szerint a világszerte több régióban is tapasztalható hibajelenségeket a felhőbéli rendszereket kezelő kiszolgálómotorral van gond."

Hol vannak a híres pótrendszerek?

"A hiba olyan szolgáltatásokat érint, melyek a háttérben a Google rendszereit használják. Ezért akadozik például a Snapchat és a Vimeo is."

Ha már Google... ők úgy döntöttek, hogy majd megmutatják... és íme az eredmény:

"Lelőtte a Google csodanetét a hóvihar"

"Egyes ügyfeleknél két hétig nem volt internet."

 Pedig ez már halálos adag. Megintcsak... nem öt percig tartott a probléma elhárítása.

"A nem csak váratlanul, de pont a legrosszabbkor bekövetkező üzemszünetek az előfizetéses szolgáltatások velejárói, legyen szó villamos áramról vagy internetről. Persze nem mindegy, hogy a szolgáltatók milyen hatékonysággal képesek elhárítani a problémákat, a hosszú vagy gyakori üzemszünetek esetén érthető, ha kezdik elveszíteni a türelmüket az előfizetők."

"Január közepén jelentős hóvihar csapott le a településre, tipikusan 13-20 centi hó esett, de egyes területeken a 30 centit is elérte a hótakaró vastagsága. Ez persze rengeteg szolgáltatónak okozott gondot, többek közt a gigabites sebességet kínáló Google Fiber is jó néhány területen elesett."

Számíthatsz a felhős cégekre:

"Ez önmagában hagyján, a problémát a Google reakciója jelentette: a több ezer érintett ügyfél közül sokaknál két hétig nem volt internet."

De csak addig amíg nem fizetsz.

"A rivális szolgáltatókat is szokás színes jelzőkkel illetni, de azért ilyen csúnyán nem szoktak besülni. Nem javított a helyzeten, hogy a cég ügyfélszolgálata sem állt a helyzet magaslatán, a panaszkodó ügyfeleknek csak konkrétumok nélküli sablonválaszokat adtak a munkatársai."

Ő nagy, ő nem hagy cserben... hát persze.

"A Google azzal magyarázta a bizonyítványt, hogy nem volt elég embere a problémák megoldására. "

Így érdemes belevágni.

Az is biztonsági kérdés ma már, hogy a szolgáltatók valami örült ideológiát követve nem támadhatják-e meg az ügyfeleket és zárhatják-e el őket az adatoktól. A múltkor már volt rá példa, most inkább az mutatom, meg hogy olyan szolgáltatók, akiről azt hinnéd sohase tennének ilyet, megtették hogy mivel a politikai nézete nem tetszett az illetőnek, megtagadták tőle a szolgáltatást. Ja és mielőtt azt hinnéd, biztos nácik voltak... nem, csak jobboldaliak és híresek.

A témában ajánlom elolvasni:

"Az elektronikus pénzügyi rendszer gazdasági cenzúrához vezet"

A "Kultúrháborús történesek" sorozatomban is találsz hasonlókat, pl. cégek fenyegnek egy államot, hogy elhagyják az abortusz törvények szigorítása miatt. Vagy ott van az új sztori amikor is a projekt Veritas kiderítette, hogy a Google tényleg politikailag elfogult és mindent megtesz amit tud, hogy olyan ember mint Trump többé ne kerüljön hatalomra.

Innen már csak egy lépés, hogy mikor majd elegen hozzácsatlakoztak a felhőhöz, a tulajdonosa majd ráerőltesse az azt használókra zsarolással a politikai ideológiáját. Olyanis volt, hogy pl. az egyik cég abortusz elleneseket blokkolt. A techcégek amúgy is extrán hajlamosak a "woke"-ságra, ajánlom a "Kultúrháborús történesek" sorozatom.

Aztán még itt vannak egyéb kellemetlenségek is a felhős cégektől:

"Bajba kerülhet, akinek ilyen programok vannak a gépén"

"Levelet küldött a közismert grafikai programjai használóknak az Adobe, arra figyelmezteti őket, ha nem a legújabb programokat használják a felhőszolgáltatáshoz, szerzői jogsértést követnek el."

Úgy tűnik sokan inkább a nem felhős verziót használják, annak ellenére, hogy azok már informatikai mértékben elavultnak számítanak, mégha igazából mindent meg is lehet velük oldani. Itt jön a felhő terror, mostmár nem használhatsz mást és fizetned kell rendszersen örökké... és sohase lesz tied a termék.

"A cég – talán direkt, talán véletlenül, de épp az indulás évfordulójára időzítve – nemrég arra hívta fel a felhasználók figyelmét, hogy az alkalmazások (Photoshop, Lightroom stb.) régebbi verziója nem lesz többé elérhető a számukra. Az Apple Insider most arról számolt be, hogy a júzerek egy üzenetet is kaptak, amiben arra figyelmeztetik őket: aki mégis a régebbi szoftvereket használja, az szerzői jogsértést követ el."

Persze ez mind csak érted van:

"Az Adobe egy blogbejegyzésében arról lehetett olvasni, hogy a felhasználók csupán az adott szoftver két verziójához (a legfrissebhez és az azt megelőzőhöz) férhetnek hozzá. Hogy miért, arra viszont nem adtak magyarázatot – kivéve a szokásos "optimális teljesítményt és további előnyöket" ígérő indoklást."

"Az pedig, hogy frissítésre kényszeríti őket az Adobe, nem túl jó megoldás, tekintve, hogy valaki azért használ régebbi verziót egy programból, mert például olyan számítógépet használ, amin az a szoftver képes akadálytalanul futni."

Így járt. Válasszon más terméket... ne felhőset.

Persze a nagy felhős techcégek tele vannak szeretettel irántunk és aggódnak a biztonságunkért ezért, a Microsoftnak támadt egy zseniális ötlete. Mi lenne, ha mi a felhasználók, akik feltöltik azt a sok-sok adatot megmondanánk nekik, mi az amit szeretnénk, hogy más ne lásson, mert titkos... bennük bízhatunk, csak a titkosszolgálatoknak árulnák majd el, meg a reklámcégeknek. Hiába, a "mesterséges intelligenciájuk" úgy tűnik még mindig nem tökéletesen mazsolássza ki a hasznos dolgokat.

"A teljes internetet a feje tetejére állítaná a Microsoft Balija"

Persze most is kiderül a cikkből, hogy ez milyen szenzációs és persze a mi érdekünkben van:

" a Microsoftnál a belső tesztelés fázisában van egy olyan fejlesztés, ami alapjaiban forgathatja fel az internetet. A Bali kódnevű szolgáltatás nem kevesebbre vállalkozna, mint visszaadni az internetfelhasználók kezébe a döntést arról, hogy ki és milyen adatukhoz férhet hozzá a világhálón. "

"A Bali - aminek nyomait mára a Microsoft eltüntette az internetről - ezt a hozzáférést szeretné garantálni. Segítségével minden internetező egyfajta online adatbank-fiókban tárolhatná valamennyi, az interneten róla generálódó adatot. Az adatbank-fiók alapbeállításként zárt lenne, akárcsak egy igazi széf, és csak a felhasználó láthatná, kezelhetné a tartalmát. De dönthetne úgy is, hogy az adataihoz hozzáférést ad olyan cégeknek, mint a Facebook vagy a Google, amelyeknek a teljes üzleti modellje ilyen adatok begyűjtésére épül"

Szóval csak ad meg minden fontos adatodat nekünk, akikben persze bizhatsz (NEM!!!) és majd tovább adjuk annak akiknek engeded (plusz titkosszolgálatok, meg nyilván a saját hírdetőink, de arról majd azt mondjuk ha kiderül, hogy véletlen volt).

A kommentszekcióból úgy látom nem igazán sikerült a behülyítés és nem is nagyon hallani a projektről, bár lehet ez direkt van így:

"A Bali - aminek nyomait mára a Microsoft eltüntette az internetről - ezt a hozzáférést szeretné garantálni."

 Van olyan cég is ami a mobilnetezést tenné állítólag biztonságossá és valamiért azt gondolta, jól állna neki ha a nevében benne lenne a cloud.

"Biztonságossá tenné a mobilnetezést a Cloudflare"

Mielőtt rohannál megvenni a terméküket kicsit vizsgáld meg a cég hátterét. Valahogy nem túl bizalomkeltő, pedig a biztonsághoz az azért nem árt.

" A CloudFlare egy internetes „árnyékcég", amivel a netezők jókora része minden nap kapcsolatba kerül a böngészése során, csak nem tud erről."

"A vállalat eddig egyetlen terméket nyújtott közvetlenül a fogyasztók számára: a mobilokon és számítógépeken is használható 1.1.1.1 DNS-szolgáltatás segítségével lecsökkenthető az idő, ami ahhoz szükséges, hogy a böngésző kikeresse a meglátogatni kívánt domainnévhez tartozó IP-címet."

Valahogy nem lepődnék meg, ha ezt a céget igazából az NSA alapította volna. Már csak azért is, mert elég fura, hogy eddig egy terméket adott ki, de ezért az újért is igazából nem kér semmit se:

"A CloudFlare VPN-szolgáltatása teljesen ingyenes és reklámmentes lesz, nem tárol a felhasználók azonosítására alkalmas információkat, és regisztrációt sem igényel majd. "

"Persze jogos a kérdés, hogy ha nincs reklámozás és adatgyűjtés, akkor mégis ki állja majd az üzemeltetésének a költségét?"

Titkosszolgálat, vagy a télapó?

Ők ezt mondják:

" A CloudFlare tájékoztatása szerint a szolgáltatásból a nem túlságosan távoli jövőben fizetős verzió is elérhető lesz az otthoni és céges felhasználóknak, ők a pénzükért cserébe nagyobb átviteli sebességet kapnak majd, és a tervek szerint persze anyagilag fenntarthatóvá teszik a VPN-t."

Szóval ők is a cégekre hajtanak.

Oké, még mindig biztonság, de ezúttal főleg olyan szövegek amit a cégek nyomattak, persze ezek "komoly" kutatások eredményei.

Mindenekelőtt viszont pont erről a témáról egy sok fokkal őszintébb cikk.

"Nagy testvérek figyelnek, sehol sem vagyunk biztonságban"

Szóval mielőtt elolvasnánk a cégek beszámolóit, hogy nekik milyen fontos a biztonság (már a processzor probléma önmagában bizonyítja, hogy nem) lássuk mi a valódi helyzet ezen a fronton.

"A vállalatokat kevéssé érdekli, hogy a vásárlóikról gyűjtött adatok mennyire sértik azok személyiségi jogait, mivel ezek az információk nagy profithoz juttatják őket - derült ki a davosi fórum panelbeszélgetésein."

Az ilyen találkozókon minden elegancia ellenére talán mégiscsak jó sok vidító szer fogy... mindenesetre elég lazán nyomatják.

"A svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórum örök témája az ellentmondás aközött, amit a vállalatok állítanak magukról, illetve amit csinálnak." 

Ja és valami perverz állat módjára itt be is vallják... egy töredékét... mert élvezik... valahol élvezniük kell.

Ez a probléma sehol máshol nem jelentkezik élesebben, mint az Big Tech területén. Arról a lehetőségről van szó, hogy cégek - és nem csupán az informatikai vállalatok - egyre jobban átlátják ügyfeleik személyes adatait, kevéssé törődve azzal, hogyan korlátozhatják ezzel a piaci versenyt, az emberek magánélethez való jogát, illetve szabadságjogait."

Persze lehet ez is a techcégek és a tradiciónális elit közötti feszültség miatt van, amivel a "Kultúrháborús történések" sorozatomban foglalkozok. 

"A megszólalókat nem nagyon izgatták a jogvédők kifogásai - derül ki a Financial Times (FT) beszámolójából. "

Ime az igazi arc, olyan mintha egymás előtt még büszkék is lennének arra, amit amúgy máskor ezerrel elmosnának.

Valami amivel én is minden nap találkozok és ami egyre inkább problémává teszi a normális tájékoztatást, meg ami miatt ez a blog lényegében létrejött:

"Az FT tudósítása szerint az informatikai ipar teljesen pr-üzemmódban viszonyult a kérdéshez, a cégek minden erejükkel igyekeztek legyűrni a technológiai ipart érő kritikákat (techlash)."

Nos akkor ezután talán térjünk is rá az agymosó céges PR üzenetekre és "kutatásokra".

"Kihívás a felhőben tárolt adatok védelme a cégeknek"

Egy cikk ami már tisztában van azzal, hogy a cégek nem szeretik a felhőt biztonság szempontjából, de az egész kérdést megpróbálja elferdíteni és más irányba terelni. Ugyanis már az nagy baj, ha a felhőben van a cég, a többi igazából már csak részlet kérdés. Arról mehet a duma valamennyire.

"Egyre több vállalat helyezi felhőbe az üzemkritikus működési folyamatait és a legbizalmasabb adatállományait, azonban a felhő alapú megoldásokhoz kapcsolódó biztonsági kihívásokat nem mindig tudják kezelni."

Ráadásul a te hibád.

Ha ezek a szarságok érdekelnek kattints és olvasd el, mert még rengeteg fog jönni és nem akarom teljesen szétszemetelni vele a blogom.

"Ütőkártya lehet a felhő, de a biztonság még mindig kulcskérdés"

Lehet... de lehet hogy nem. Mi szóltunk, pénzt nem adunk vissza.

"Ha pedig az adatok „felhőbe” küldéséről van szó, akkor a biztonság is megkerülhetetlen. "

Dehogynem megkerülhetetlen, folyamatosan megkerülik, ha nem tennék, mindnek be kéne zárnia.

Azért még a junk között is lehet pár értékes cucc:

"Szappanos Gábor kitért arra is, hogy év eleje óta jelentősen megugrott a felhőbe kihelyezett rendszerek elleni támadások száma, ami egy-két kártevő család aktív tevékenységének „köszönhető”. A tapasztalatok alapján onnantól, hogy kihelyeztek a felhőbe egy rendszert, néhány perc múlva már érkeznek a robotprogramok által küldött első támadások. Arra tehát érdemes felkészülni, hogyha a „kiköltözünk” a felhőbe, akkor valószínűleg sok idő már nem lesz a biztonsági javítások feltelepítésére."

De attól még nem szabad elfelejteni, hogy összességében ez egy nagy szar:

"A felhőszolgáltatók védelmi rendszere ugyanis megfelelően blokkolja ezeket a támadásokat."

Kivéve persze azt a rengeteg esetet amikor nem.

Bullshit kell, hogy ezzel majd egy csomó pénzed lesz, mert... ezt senki se tudja miért, de lesz:

"Üzleti tipp: a piaci versenyben ütőkártya lehet a felhő"

"A konferencián az Invitech vállalati és kormányzati főigazgatója elmondta, hogy dinamikusan nő Magyarországon a felhőszolgáltatásokat igénybe vevő cégek száma. Bár jelenleg a vállalkozások csupán 18 százaléka él ezzel a lehetőséggel, de a növekedés üteme megegyezik az európai és a nemzetközi trendekkel."

Megjegyzem amikor olyanokat írnak, hogy ennyi és ennyi százalék használ felhőszolgáltatást, akkor pl. azt is beleveszik, hogy ha egy cég mondjuk Gmailt használ. Ezért is gáz a felhős téma, mert mindig azt számítják felhőnek ami éppen nekik jó. Ha nagy számot akarnak akkor felhőt használ az aki valamilyen mailt használ, ha feltörik a mail felhőt, akkor viszont hirtelen sok mail szolgáltató nem számít annak.

Most se kapunk igaz beszédet:

"Azok a vállalatok viszont, amelyek élnek a modern technológiákkal, és beépítik a bérelhető informatikai szolgáltatásokat is a mindennapjaikba, versenyelőnyre tehetnek szert.

A felhőszolgáltatások például olyan rugalmasságot tudnak biztosítani a termékfejlesztésben, a működésben, a működésbeli biztonságban, amit az adott cégnek az üzleti oldala tud érvényesíteni” – hangsúlyozta Marton László."

Például milyen működésbeli biztonságot kapott az a cég ami a fentebb leírt történet szerint a Microsoft felhőjét használta, ami többször is hosszú időre kifeküdt?

Ezzel a szarsággal is már túl sokat foglalkoztam, jön a többi.

"Felhő és biztonság"

Megintcsak egy céges felmérés, tán ugyanaz, csak más megvilágításból, ami olyan buta, hogy pár soron belül totál ellentmond önmagának, márha a logikus cselekvés fontos:

"A felmérés szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére növekszik azon vállalatok száma, amelyek adataik legalább felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők többsége (92 százalék) aggódik, hogy a munkavállalóik betartják-e az adatok védelmét szolgáló felhőbiztonsági szabályozásokat."

Ha bejöttek volna a régebbi felmérések ma már mindenki csak felhőt használna... Szóval elvileg majd mennek oda a céges titkok, de közben a vezetők meg nem bíznak az egész koncepcióban. Vajon más rublika a bizalmatlanság kifejezésére volt-e ebben a felmérésben? Amúgy meg már csak a processzoros probléma miatt is, bizalmas infót felhőbe rakni teljesen konkrétan tudjuk, hogy baromság. Sok fontos infó egy helyen... hummm vajon a titkosszolgálatok kapnak-e az alkalmon, amik köztudottan manapság főleg gazdasgái kémkedéssel foglalkoznak.

A kutatás természetesen, a megállapításaiból is látjuk, hogy harmadlagos kérdésekkel foglalkozik, hisz már a felhőn belül levő gondokkal foglalkozik, miközben a legnagyobb baj, ha már van valami benne.

"Belefulladnak az adatokba a vállalatok, de van megoldás"

A történet arról szól, hogy amit korábban igértek nem valósult meg, sok adat amit összegyűjtöttek túl sok, ráadásul nagy része használhatatlan szemét. Tehát kell egy újabb bullshit, hogy a régit tovább nyomathassák. Ez pedig a mesterséges intelligencia.

" cégeknél felhalmozódó adatok mennyisége és bonyolultsága túlterheli a vállalati beszámolókat készítő szakembereket. A pontatlan jelentések komoly reputációs és adókockázatokat jelentenek a társaságok számára – derül ki az EY huszonöt országból több mint ezer döntéshozó véleményén alapuló felméréséből. Az új technológiák elterjedése, mint például a mesterséges intelligencia alkalmazása, minden eddiginél komplexebb információfeldolgozást tesz lehetővé, ami erőforrást szabadít fel és átláthatóbb jelentéseket eredményez."

Szóval amit igértek eddig a Big Datával kapcsolatban felejtsd el, azok szarok voltak, megbízhatatlanok. De majd most... persze csakis plusz pénzért.

"Ahhoz, hogy az automatizáció és a robotika alkalmazása elterjedjen az éves jelentések kidolgozásában, az adatelemzésre épülő bizalom növelése szükséges."

"„Az információk nem megfelelő kezelése jelentősen torzítja a beszámolók eredményeit, ami komoly üzleti, reputációs károkat okoz, de akár adókockázatokkal is járhat. A Magyarországon működő közép- és nagyvállalatok számára a hatékony adatfeldolgozás hatalmas kihívást jelent a hiányzó technológiai ismeretek és a korlátozott erőforrások miatt. "

Blab-blab-bla... a felhőnk mellé és a Big Data szolgáltatásunk mellé vedd meg a "mesterséges intelligenciánkat", már csak azért is, mert az előzőek enélkül igazából szart se érnek, sőt csak a baj van velük. De majd most...

"A döntéshozók közel háromnegyede (72 százalék) úgy véli, a mesterséges intelligenciának (MI) kulcsszerepe lesz a gazdasági és pénzügyi információk feldolgozásában."

És nem tudtad? Mindenki a felhőbe megy újabban, úgyhogy menjél te is:

"Új divat hódít: hibrid felhőbe költöznek a cégek"

Persze ez is egy nem igazán független cikk szerint van így és... mintha ezt már évek óta hallanám... eddig nem mentek a felhőbe a cégek, de éppen most minden megváltozott, úgyhogy huzzál oda.

Mit is írt korábban erről az a bizonyos öszintébb cikk:

"Az FT tudósítása szerint az informatikai ipar teljesen pr-üzemmódban viszonyult a kérdéshez, a cégek minden erejükkel igyekeztek legyűrni a technológiai ipart érő kritikákat (techlash)."

"A nagyvállalati informatika egyre több területe a felhőbe költözik, a levelezés, a CRM-rendszerek vagy éppen egy-egy nagyobb fejlesztési vagy tesztkörnyezet már sok cégnél a felhőben működik. De költségmegfontolásból, vagy éppen jogszabályi kötelezettségből fakadóan legtöbbször saját informatikai rendszert is fenntartanak. Az így létrejövő hibrid felhős infrastruktúrákról beszélgettünk Bokrossy Dáviddal, a HPE Financial Services Sales Leadjével."

Ó-ó hoppácska, vagyis... a korábbi ígéret, hogy ez milyen olcsó lesz majd, szintén legendának bizonyult. Hisz azt mondták, hogy majd nem is kell ezután informatikus a cégekhez, majd a felhős cég csinál mindent. Nos... nem, ehelyett fizetni kell majd rendszeresen a felhőért is és az informatikusnak is. És a felhő se éppen olcsó, sőt a legendával ellentétben kifejezetten drága; egy másik cikk eleve ezzel nyit:

"A felhőalapú számítástechnika alapvetően drága."

"Az olykor rendkívül magas költségek felismerése egy kisebb mérvű visszarendeződést indíthat el a saját adatközpontok felé, de már magával hozván a felhő működési modellt."

Vissza a múltba, a saját felé, hisz a techcégek azt nem viselik el, hogy csökkenjen a profit, pedig ha valamit nem eladsz egybe mint termék, akkor nem kérhetnél érte annyit, hogy pár hónap és már annyit fizessünk érte mint a korábbi termékért. És a baromi drága üzemeltetés miatt még így is alig van rajta profit, márha...

Szóval hibrid felhő:

"Tipikus hibrid felhasználók azok a nagyvállalatok, akiknek legtöbbször van saját IT-szervezete, és bizonyos alkalmazásokat gazdaságosabban tudnak a saját környezetükön futtatni, vagy ezt egyes jogszabályi-, vagy házon belüli biztonsági előírások miatt teszik. Mindemellett alkalmaznak külső felhőket is, akár specifikus megoldásra, pl. CRM, levelezés, fejlesztés, vagy mint backup site, esetleg bizonyos alkalmazásokat azokban futtatnak."

Az informatikusok maradnak, költségcsökkenés emiatt: nincs.

Persze ez is csak a bullshit cikkek egyike, fontos kérdésre jó választ ne várj, például:

"Mik a hátrányai és az előnyei a hibrid felhőnek a saját infrastruktúrával, vagy egy kizárólag felhős megoldással szemben?"

"A hibrid felhőnek talán csak a komplexitása a hátránya egy csak saját vagy csak külső felhős megoldással szemben, de egy jól kialakított hibrid felhő egy szakértő üzemeltetési csapat kezében gazdasági szemmel biztosan jobban teljesít a csak saját vagy külsős infrával szemben."

Szóval ilyen semmilyen válaszokat kaphatsz, amiből azt azért tudomásodra adják, hogy az informatikusod meg kell fizetni, ha azt akarod, hogy működjön a dolog.

Azért ma már a bullshit cikkekben is szóba kell hoznia problémákat:

"Magyarországon relatív alacsony a hibrid felhők alkalmazása a nagyvállalati szektorban. Ehhez több tényező is hozzájárul: méretgazdaságosság, komplexitás, vállalati kultúra, kevés jól képzett IT szakember. Ahol mégis alkalmaznak hibrid felhőt, ott általában csökken a time-to-market idő az automatizált működés miatt, valamint csökkenthetők és jobban kontrollálhatók a költségek. Nagyon hiányzik még a piacról pár ezer jól képzett cloud mérnök, akik ezeket a megoldásokat megterveznék, kiviteleznék és működtetnék."

Szóval Magyarországon ha még akarnál is ilyet... nem találsz hozzá szakembert, hacsak nincs annyi pénzed, hogy lenyomj egy csomó másik, gazdag, nagyvállalatot.

Adagóljuk tovább, haladjunk a halálos dózis felé bullshitből:

"Sokat változott az informatikai felhő megítélése"

Ime az egymilliárdomik cikk ami az évek során született. Igen, kitalálhatod; eddig nem akarták a cégek a felhőt, de most hirtelen már megint csak akarják, bár már tavaly, meg tavalyelőtt meg még régebben is ez volt már a szöveg.

Természetesen ez se egy független kutatás. Inkább "kutatás".

"A Magyarországon működő nagyvállalatok körében egyre népszerűbbek a felhőszolgáltatások és a munkaerőhiány közepette is egyre nagyobb az igény a mobil munkavégzésre, az AI-ről viszont szinte semmit nem tudnak a döntéshozók - többek közt ez derül ki a Microsoft megbízásából készült, frissen megjelent felhőkutatásából"

"Míg korábban leginkább az ismeretek hiányából eredő bizonytalanság és félelem jellemezte a felhőszolgáltatások kapcsán a magyarországi nagyvállalati vezetőket, üzleti döntéshozókat, addig mára fordulni látszik a kocka, egyre több vezető gondolja úgy, hogy az üzleti folyamatok megkerülhetetlen részei ezek a rendszerek - derül ki egy a Microsoft megbízásából a Bell Research által készített márciusi kutatásból."

Oké ebből nekem már ennyi elég is volt, már párszor olvastam ilyen marketing dumát.

Na jó, ezt a bullshitet nem hagyhatom ki már az előbb ismertetett sztorik miatt se:

"A Microsoft szerint mindez az a javuló tájékozottságnak köszönhető, hiszen míg korábban a vezetők a magas költségektől, a technológiai függéstől és az internetkapcsolat fennakadásaitól tartottak leginkább, az idei kutatásból egyértelműen az látszik, hogy a felhőt megismerő üzleti döntéshozók épp ezeket a faktorokat emelik ki előnyként."

Ó csak pár napig nem tudták használni nagyobb területen mint egy kontinens a Microsoft felhőjét ebben a felévben. Igen, ezek alap nélküli félelmek... ja. Bár nem az internettel volt baj, hanem magával a céggel, ami még jobb.

Csak egy félév, de úgy tűnik tíz évre is elég mérget gyártottak le a marketingesek...

"A magyar nagyvállalatok támogatják a felhőmegoldásokat egy kutatás szerint"

Jól tippeltél... ez a bizonyos "kutatás" se egy független forrásból jött.

"A magyar nagyvállalatok támogatják a felhőszolgáltatások bevezetését, és több mint kétharmaduk készít informatikai költségvetést, ami jelentős változást jelent a korábbi évekhez képest – ezt állapította meg a Bell Research, az IVSZ és a Microsoft Magyarország közös 2019-es nagyvállalati kutatása."

Az egész netet elárasztották ilyen szemétbevaló "kutatásokkal", hogy agymossák a vállalatokat.

Ha élvezed a fojtogatást, akkor ez a bullshit is neked való, mert hasonló élményt nyújt ennyi méreg után:

"Hozzátette: jelenleg a magyar cégek 34 százaléka véli úgy, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia rövid időn belül felforgathatja a vállalati munkamegosztást."

"A felhő kulcsfogalom a digitalizációban, ez teszi lehetővé a mobilitást, a rugalmasságot, és eszközt jelent bármilyen cégnek az innovatív átalakuláshoz. A felhő és az AI kulcstechnológiák, a legjelentősebb változást hozzák az üzleti világba, globálisan és lokálisan egyaránt. "

"Bábel Gabriella, a Microsoft nagyvállalati üzletágvezetője komoly eredménynek nevezte, hogy az idei felmérés szerint a cégek több mint 50 százaléka tekint stratégiai területként az informatikára."

A magyar cégek egyre jobban szeretik hogy örökké kell majd fizetniük, amiért eddig csak egyszer kellett, és ez a régi opció már fel se merül:

"A cégek fele a fix havi díjat, míg 37 százaléka a használatarányos díjat preferálja az informatikai szolgáltatásoknál – jegyezte meg."

Csoda történt idén, de kettő is. Egyik csoda, hogy a cégek elfelejtették, hogy már tavaly is jobban bíztak a felhőkben mint saját rendszereikben, de aztán történt egy újabb csoda és idén ismét jobban bíznak a felhőben mint a saját rendszereikben:

"Jakab Áron, a Bell Research partnerkapcsolati igazgatója azt emelte ki, hogy a cégek jobban bíznak a felhőtechnológiában, mint a saját belső rendszereikben, ami jelentős attitűdváltozás az elmúlt évekhez képest. "

Valahogy mégis mindig arról van szó, hogy igazából nem is és, hogy alig használják a felhőt, dehát... a "kutatás" nem hazudhat.

Most nézzünk egy kutatást amiben valami hiba miatt benne maradtak igazság morzsák is, amik nagyon kellemetlenek, pedig ez is a Microosoft egyik az ezer közül kutatása, tehát bullshit se maradhat el:

"Nincs mesterséges intelligencia felhő nélkül"

" Míg 2016-ban mindössze a vállalatok harmada (31 százalék) használt üzleti célra felhőt, addig 2018-ban arányuk már 55 százalék volt. (Magáncélra egyébként mindig is szívesebben használtak a válaszadók: 2016-ban 40 százalék, két évvel később már 66 százalék volt az arányuk.)"

Fenntebb egy másik bullshit cikk szerint azt mondják, hogy mindent egybevetve 18%. Melyik hazudok nagyobbat? Alighanem ez.

Itt egy csábítás... ha minket választasz a jogszabályi dolgokat ki is pipálhatod, ami nem igaz persze:

" A használók inkább előnyöket és elvárásokat fogalmaztak meg: a legtöbben (93 százalék) a jogszabályi megfelelőséget említették elvárásként. "

Aztán jöjjenek is a kellemetlen adatok... azokkal a magas százalékokkal:

" A legtöbben (93 százalék) azt látták problémának, hogy a szolgáltatások nem érhetők el hálózati kapcsolat nélkül, de 80 százalék fölött volt azok aránya is, akik attól féltek, hogy harmadik fél is hozzáférhet az adataikhoz, illetve közel ugyanannyian nem látják biztosítottnak, hogy folyamatosan elérhető lesz az igénybe vett szolgáltatás vagy a felhőben tárolt adataik."

Oké, hogy ma már nem lehet csak 100%-ban pozitív cikket írni a felhőről, mert senki se veszi komolyan, de ez az igazság morzsa olyan kegyetlen, 93 százalék, meg több mint 80 százalék problémáznak? Ejnye.

A Davosos cikk is írja:

"A cégek világ minden táján küzdenek azzal a problémával, hogy megőrizzék az adataik kezelése miatt aggódó emberek bizalmát, miközben az ügyfeleikről létrehozott adatbázisok zsíros profithoz juttatják őket."( miközben a biztonságot mint bevalloták leszarják)

De még a mindent elnyomó PR gépezet is kell hogy mondjon ma már pár kedvezőtlen dolgot a felhőről.

De a lényeg ez:

"Az FT tudósítása szerint az informatikai ipar teljesen pr-üzemmódban viszonyult a kérdéshez, a cégek minden erejükkel igyekeztek legyűrni a technológiai ipart érő kritikákat (techlash)."

És akkor zárjuk is azzal, hogy mit értek el az évek során a nagy techcégek azzal, ahogy kezelték a felhasználók privát adatait és kezelték a biztonságot. Ha valamit hát ezt nevezném én mérföldkőnek.

Hála a techcégek évek óta folyó tevékenységének, a felhasználókban kialakult egy új tradició, ami mérföldkő lesz remélem a jövőhöz:

"Nem bíznak a fogyasztók az online szolgáltatóikban"

"A fogyasztók 71 százaléka tart attól, hogy azok a kereskedelmi cégek, melyekkel kapcsolatban állnak, valamilyen módon visszaélnek a személyes adataikkal – derül ki a KPMG most bemutatott Cyber Security Consumer Loss Barometer jelentéséből,"

 

 "Jobban félünk az online szolgáltatóktól, mint a hackerektől"

 A "bizalomgazdaságot" kikerült teljesen kimeríteni. Ennek pedig súlyos következménye lesz.

 " A másik oldalon a CIO-k viszont elsősorban arra hajtanak, hogy az anyagi és a reputációs veszteséget elkerüljék, de nem igyekeznek nagyon a fogyasztói bizalom erősítésében."

“Egyértelműen az látszik, hogy a vállalatok továbbra is a direkt anyagi hatások alapján priorizálnak, és nem használják a hatékony kiberbiztonsági stratégiát arra, hogy fogyasztói bizalmat és jobb fogyasztói bevonódást érjenek el” – mondja a KPMG szakértője. Holott ezen a téren a cél láthatóan közös, vevők és eladók egyaránt azt szeretnék, ha az adatok biztonságban lennének. Valami mégis megakadályozza, hogy ezek az érdekek egymásra találjanak, és az ok alighanem az információs aszimmetriában rejlik."

A hatékony kiberstratégia is elégtelen.

Ezzel a direkt biztonsági részt le is zárom, de nyugi, még más témákban halálos adag bullshit vár ránk, ha éhezel a felhővel kapcsolatos igaz tudásra. Szép halál ez, folytasd. Folyt. köv..

süti beállítások módosítása