A felhő nem kerülhet le a napirendről, hiába bukik folyamatosan; hisz ez a "jövő technológiája" és sok milliárd fekszik már benne, úgyhogy durva lenne elismerni a bukást. Így hát valamit keríteni kell az álló felhőkapacitásoknak és szokásos módon, kötelezően össze kell kapcsolni valami mással, mert másként nem vennék.

Így van ez az XClouddal is. Nemrég volt róla cikk, hogy elbukott. Korábban arról álmodoztak, hogy két milliárd játékosuk lesz, de ehelyett csak a csőd várt rájuk, dehát ez a felhő... ha bukik csak annyi van, hogy újra és újra előveszik. Most úgyis a jegybank adófizetői pénzből "megmenti"  a Microsoft-ot is, tehát adtak neki egy csomó adófizetői pénzt, tehát a víziós, profitot nem hozó hülyeségeket lehet erőltetni.

"Microsoft has talked about reaching 2 billion gamers with its vision for xCloud, but Mixer wasn’t in a strong enough position to help achieve that goal. “When we think about xCloud and the opportunity to unlock gameplay for 2 billion players, we know it’s going be critically important that our services find large audiences and Facebook clearly gives us that opportunity,” says Spencer."

"A Microsoft felhő alapú mobilos játékszolgáltatást indít"

"A Microsoft xCloud néven indít felhő alapú, streamelt mobilos játékszolgáltatást szeptemberben – jelentette be Phil Spencer, a Microsoft Xbox üzletágát vezető ügyvezető alelnöke."

"A felhő alapú mobilos játékszolgáltatás úgy működik majd, hogy a felhasználók a mobiljukon, tableten streamelik a játékokat, mely egy felhőben fut. Ezáltal egy kevésbé erős mobil-hardveren is nagy számítási kapacitást igénylő játékokat lehet futtatni."

Így van, és azonkívül, hogy szaggatni fog, meg pl. Google esetében helyetted dönteni, ha esetleg majd egy olyan helyre tévedsz a mobiloddal, ahol nincs térerő, vagy nem elég erős, akkor szívtál, ha épp akkor is játszottál.

De nézzük is, hogy mennyire bíznak maguk is a sikerben, hisz kapásból összecsomagolták mással, ami miatt az... minő felhasználóbaráti hozzáállás... drágább lett. És plusz poén, hogy az egészet korábban a Pamkutyás reklámban is olyannak állították be, hogy mélyen a zsebedbe kell nyúlnod, ha állandóan ezt használnád, most meg hála az XCloudnak még drágább lesz. Vajon sikerül-e totál hazavágnia más termékét is a Microsoftnak az XCloudnak?

Meglátjuk.

"Az Xbox Game Pass és a Porject Xcloud nevű szolgáltatást vonják össze az Xbox Game Pass Ultimate előfizetői számára, akik magasabb díjat fizethetnek a szolgáltatásért. Ezzel több mint 100 Xbox Game Pass játék válik elérhetővé mobilokon, tableteken. A szolgáltatást kipróbálható verzióban is elérhető lesz. A társaság nemsokára piacra dobja az Xbox X nevű konzolt, az Xbox One következő generációját." 

Gondolom hallottál a mostani nagy Twitter hackelésről, mert elérte a maintstream média ingerküszöbét:

"Hackertámadás érte Bill Gates és Elon Musk Twitter-fiókját"

"Hackertámadás érte Joe Biden volt amerikai alelnöknek, a demokrata párt elnökjelölt-várományosának Twitter-fiókját szerdán egy kiterjedt Bitcoin-csalásnak tűnő manőver keretében, több más neves politikus, híresség és technológiai óriáscégek vezetőinek nagy látogatottságú Twitter-fiókjával egyetemben."

"A Joe Biden fiókján helyi idő szerint délután feltűnt üzenet arra bíztatott mindenkit, hogy adományozzon Bitcoin kriptovalutát, és kétszer annyit kap vissza. A szöveget azonban rövid időn belül eltávolították.

A jelentések szerint hasonló üzenetek tűntek fel Barack Obama volt elnök, neves milliárdosok mint a Tesla alapító Elon Musk, a Microsoft társalapítója, Bill Gates, valamint az Uber, az Apple technológiai óriáscégek fiókfelületén is."

Itt olyan fiókokról van szó, amit elvileg ellenőriztek, tehát valóban az adott ember fiókja és vannak extra biztonsági intézkedések mint pl. kétfaktoros azonosítás.

Aztán Magyarországra még eljutott az is, hogy talán ez egy belsős munka volt, hogy a Twitter alkalmazottakat vagy átverték, vagy korrumpálták és önként engedték át az irányítást:

"Kiderült hogyan törhették fel Gates, Obama és Musk Twitter-fiókját is"

" Ezek szerint az elkövetők maga a Twitter egyes alkalmazottainak segítségével publikálhatták az inkriminált tweeteket, amiknek hatására egyébként - nyilvánvalóan túlzottan hiszékeny - emberek milliárdokat küldtek egy egyelőre ismeretlen személy vagy csoport Bitcoin-pénztárcájára."

"A Twitter szerint alkalmazottai "összehangolt social engineering támadás" áldozatává váltak, tehát az elkövetők kvázi átverték őket és/vagy megszerezték belépési azonosítóikat, és ezek révén követhették el visszaéléseiket. Ugyanakkor más források szerint egyszerűen csak megvettek egy vagy több dolgozót a Twitternél, akik némi pénzért cserébe tudatosan kerülték meg a szolgáltatás biztonsági rendszerét, - tették lehetővé annak megkerülését a támadók számára."

"Annyi már biztosnak tűnik, mert közös a jelentésekben, hogy az inkriminált tweetek kiküldésére a Twitter egy belső adminisztrációs eszközét használták fel, amivel a szolgáltatás működtetői egyébként is dolgoznak mindennapi munkájuk során. A tény, hogy ennek segítségével így azok bárki nevében publikálhatnak hamis (tehát nem a fióktulajdonos által beküldött) tweeteket már önmagában is aggasztó lehet, az incidens azonban felveti annak a konkrét lehetőséget, hogy ilyen módon és ezzel az eszközzel már korábban is visszaélhettek egyesek.

Az ügy egyébként - nem túl meglepő módon - akkora port kavart, hogy már egy amerikai szenátor is levelet intézett a Twitter vezetőjéhez, amiben az ügy alapos kivizsgálását, illetve további információkat kér arról."

Na amit pl. ez a cikk is elhallgat, meg amit magyar forrásban még nem láttam pl., hogy mi is derült itt ki a Twitterről úgy mellékesen.

Szóval a hackerek tán részben, hozzáfértek a Twitter saját belső adminisztrációs eszközeihez és ezek kezelőfelületéről raktak fel képeket és korábban is volt tán kép fent erről, csakhogy bizonyos részeit cenzúrázták azoknak a képeknek. Most láthatjuk a teljes kezelőfelületet és ezek tán akkorát szólnak mint maga a hackelés. 

Ugyanis ha igaziak a képek, akkor bizonyítékok arra, hogy a Twitter hazudott és valóban "shadow banning"-gelnek embereket, ami azt jelenti, hogy nem törlik konkrétan az adott csatornát, vagy bejegyzést, "csak" úgy manipulálják a dolgokat, hogy ne legyen népszerű. Pl. ott van a gombok között, hogy ne lehessen rá a keresőben rátalálni, vagy bár sokan érdeklődnek utánna, ne tünjön fel a "trending" listában, ami a legnépszerűbb kereséseket mutatja meg.

Hogy ilyen van azt lehetett eddig is sejteni, sőt mondhatni tudni, de a Twitter hivatalosan tagadta ezt; állítótták ők fair play módon állnak ehhez. Nem meglepő módon, úgy tűnik, a hackelés mellékhatásaként kiderült, hogy nem, ami nem is lenne csoda, hisz a Twitter a progesszíveknek kedvez kb. mindenben egy ideje... akár totál igazságtalanságig is elmenve.

Viszont arról se esik szó, hogy igazából micsoda problémák lehetnek ebből. A Twitter a helyzetnek nem volt ura órákon át és amikor már azt hitték igen, akkor se. A Twitterre pedig figyelnek sokan és főleg, hogy tömegesen állítanak rajta, elvileg ellenőrzött emberek, valamit, az nagyon veszélyes lehet.

Viszont persze az értelmes emberek lecsekkolhatják más forrásokból, hogy vajon igaz-e amiket Twitteren lát. Persze a baloldal nem arról, hires, hogy más forrásokból is utánnajárna a dolgoknak és mi lenne ha pl. Barack Obama meg egy csomó másik híresség Twittere arra szólítana fel, hogy... ideje a forradalomnak?! Ez nagyon veszélyes lenne. Node nemcsak emberek figyelik a Twittert, hanem "robotok", algoritmusok is. És ők, nem gondolkoznak, hanem azonnal lépnek, pl. a kereskedő algoritmusok.

Amiről még nem hallottam magyar forrásból, hogy a Twitter annyira nem volt ura a helyzetnek, hogy az egész "Ellenőrzött" fiókkal rendelkező felhasználótáborát letiltotta a Twitterről egy napra. Ami számomra azt mutatja, hogy talán mégse csak belsős munka ez.

Vannak akik arról beszélnek, hogy ez az egész csak egy figyelemelterelés és igazából teljesen más célja volt az egész hackelésnek.

Ez a téma még nem ért a végére tán. 

Ismeritek az érzést, hogy van egy cikk ami arról szól, hogy vannak gondok azért a "jövő technológiáival", persze csak a felszínt kapargatva, de aztán a komment szekcióban valami idealista alak, totál ignorálva amit épp most olvasott, mintha csak a megváltást várná úgy várja, hogy eljöjjön ez a technológia... Nos igen, én ismerem, ezért most meg kell születnie ennek a cikknek. Bár a hirtelenség miatt lehet kéne majd második rész...(Update: a fele odalett első próbálkozásnál, úgyhogy gyorsan újraírtam.)

Az AI-ról és mély neurális hálózatokról lesz szó. Ugye mindenki a sajtóban rajong ezekért, hát ideje bemutatni, hogy azok akik ezzel foglalkoznak, hát... nem annyira bizakodóak mint a sajtó, vagy az átlagember.

Kötelezőként elmondom, amit általában szoktam írni, hogy a "meghackelhetnek dolgokat" az itt is fennáll, de most egyáltalán nem erről lesz szó. Enélkül is komoly gondok vannak itt.

Ugye az átlagember elsősorban az önvezető autó kapcsán hall az autonóm rendszerekről.

Az autonóm rendszerek használata a bizalomról szól: a felhasználó bízik abban, hogy a rendszer az általa elvártak szerint hajtja végre feladatát. A kommentszekciók ennél tovább mennek sokszor... vak hit fogadja ott az embert.

Szeretik azt is felvetni, hogy az ember is követ el hibákat és az önvezető autók máris jobbak mint az ember. Ez nem igaz, ezzel már foglalkoztam többször is korábban a blogomon. De nemcsak az lenne a lényeg, hogy egy autonóm rendszer jobb-e egy embernél, hanem hogy ha a rendszer meghibásodik ( és előbb-utóbb meg fog ) akkor mekkora kárt okozhat és hajlandók vagyunk-e elfogadni ezt a kockázatot? ( meg persze a hackelés, de ezzel most akkor nem foglalkozok ) Ugyanis egy feladat gépre ruházása egyben a gép meghibásodásából származó következmények elfogadását is jelenti. 

Ahhoz, hogy kellően bízzunk ezekben a rendszerekben alaposan tesztelnünk kellene őket. Bob Work védelmiminiszter-helyettes, a Pentagon második számú tisztségviselője és első számú robot-igehirdetője volt. 2014 és 2017 között miniszterhelyettesként ő volt a harmadik ellensúlyi stratégia, illetve annak a központi részét képező ember-gép együttműködés fő hajtóereje. Ő ismeri a mai AI technológiák csúcsát képező megoldásokat, de leszámítva nagyon szűk területeket, nem bízná rá ezekre az országa biztonságát.

Arról beszélt, hogy a teszt és a kiértékelés "központi fontosságú" megbízható autonóm rendszerek építéséhez. Mint mondta, "ha autoritást ruházunk egy gépre, akkor annak megismerhetőnek kell lennie. (...) Szóval milyen módon fogjuk tesztelni és kiértékelni ezeket az egyre okosabb fegyvereket, hogy biztosak lehessünk benne, a fegyver az általunk várt paraméterek között marad? Ez jelentős probléma."

A gond abban áll, hogy milliónyi forgatókönyvet lefuttató szimulációk sem elégségesek arra, hogy egy komplex autonóm rendszerre váró összes lehetséges helyzetet teszteljük.

A légierő autonómiáról szóló jelentése így írta le a problémát:

"A hagyományos módszerek (...) nem alkalmasak az autónóm szoftverekkel kapcsolatos komplex szituációk kezelésére. (...) Egész egyszerűen túl sok lehetséges állapot és állapotkombináció létezik ahhoz, hogy az összeset kimerítően tesztelni lehessen."

A nem beprogramozott szabályokat követő, hanem adatokból tapasztalatokat szerző tanulógépek lényegében fekete lyuknak számítanak még a tervezőiknek is. A programozók megnézhetik a rendszer kimenetét, és meg tudják állapítani, hogy helyes vagy helytelen, de annak megértése, hogy a rendszer miért jutott egy bizonyos döntésre igencsak nehéz.

A probléma nem is abban áll, hogy a neurális hálózatok hibáznak valamiben, hanem abban, hogy a tévesztés módja bizarr, és szembenáll az emberi várakozásokkal.

Példa lehetne erre a képfelismerő AI-k, amik nagy sztárok voltak pár éve, mert tárgyfelismerésben volt, hogy felülmúlták az embereket is. Ám a kutatók véletlenül rájöttek, hogy ezeknek az mesterséges intelligenciáknak van egy az emberek számára érthetetlen, furcsa és bizarr sebezhetősége.

Az úgynevezett ellenséges képek kihasználják a mély neurális hálózatok gyengeségeit, és elhitetik velük, hogy valódi képet látnak. Két fajta ellenséges kép módszer is létezik, az egyik absztrakt vonalakat és formákat tartalmaz, a másik az emberi szem számára értelmetlen statikai zaj, mint a tv "sistergő" képernyője. A neurális hálózatok azonban több mint 99 százalékos magabiztossággal konkrét tárgyként, például tengeri csillagként, pávaként, vagy akár gepárdként azonosítják ezeket. A neurális hálózatok olyan értelmetlen statikus zajt és absztrakt formákat azonosítanak tévesen tárgyakként, amelyeket egy ember sohase tenne.

Ez csak egy példa arra, hogy mi az alapvető baj a neurális hálózatokkal. A neurális hálózatoknál nehéz pontosan előrejelezni, hogy mikor vallanak kudarcot. Mivel a hálózat teljesen idegennek tűnő módon viselkedik, az ember számára nehéz pontos mentális modellt készíteni a hálózat belső logikájáról annak érdekében hogy kiismerjük viselkedését.

Nem csak egy specifikus hálózattípus gyengeségéről van szó, a sérülékenységet sikerült reprodukálni a képfelismerésre használt neurális hálózatok döntő többsége esetén. Ráadásul ez a felfedezés egy véletlen műve volt, amúgy még mindig ezekkel lenne teli a média.

Jeff Clune és kutatótársai pár éve még nagyon lelkesek voltak. Eredetileg egy "kreatív, végtelen innovációs képességgel rendelkező MI-t" terveztek. Ennek érdekében egy már létező, képfelismerésre tanított mély neurális hálózatot használtak fel, amelyet az általa ismert képkategóriák absztrakióját tartalmazó új képek létrehozására utasították. Például amennyiben a hálózatot megtanították a baseball-labdák felismerésésre, egy, a baseball-labda essszenciáját bemutató kép elkészítésére utasították. A kreatív MI-t egyfajta művészként képzelték el, és egyedi, ám az emberek számára felismerhető képet vártak. Ehelyett a képek "totálisan felismerhetetlen szemetek" lettek. Ám még meglepőbb volt, hogy más mély neurális hálózatok egyetértettek abban, hogy ezek értelmes dolgok és valódi tárgyként azonosították ezeket a látszólag teljesen értelmetlen képeket. Clune a felfedezést az "ábrázolás bizarr, idegen MI világára" való rábukkanásként jellemezte.

Ezeket a furcsa képeket "ellenséges képek"-nek nevezik. A mély neurális hálózatok ellenséges képek kapcsán mutatott sérülékenysége óriáis probléma és minimum rövid távon megkérdőjelezi a katonai alkalmazhatóságuk létjogosultságát.

Becsapós (spoofing) támadásnak hívják azt, amikor egy gépet szándékosan téves adattal látnak el viselkedésének manipulálása érdekében, és erre a jelenlegi összes legfejlettebb képfelismerő alkalmazás is érzékeny.

Ezt a sérülékenységet kihasználva át lehet verni akár a AI által felügyelt kamerarendszereket, úgy hogy az emberi őrök se vesznek észre semmit. Eleve az emberi őrök tán túlságosan is bíznának az AI-ban, de nem csak erről van szó, hanem ezeket az ellenséges képeket úgy el lehet rejteni mondjuk egy polón, hogy egy ember észre se veszi, az AI meg úgy érzékeli, hogy a poló hordozója jogosult a belépésre.

A kutatók próbálják megérteni, hogy miért fogékonyak a jelenleg használt mély neurális hálózatok ezekre a manipulációkra és arra jutottak, hogy a sérülékenység a neurális hálózatok alapvető szerkezetéből származik, és az összes ma használatban lévő mély neurális hálózatban fellelhető. Ráadásul nem csupán a vizuális felismerésre használt neurális hálózatokra jellemző, hanem a beszédfelismerésre és az adatelemzésekre specializáltakra is. A dalfelismerő MI-k esetében is sikeresen tudnak manipulálni már a kutatók.

Ezért lehet az, hogy a korábban médiában nagyon sztárolt ilyen jellegű AI-k mostanában már eltüntek a hírekből.

A kezdetben még kifejezetten lelkes kutató arra a kérdésre, hogy ha ez a sérülékenység valami csoda folytán nem lenne, akkor minden rendbe lenne-e, ezt válaszolta:

Biztosak lehetünk abban, hogy az új MI valamiféle más, ember által nem várt, bizarr sérülékenységgel rendelkezne.

2017-ben az Amerikai Védelmi Minisztérium által felkért JASON tudóscsoport ugyanerre a következtetésre jutott. A MI-technológia jelenlegi állapotának kimerőtő elemzése után így összegezték a tapasztaltakat:

"Az óriási mennyiségű, milliókban, avagy milliárdokban számon tartható paraméterek (azaz súlyok/ hajlamok), amelyeket a hálózat kiképzése során tanul meg (...) lehetetlenné teszik, hogy megértsük , a hálózat mit pontosan miért csinál. Így kiismerhetetlen a hálózat összes lehetséges bemenetre adható válasza."

A JASON-csoport amellett érvelt, hogy a "mély neurális hálózatok alapvető természete az, ami eredendően nehézzé teszi, hogy professzionálisan elkészített termékké váljanak."

Jeff Clune a jövőt illetően se derülátó: "Ahogy a mély tanulás még inkább hatékonyabb, lenyűgözőbb és bonyolultatbb lesz, és ahogy a hálózatok egyre nagyobbra nőnek, úgy egyre több és több dolgot nem értünk majd. 

"Szinte teljesen biztos, hogy ahogy az MI egyre bonyolultabb lesz, úgy egyre kevesebbet értünk belőle."

Viszont sajnos szerinte az embereket ez nem fogja visszatartani: Egyfajta verseny zajlik a leghatékonyabb dolog használatáért, és akkor is használni fogják, ha ez a leghatékonyabb dolog épppenséggel kifürkészhetetlen és érthetetlen."

Ami viszont saját magát illeti, a felfedezés megváltoztatta, ahogy az MI-re tekint, és mindenféleképpen "kijózanító üzenet" volt.

A kutató arra figyelmeztet, hogy a mély neurális hálózatok katonai felhasználása, pl. már csak célzásra is, óriási károkat okozhat. Egy ellenséges szereplő képes lehet a rendszer manipulálására, hogy rossz célpontokra támadjon:

"Amennyiben autonóm módon, ember nélkül a ciklusban próbálunk osztályozni, célozni és ölni, úgy egy ilyenfajta ellenséges hackelés nagyon gyorsan tragikus és halálos következményekhez vezethet."

A JASON-csoport így fogalmazta meg figyelmeztetését az Amerikai Védelmi Minisztériumnak:

"Nem egyértelmű, hogy a létező MI paradigma alakalmas-e bárfmiféle mérnöki megerősítésre és ellenőrzésre. Mindez komoly problémát jelent, és potenciálisan meggátolja a Védelmi Minisztériumot a modern MI-rendszerek használatában, főleg ha figyelembe vesszük az MI halálos hatású rendszereinek használatával járó felelősséget és elszámoltathatóságot."

A látványos sebezhetőségek fényében, illetve a létező megoldások hiányában rendkívüli felelőtlenség lenne a mai mély neurális hálózatokat autonóm célzásra használni. Az ellenséges szereplők még a neurális hálózat belső szerkezetének ismerete nélkül is képesek lennének átverős képek létrehozásásra, amelyek révén az autonóm fegyvert téves célpontok ellen irányítanák, miközben elfednék a valódiakat. Ráadásul mivel ezek a képek rejtettek lehetnek, az emberek egészen addig rá sem jönnének az átverésre, amíg be nem üt a krach.

A gépi tanulás technológiájának gyengeségei nem feltétlenül ismertek és vártak az emberi felhasználók számára.

A sima rendszereknél, ha előre nem is látjuk a bajt, de utólag össze tudjuk rakni mi lehetett a hiba. Fel tudjuk állítani az események sorrendjét, és megérteni, hogy az egyik hogyan vezetett a másikhoz és végül ezek kombinációja hogyan okozott katasztrófát. A mély neurális hálózatok másfajta sérülékenységet mutatnak, ezek teljesen idegenek az emberei elme számára.

Az AI-k olyan sérülékenységekkel rendelkeznek, amelyekre nem tudunk felkészülni, és nem igazán értjük, hogyan és miért történnek.

Aki szereti a tudományos megfogalmazást annak itt van ez: "Nem intuitív karakterisztikájú belső vakfoltok, amelyek szerkezete nem egyértelmű módon kötődik az adat disztribúciójához." Gyönyörű, nem?

Összefoglalva... ha még a hagyományos hackelés nem is lenne ott, ezek a rendszerek olyanok, hogy maguk a létrehozóik se értik teljesen, és a hibái teljesen váratlan módon bukkanhatnak elő és lehetlen ezeket teszteléssel jól kiszűrni. Vagyis nem ismerjük ezeket a rendszereket eléggé. Vagyis nincs okunk megbízni benne.

Források:

Amerikai légierő tudományos hivatala, Autonomous Horizons: System Autonomy in the Air Force - A Path to the Future; 23.oldal

https://www.af.mil/Portals/1/documents/SECAF/AutonomousHorizons.pdf?timestamp=1435068339702

"Delving Deep into Rectifiers: "Surpassing Human-Level Performance on On ImageNet Classification."

Paul Scharre: Army of None- Autonomous Weapons and the Future of War

Christian Szegedy:"Intriguing properties of neural networks"

https://arxiv.org/pdf/1312.6199v4.pdf

Goodfellow: "Explaning and Harnessing Adversarial Examples"

"Deep Learning and Music Adversaries"

http://www2.imm.dtu.dk/pubdb/edoc/imm6904.pdf

JASON: "Perspectives on Research in Artificial Intelligence and Artificial General Intelligence Relevant to DoD"

 David Berreby: "Artificial Intelligence Is Already Weirdly Inhuman."

http://nautil.us/issue/27/dark-matter/artificial-intelligence-is-already-weirdly-inhuman

Őszintén már gondoltam arra, hogy ezt a sorozatot kicsit hagyni kellene, hogy elteljen több idő és így talán tisztábban lássunk, de most nemrég olyan infók láttak napvilágot, hogy muszáj folytatni...

Ugye én már leírtam párszor, hogy Orbán koronavírus válságkezelését nagyon gyengének tartom, ami a gazdasági részt illeti. De párszor úgy tünt, hogy talán belátták, hogy rosszul itélték meg a helyzetet. És most vajon mi lehet?

Hisz nézzünk körbe kicsit:

Koronavírus: Új rekord, több mint kétszázezer új fertőzött egy nap alatt

Bár nálunk most alig van koronavírusos, de a világ sok más részén egyre csak nől a számuk és mivel mi újranyitottunk, nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy lesz majd nálunk is ennek folytatása, egy második hullám.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, el is mondta, hogy ebből nagy bajok lehetnek:

"Ha külföldről behurcolják a koronavírust, nagy baj lesz"

Plusz, ha nem is hurcolnák be, de más helyeken tombolna és emiatt azokban az országokban a gazdaság nehézségekkel küzdene, akkor az szintén hatna ránk, hisz nagyon függünk a külkereskedelemtől.

Szóval látni lehet, hogy hamarosan nagy problémák lesznek valószínűleg és a magyar vállalalatoknak kelleni fog segítség. Sokkal hatékonyabb mint amit eddig Orbánék adtak.

Mi hát Orbánék válasza az előre várható borús fellegekre? Ez:

"Újabb 200 milliárd repült ki a Gazdaságvédelmi Alapból"

"A keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében 191 milliárd forinttal csökkent a Gazdaságvédelmi Alap előirányzata."

"Tovább apasztja a koronavírus-válság elleni védekezés fiskális eszközének összegét a kormány. A Gazdaságvédelmi Alap terhére ugyanis 191 milliárd forintot csoportosított át a kormány a keddi határozatával. Emellett 2,8 milliárd forinttal csökkentette az általános tartalékot is."

És láthatjuk például, hogy a klasszikus stadion építésre megy el a pénz egy része, meg focira:

Az átcsoportosítás legnagyobb nyertesei:

• Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése: 6,5 milliárd forint.
• Vasúthálózat fejlesztése: 8,2 milliárd forint.
• Kiemelt közúti projektek: 85 milliárd forint.
• Külügyminisztérium, a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás: 69,3 milliárd forint.
• Nemzeti Sportközpontok beruházásai: 1 milliárd forint.
• Petőfi Irodalmi Múzeum, személyi és dologi kiadások: 350 millió forint.
• Gyógyító-megelőző ellátás intézetei, felújítások: 404 millió forint.
• Közgyűjtemények: 800 millió forint.
• Művészeti intézmények: 800 millió forint.
• A nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrum beruházása: 2,6 milliárd forint.
• Miniszterelnöki Kabinetiroda, Turisztikai fejlesztési célelőirányzat: 10 milliárd forint.
• A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. támogatása: 1 milliárd forint.

Szóval eddig is el lett mondva, hogy kb. semmilyen forrás nincs igazából ami segítene a koronavírus miatt bajba került magyar vállalatok sokaságán, de ezt még tovább apasztják.

De még nincs is vége:

"Villámgyorsan kiürítette a kormány a koronavírus elleni fegyvertárát"

Gyakorlatilag kiderült... kiürült teljesen a "fegyvertár".

"Április vége és június vége között a kormány közel 900 milliárd forintot költött a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet kezelésére létrehozott egyik fontos eszköz terhére. Ezzel lényegében ki is merítette azt. Megmutatjuk, kik voltak ennek az osztogatásnak a legnagyobb nyertesei."

"Eredetileg a Gazdaságvédelmi Alap idei keretösszege 1346 milliárd forint volt. A kormány azonban ide sorolta be a bevételi és a kiadási oldalra is a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 423 milliárd forintos keretét, ezért attól el is tekinthetünk. A fennmaradó 923 milliárd forintnyi kiadás fedezete pedig bizonyos költségvetési és minisztériumi zárolás, azonban ennek részletes bontását soha nem közölte a költségvetésért felelős Pénzügyminisztérium. A Gazdaságvédelmi Alap kiadási oldalán az 5 pillérre épülő gazdaságvédelmi programokat nevesítette a kormány, ez volt az eredeti terv. 

AZ ÉLET AZONBAN FELÜLÍRTA EZT, ÉS A TERVEKKEL SZEMBEN TÚLNYOMÓ RÉSZT MÁS CÉLOKRA FORDÍTJA A GAZDASÁGVÉDELMI ALAP KERETÖSSZEGÉT A KORMÁNY."

"Az elmúlt bő két hónapban ugyanis több olyan közlöny is megjelent, ami számtalan forrásátcsoportosítást tartalmazott a Gazdaságvédelmi Alap terhére, a legkülönbözőbb célokra (űrkutatás, Budapest-Belgrád, stadion, sportközpontok beruházás, művészeti intézmények, határon túli gazdaságfejlesztés, turizmusfejlesztés, kiemelt közúti projektek). Az sem kizárt, hogy ezekkel az átcsoportosításokkal a kormány a korábbi költségvetési zárolások egy részét oldja fel.

A PORTFOLIO GYŰJTÉSE SZERINT A KORMÁNY MÁR 872 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTT EL A GAZDASÁGVÉDELMI ALAPBÓL. VAGYIS A 923 MILLIÁRD FORINTOS KIADÁSI KERETÖSSZEG 95%-ÁT LÉNYEGÉBEN ELKÖLTÖTTE."

Ilyen tételek szerepelnek ott, hogy mire ment el az elvileg gazdaság védelemre elkülönített pénz:

"Mindezek mellett jutott néhány tízmilliárd forint stadionokra és csarnokok építésére (pl. Bozsik Stadion, Veszprémi uszoda)"

"A határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására 54,5 milliárd forintot különített el ebből a kormány."

"Erzsébet gyermek- és ifjúsági táborok támogatására költött 11,4 milliárdot a kormány az alapon keresztül."

"Kiemelt közúti projektekre és közúthálózat felújítására 140+24 milliárd forintot költött el a kormány."

Ez nem minden, csak éppen kiemeltem pár tételt aminek a gazdaságvédő alaphoz nem kéne, hogy legyen köze. Semmi köze. Szóval igazából ami keveset erre szánt a kormány az is úgy lett részben elköltve, hogy alig van köze a célhoz aminek beállítják a tömegek előtt.

És most a második hullám előtt ott tartunk, hogy a "fegyvertár" üres lényegében.

Talán azért tették ezt mert minden rendben? Nem úgy fest:

"ING: még nagyobb gazdasági visszaesés várható idén Magyarországon"

"MINDEZEK MIATT AZ ING AZ EDDIGI 4,2%-OS RECESSZIÓRA VONATKOZÓ ELŐREJELZÉSÉT 5,1%-OS VISSZAESÉSRE MÓDOSÍTOTTA."

Egy cikk, hogy jobban átláss a statisztika "furcsaságain":

"Hogy nőhet egyszerre a foglalkoztatás és a munkanélküliség Magyarországon?"

"Ellentmondásosnak tűnő adatokat közölt a KSH a foglalkoztatásról és a munkanélküliségről. Májusban ugyanis mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség emelkedett. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy miként oldható fel az ellentmondás."

"A folyamatok mögött ugyanis ez húzódik meg: a koronavírus-válságban a KSH az inaktívak közé sorolta a munkanélkülivé váló embereket, mert nem feleltek meg a munkanélküliség definíciójának (nem kerestek munkát aktívan és nem voltak már 4 hete munkanélküliek), ez azonban azzal függ össze, hogy a koronavírus miatti korlátozó intézkedések miatt nem tudtak aktívan munkát keresni azok, akiket elbocsátottak.

Vagyis, valójában – közgazdasági szempontból – már nem nőtt a munkanélküliség májusban, de a KSH csak most sorolhatta át a március-áprilisi állásvesztőket a munkanélküliek kategóriájába. A Portfolio ezt a problémát kiküszöbölve február óta munkanélkülinek tekinteti azokat, akik elveszítették az állásukat az időszakban (szaggatott kék vonal), hiszen azt feltételeztük, hogy az állásvesztők nem akarnak kivonulni a munkaerőpiacról, hanem csak arról van szó, hogy ellehetetlenült a munkavégzésük/álláskeresésük. Számításaink szerint ez 6%-os munkanélküliségi rátát jelentett."

"Éppen ezért a valós helyzet az lehetett, hogy a foglalkoztatás csökkenésével párhuzamosan a februári 167 ezerről áprilisra 290 ezer közelébe emelkedett a munkanélkülieknek a száma."

Szóval itt van rengeteg munkanélkül ember és azt a kevés pénzt is, amit elvileg gazdaságvédelemre kellett volna elkölteni, olyan f@szságokra ment el részben mint pl. stadion építés és foci... millárdokért.

A sok Katás család akiket nem mentettek meg és tovább kellett fizetniük az adót nulla bevétel mellett is... azok nem voltak annyira fontosak.

A nagyobbak viszont most is kaptak, csak éppen ők el lennének enélkül is:

"Rendkívüli időben jelent meg a döntés: elképesztő ingyenpénzt szór a vállalatokra a kormány"

"EZZEL A KORMÁNY ÖSSZESEN 219 MILLIÁRD FORINTNYI INGYENPÉNZZEL (VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ FORRÁSSAL) TÁMOGATJA A FELDOLGOZÓIPARI ÉS ÜZLETI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTI SZEKTORBAN MŰKÖDŐ KÖZÉP- ÉS NAGYVÁLLALATOKAT."

Mi lesz itt második hullám esetén?

A koronavírus másfele szedi a gazdasági áldozatait...is:

"Tombol a koronavírus a világban, vállalati csődök a nyomában"

 "Csődöt jelentett több száz Pizza Hut és Wendy's franchise üzemeltetője"

"Az NPC Internationalnak a koronavírus-járvány tette be a kaput, csődvédelmet kértek, amíg átszervezik a céget."