Rejtélyes módon nálunk a legmagasabb az infláció Európában, hiába zuhan be a fogyasztás sokkal jobban mint Nyugaton és hiába van nagyon magasan a jegybanki alapkamat.

Sok elbukott elemző után most itt van az IMF válasza hogy szerintük miért:

"Miért a magyar infláció a legmagasabb egész Európában? Itt a fájdalmas válasz"

"Az elmúlt évek külső sokkjai mellett a koronavírus-járvány alatt tapasztalt költségvetési költekezés és alacsony kamatszint okozta azt, hogy mostanra a magyar infláció a legmagasabb lett egész Európában – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésében."

Számomra ez a válasz elég fura, mert éves alapon szokták nézni az inflációt és annak a hatása, hogy mit költöttek 2020-ban a koronavírusra hivatkozva már el kellett hogy múljon a mai adatokban.

Annó a koronavírus első évében valóban nagyon sok pénzt elpazarolt a kormány gazdaságvédelem címszó alatt, többet mint amit 10 év alatt megspórolt, vagyhát... amivel csökkentette az államadósságot. Mondjuk igazi gazdaságvédelemre alig ment abból valami.

Szóval valahogy az a sok pénz most kezdett igazán bekerülni a gazdaságba.

Aztán... külső ársokkok... klasszikus ok Magyaroszágon. De ez másoknál is hatott valamennyit.

Alacsony kamatszint... igen, ez ok lehet, bár ez is az elmúlt egy évben már nem volt igaz. Tavaly már nem volt annyira olcsó hitelt felvenni.

"Az elmúlt hónapokban egyre feltűnőbb, hogy a magyar infláció „fáziskésésben van”"

"Vagyis ennek alapján mégiscsak van valamilyen sajátossága a magyar inflációnak."

Mélyebbre ásva az IMF a jegybankot találta meg okként:

"Ez az egész világra jellemző volt, azonban az IMF elemzése rámutatott, hogy a lazításban élen járt Magyarország. A vizsgált jegybankok közül arányaiban csak a török bővítette jobban a mérlegét, mint az MNB 2020 eleje és 2022 novembere között, GDP-arányosan még az EKB-nál is nagyobb volt a magyar mennyiségi lazítás".

Vagyis amit én már jó ideje írok, hogy Matolcsynál kéne keresni a választ... az IMF szerint igaz.

Viszont azért ez annyira blőd...

Ugye a tanulmány szerint itt hatalmas "lazítás" volt, de igazából, talán még mindenki jól emlékszik, ingyen pénz, vagy igazi segítségnyújtás. főleg az első évben nem volt. Orbán mondta, hogy a magyaroknak nem segély kell és ingyen pénz, hanem munka ( bár éppenséggel a lezások miatt sokan nem dolgozhattak ), a kormányzati költekezés nem igazi gazdaságvédelemről szólt az első évben, Matolcsy meg azt akarta, hogy a cégek hiteleket vegyenek fel... miközben tilos volt működniük egyeseknek.

Szóval az egyszerű emberek ebből a "lazitásból" nem nagyon láttak semmit, ma meg akik hitelt vettek fel, jól megszívták, mert sokkal több lett a törlesztőrészletük.

"Összességében a Nemzetközi Valutaalap kimutatása szerint a magyar gazdaságpolitika az elmúlt években a leginkább támogatók között volt Európában. Először 2020-ban a világjárványra válaszul lazult a költségvetés, majd 2021 végén-2022 elején a választások előtt újabb stimulus jött a gazdaság erős kilábalása ellenére is."

Szóval Matolcsy miatt sokan hitelhez fordultak, másrészről a kormány is nagyon költekezett ( Varga ezzel is kompenzálta Matocsy hátráltató tetteit).

"A fiskális politikával párhuzamosan a monetáris politika is jelentősen lazult az utóbbi években, 2020-22 között a fiskális és a monetáris politika is a leglazábbak között volt az EU-ban, mivel a ciklikusan kiigazított költségvetési hiány nagyobb volt és a reálkamat is elmaradt a többi országétól – teszik hozzá a szervezet elemzői."

Nekem az a fura, hogy tavaly ez már nem volt igaz. Sőt már bőven ellentételező hatások voltak... ezért is várták az elemzők, hogy nem úgy alakulnak a dolgok ahogy alakultak.

Ez még érdekes:

"Erre jött még a forint zuhanása"

"Ráadásul tavaly a forint gyengülésének mértéke kimagasló volt, ami önmagában fokozza az árfolyam inflációra gyakorolt hatását. Becslések szerint akár a 30 százalékot is megközelíthette ez, vagyis MINDEN EGY SZÁZALÉKNYI FORINTGYENGÜLÉS ÖNMAGÁBAN 0,3 SZÁZALÉKPONTOT ADHAT AZ INFLÁCIÓHOZ. Ráadásul ez a maximális hatás nem azonnal, hanem nagyjából másfél év alatt jelentkezik, kérdés, hogy az időközben visszaerősödő forint után mekkora lesz a „nettó” inflációs hatás."

Kérdés, hogy jött be-e ilyen sok dollár, mert "adhat" nem önmagában "ad". Tehát jött-e be sok tőke, hogy felvásároljon itt sokmindent olcsón?

Ugye itt a blogomon felmerült az élelmiszerek miatt magas infláció és valóban nálunk van ebben anomália, de az elemzés kimutatja, hogy igazából nálunk minden más terméknél van anomália, tehát ez nem lehet fő ok.

"Az élelmiszerek kimagasló áremelkedése persze nem minden, a magyar maginfláció (az energiaáraktól és gyorsan változó árú termékek árétól megtisztított mutató) is Európa élmezőnyében van, vagyis az alapvető inflációs folyamatok is kifejezetten erősek."

Amikor viszont rátér ennek az okára, nem hoz fel semmi magyar sajátosságot, hacsak nem a munkabéremelkedést... vagyis nem kapunk érdemi választ:

"Ennek több oka is van, egyrészt a termelői árak a megnövekedett energiaköltségek miatt elszálltak, ennek pedig erős a begyűrűző hatása az inflációba. Másrészt a feszes munkaerőpiac további nyomást jelentett."

"Ez a feszes munkaerőpiac eredménye, a magánszektor béremelkedése kétszámjegyű volt"

Ezzel az a baj, hogy az már évek óta ennyi és mégse volt ilyen hatása.

Szóval igazából azt lehet mondani, hogy amik itt fel lettek hozva okok, egy esetben okozhatnának nagy infációt.... Akkor ha valamiért, tömegesen az emberek most kezdték volna elkölteni a korábbi évek plusz pénzeit.

De ezzel meg az a baj, hogy a fogyasztás bezuhant...

Tehát továbbra is rejtély marad a magyar infláció...