Sziasztok! Csináltam egy összeállítást a blogomon korábban meglevő idézetekből, amik mutatják, hogy Magyarországon különösen rossz a helyzet drágulás és egyéb témákban:

--"Hogy mennyire különleges volt a hazai beruházás-drágulás, azt az alábbi grafikon mutatja: 2010 óta a magyar beruházások árszintje a 2,5-szeresére emelkedett, a másik három országban átlagosan 35%-os volt a drágulás. További megfigyelés, hogy az árszintemelkedést jóval az építőipari nyersanyagok sokkszerű drágulásának levonulása után sem követte korrekció a beruházási árszintben."

"Magyarország speciális helyzetét mutatja, hogy 2023-ban itt volt a legalacsonyabb az egy főre jutó fogyasztás az unióban."

"Az Európai Unióban a jövedelmi egyenlőtlenségek a 2008 előtti szintre tértek vissza, a nagy pénzügyi válság okozta sokk ugyanis eltüntette az addigi felzárkózás eredményeit, azóta pedig a különbségek csak lassan csökkennek. Ez pont arra utal, hogy a krízisekre adott nemzeti és uniós politikai intézkedések hatékonyak voltak, hogy mérsékeljek a negatív hatásokat. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek stabilizálódása komoly kihívást jelenthet az EU-nak és a tagállamoknak. Főként, hogy az emberek nagyobbnak ítélik meg a vagyoni különbségeket, mint a tényleges helyzet. Magyarországon különösen szélsőséges a helyzet – állapítja meg a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáló jelentésében az Európai Bizottság. A készítők ezért további reformokat sürgetnek a társadalmi feszültségek megszüntetésére, mivel a zöld és digitális átalakulás súlyos veszélyeket hordoz."

"Az infláció hosszú időn át Magyarországon volt a legmagasabb, de ebből is kiemelkedtek az élelmiszerek, amelyek esetében 2022 októberétől 2023 márciusáig 40 százalék felett volt az áremelkedés üteme éves összevetésben. Bár ez az időszak látványos, nem lehet elmenni amellett sem, hogy az árstabilitás időszakában, vagyis 2022 előtt is jelentősebb volt a magyar élelmiszerdrágulás, mint az európai."

"Érdekes ezzel szembehelyezni a magyar drágulást, amely több mint duplája volt a horvátnak hasonló bázison nézve tavaly év végéig."

"Ez persze nem meglepő: a magyar fogyasztói árak emelkedése - különösen az élelmiszereké - rekorder volt az EU-ban. Emlékezetes, hogy 2022 október és 2023 márciusa között 40 százalék feletti volt az áremelkedés mértéke éves bázison. Ez szelídült 1 százalék körülire tavaly év elején és gyorsult 5 százalék fölé decemberre. Ezzel szemben az Európai Unió átlagát nézve még az 50 százalékot sem éri el az élelmiszerek drágulása az elmúlt 10 évet tekintve."

"Írásomban bemutatom, miként alakultak a magyar életszínvonalat alapjaiban meghatározó élelmiszer- és lakásárak, mindezt európai kontextusban. A benchmarkoktól való eltérés extrém mértéke eltagadhatatlanná teszi az okok hazai eredetét."

"Ami igazán mellbevágó, az a posztszocialista országokkal való összevetés. Ez utóbbiból ugyanis az derül ki, hogy még a legjobb kategóriákban is csak nagyjából a csoport legkedvezőtlenebb értékét (a sáv tetejét) tudtuk produkálni, a legrosszabb kategóriákban pedig – egy gazdasági unión belül – már-már értelmezhetetlenül nagy áremelkedés-többletnek lehettünk elszenvedői.

"Külön kiemelendő az új építésű lakások árának félelmetes mértékű robbanása. Ezek az adatok egészen brutális nyerseséggel érzékeltetik, hogy lakásszociológiai értelemben milyen pusztító folyamatoknak ágyazott meg hazánkban az elmúlt tíz év.""

"Az elmúlt két évben az infláció mellett a vállalatok jövedelmezősége is érdemben emelkedett, így a profit-vezérelt infláció jelensége a gazdasági elemzések fókuszába került - írja a héten megjelent inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank, és egyben megállapítja: a jelenség Magyarországon régiós és nemzetközi összevetésben is erős. A profitvezérelt inflációt nem a kereslet-kínálat egyensúlytalansága okozza, hanem az a jelenség, amikor a vállalatok a nyereségesség érdekében nagyobb áremelést hajtanak végre, mint amit a költségek növekedése indokolna.""

"A jegybank szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy 2022 második felétől jelentősen emelkedett az inflációnak a költségek által meg nem magyarázott része.

"Hiába nőtt uniós kitekintésben is jelentős mértékben, 16 százalékkal idén a hazai bruttó minimálbér összege, a rekordmagas infláció miatt a legalacsonyabb bért keresők vásárlóereje a második legnagyobb mértékben csökkent az EU-n belül – derül ki az Eurofound felméréséből.

"Az adatok alapján egyre világosabb, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára beköszöntött a megélhetési válság időszaka. A legkisebb bérből élőket 30-35%-os infláció sújtja, miután a fogyasztói kosarukba nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek, amelyek közel 50%-kal drágulnak. Ilyen magas áremelkedés az EU egyetlen országában sincs."