Amikor kitört a 2008-as pénzügyi válság, azzal az ötlettel álltak egyesek elő, hogy a megoldás a gazdaság élinkítésére és pénzzel való ellátására  az lenne, ha az egyszerű, hétkoznapi embereket ellátnánk "ingyen pénzzel", amit elköltenének és ezzel beindulhatnának a lefulladó rendszerek, amik negatív spirált idézhetnek elő ha nem kezelik.

Ez a megoldás nem nyert, de igazából ingyen pénzt így is osztogattak, sőt mindenféle válság nélkül szoktak igazából ingyen pénzt osztogatni legfeljebb kevesebbet.

Ezeket az ingyen pénzeket viszont már eleve nagyon gazdag emberek és vállalatok kapják meg. A 2008-as válságnál is ez volt és most már biztosan tudható: nagyon nem hatékony, sőt igazából még káros is sokszor.

Hogyan kerülhet ingyen pénz egy céghez? Például úgy, hogy a kormány ad nekik egy nulla százalékos hitelt, hogy azt felhasználva építsen meg valamit a vállalkozó, amit majd megtarthat magának + amikor menne, hogy visszafizesse az amúgy is nulla százalékos hitelt, közlik vele, hogy nem kell.

A válság alatt, után a techcégeknek rengeteg pénzt adtak, és tőlük azt várták, hogy még több munkahelyet hozzanak létre.

Nem ezt tették, ez már rengeteg cikk témája volt korábban, nálam is felmerült többször. Nem vettek fel több embert, sőt sok fejlesztés inkább arról szólt, hogy kevesebb ember kelljen, de a techcégek még azt csinálták a pénzzel, hogy zsákutcás projektetet erőltettek ( felhő mindenáron pl. ) és az egyik legfőbb... saját részvényt vásároltak vissza vele. Szóval mi volt; több ember nem dolgozott, sőt; aztán megengedhettek maguknak rengeteg kudarcot, zsákutcás ötletet és ezt a részvényesek se nagyon vették észre, mert a saját részvény vásárlással mesterségesen felvitték a cégek árfolyamát és azokból nem látszódik már a sok kudarc. Ehhez még olyan dolgok is hozzájöttek, hogy maguk a jegybankok is vásároltak nagy techcéges részvényeket... szintén garantáltan, hisz nekik elő volt írva, hogy ennyi és ennyi értékben (ami egy giga nagy szám volt) eszközöket kell vásárolni. Például az Apple részvények egyik legnagyobb tulajdonosa a svájci jegybank, tudtuk meg pár éve. És ez amúgy mit jelent, hogy például jegybankok vásárolják a részvényedet, nem számit, hogy mi van. Azt, hogy valóban nem számít, hogy mit csinálsz, akár mindenben kudarcot valhatsz, hisz tudjuk, hogy a jegybank megveszi a részvényünket garantáltan és az árfolyam felmegy. Garantáltan nyersz a tözsdén és nem derül ki, hogy a cég vezetője sz@r.

Viszont van itt egy kis gond...

Ha lesz újabb válság akkor kb. minden szokásos kapacitás már ki lesz merülve, például már csak negatívba vihetik a kamatokat, vagyis... a bankok az ügyfelek pénzét nem fialtatják, hanem épp ellenkezőleg elveszik.(Bár már most is csak egyéb módon.) Ez elvileg egy olyan hatással lehetne, hogy az emberek kiveszik a bankból a pénzüket és akkor így elköltik, de sokan aggódnak, hogy valami más lesz, hisz alig van rá példa. Bankok éppenséggel össze is omolhatnak ha sokan ki akarják venni a pénzüket.

Tehát a szokásos módszerek mind kimerültek és újra megfontolják az ingyen pénzt:

"Helikopterpénzzel a válság ellen: ingyenpénz az embereknek"

"A monetáris politika kezd kifogyni az eszközökből, de a gazdaság lassul, és valamit tenni kell. A kamatokat lassan nem lehet már hova vágni, a tartalékrátákon és refinanszírozási programokon keresztüli monetáris lazítás sem oldotta meg tartósan az alacsony infláció és a gyengélkedő gazdasági növekedés problémáját. Sokan egy régóta emlegetett elméletet porolnak le: a helikopterpénzt. A helikopterpénz fiskális és monetáris politikai lépések összessége, ami a gazdaságot hivatott élénkíteni és az inflációt növelni a gyenge növekeédsi és inflációs környezetben, magyarul: ingyen pénz."

"A pénzügyi világválság, majd az azt követő államadósság-válság hatására a jegybankok lépéskényszerbe kerültek: visszavágták az irányadó kamatlábaikat és egyéb lazító intézkedéseket vezetettek be. Ez a legtöbb országban sikerrel járt abból a szempontból, hogy újra életet leheltek a gazdaságba, ám addig azért nem tartott az élénkülés, hogy a monetáris politikák is normalizálódjanak. Erre az eurózóna az egyik legjobb példa, amelyet az újabb gazdasági lassulás úgy ért, hogy közben a monetáris politika laza maradt. Így most adott a feladat, szűk eszköztárral kellene újra élénkíteni a lanyha inflációs és növekedési teljesítményt felmutató gazdaságokat."

"A világgazdaság egyre inkább lassuló tendenciát mutat, és sorra érkeznek romló adatok. De adódik a kérdés: miért lenne fontosabb most ez az elmélet, ha előző időszakokban sem használták fel végül?

ERRE IGAZÁBÓL NINCS ÚJ VÁLASZ. MOST IS UGYANAZÉRT MERÜL FEL, MINT KORÁBBAN: A JEGYBANKOK LÉPÉSKÉNYSZERBEN VANNAK ÉS KEZDENEK KIFOGYNI AZ ESZKÖZÖKBŐL.

A helikopterpénz bevetését azonban most is komoly viták övezik, a többség elutasítja az ötletet. Ám ha a világgazdaság problémái a következő időszakban sem enyhülnek, meglehet, egyre népszerűbb lesz."