Már volt róla szó korábban, hogy a vállalatok inkább a számukra hasznos innovációkat valósítják meg, a társadalmi érdek sokadrangú. A döntéseik viszont alakítják magát a társadalmat és lesznek akiket előnybe hoznak, másokat meg hátrányba anyagi értelemben.
Az innováció, a termelékenység növekedése elvileg mindenkinek a javíthat a helyzetén, a gyakorlatban azonban vannak vesztesek és nyertesek. A képzetlenebb munkaerő iránti keresletet mérséklő innováció csökkenti ennek a csoportnak a bérét, akkor is ha ezzel egyidejűleg a képzett munkaerő bérét meg növeli. Ugye ezerszer hallott szöveg, hogy Magyarországnak a képzett munkaerőt igénylő állásteremtés a jó irány. Azokkal az állásokkal lehet jól keresni. Csakhogy mindenki nem lehet diplomás. Az az állítás, hogy az ilyen képzett munkaerőnek kedvező innováció jólétnövelő, általában igazából azt jelenti, hogy a képzett munkások nyeresége elégséges a képzetlen munkaerő veszteségének ellensúlyozásához ha a nagy képet nézzük. Azonban ez nem vigasztalja azt a képzetlen embert akinek valahogy el kéne tartania a családját. Szép a makrómutató és a képzett munkások elméletben megtehetnék, hogy kompenzálják a képzetleneket, de ez rikán fordul elő és nem is érzik feladatuknak. Vannak tehát nyertesek és vesztesek. Amennyiben, és ez szinte mindig így van, a vesztesek az alsó jövedelemkategóriákba tartoznak az innováció hozzá fog járulni az egyenlőtlenségek növekedéséhez. Akik azt mondják, hogy jól képzetteknek kell sok állás és csak erre kéne az államnak hangsúlyt fektetni, azok nem is látják a képzetlenebbeket, akik az egészen vesztenek. Ebben az esetben a társadalmi jólét alakulásának megítélése attól függ, hogyan súlyozzuk a relatíve gazdagok gyarapodását a relatíve szegények veszteségéhez képest.
Ugyanakkor, egy viszonylag új tanulmány bemutatta, hogy vannak esetek amikor minden, vagy szinte minden társadalmi csoport veszít az innovációval. ( Delli Gatti et al, 2012, 2013 )
A mezőgazdasági termelékenység növekedése olyan nagy volt az 1920-as években, hogy csökkent a szektor jövedelmezősége. A mezőgazdasági bérek esése és a vidéki vagyontárgyak (pédául házak) értékének csökkenése mellett sokan nem tudták megengedni maguknak, hogy városokba költözzenek és nagyobb jövedelemmel járó szakképzettséget szerezzenek. Az adósságterheket sem sikerült fizetniük sokaknak, mivel nem számoltak ilyen változásokkal, hanem azt hitték inkább jobban járnak. Szóval a vidék rendkívül mód megszívta, ennek az eredménye meg az lett, hogy komoly mértékben visszaesett a városi termékek iránt is a kereslet, olyannyira, hogy maguk a városi jövedelmek is estek. Az innováció hozzájárult a nagy gazdasági világválsághoz, ahol végül a sok többletet inkább megsemmisítették az emberek.
Ugyanígy a mai innovációkban is benne van, hogy végül lassulást hozzanak, hisz alacsonyabb foglalkoztatáshoz és alacsonyabb bérekhez vezetnek. Az innováció megkívánja, hogy alakuljon a társadalom, de ezt a piacok nem tudják helyesen kezelni. Amikor a vállalatok döntéseket hoznak az innováció üteméről és irányáról, akkor nem veszik figyelembe ezeket az általános egyensúlyi hatásokat. A szabad- és szabályozatlan piacok olyan innovációs és tanulási mintázatokat eredményeznek, amelyek a társadalmilag kivánatosnál nagyobb egyenlőtlenségekhez és munkanélküliséghez vezetnek. Pedig lennének olyan mintázatok amelyek növelnék a társadalmi jólétet. Csakhogy a cégek nem a társadalmi jólétet kutatják, hanem a sajátjukat, de még abba sem számítják bele, hogy a pénzhajhászásukkal tönkreteszik a környezetüket és az majd a jövőbeni utódjainak rossz lesz. A vállalati innovációk eredményét könnyű megjósolni: az eredmény túl sok munkaerő-kímélő technológiai változás lesz, a kialakuló munkanélküliségi ráta pedig túl magas lesz. (Magyarországról az emberek amúgy is külföldre mennek, így itt nincs ilyen tudom.)
Szóval mi lesz ha sokakat átképeznek, hogy magasan képzettek legyenek és ez valahogy sikerül is? Ilyenkor a képzettek helyetesíthetőségi rugalmassága magas, nől a képzett munkások jövedelemrészesedése és ezzel együtt a torzító hatás. A képzett és a képzetlen munkások jövedelme közötti arány emelkedik és az egyre több képzett munkaerőnek kedvező innováció lesz. Ez azt jelenti, hogy egy képzetlen munkás képzettel való helyettesítése növekvő hozammal jár. Egyre több munkás lesz tehát kitanult. Azok akiknek a tanítása sokba kerülne, maradnak képzetlenek, és ők egyre inkább nélkülözni fognak. Ha ezeket az embereket nem kompenzálják akkor a társadalmi béke meginog.
Az innovációk nem sikeresek abban, hogy minden társadalmi csoport jólétét emeljék, sőt a piaci folyamatok olyan mintázatokhoz vezethetnek, amelyek még csak a kibocsátást sem maximalizálják, még úgy se hogy az újraelosztás költségmentes, tehát nem Pareto-hatékonyak. -- Amikor egy gazdaságban a javaknak a gazdasági szereplők közötti elosztását megváltoztatjuk, Pareto-javítást hajtunk végre, ha legalább egy szereplő jólétét javítjuk (szűken értelmezve: az általa birtokolt jószágmennyiség hasznosságát növeljük) anélkül, hogy bárki más jóléte (hasznossága) csökkenne.
A jövőben pedig még inkább az lesz, hogy az innovációk azt eredményezik, hogy csak kevés embernek lesz jobb, hisz az innovációk legtöbbje, amit a számítástechnika világában bejelentenek, arról szól hogy kielemzik a fogyasztót és az így nyert információért nem kompenzálják. Például meg veszi a Windowst pénzért, de ettől még ugyanúgy kielemzik. A Google legalább "ingyen" ad szolgáltatásokat az adatokért cserébe.
Sőt útban vagyunk a legnagyobb "mindenki veszít" helyzethez, hisz ha kiépítünk egy teljesen digitális világot, ami sebezhető és amit majd bedöntenek, akkor veszít szegény, gazdag egyaránt. Beszélni kell még arról is, hogy sok innováció bár egyik oldalról javít egy adott cég valamilyen helyzetén, de másrészről ront. Például a netrekötöttségnek hála gyorsabban tudja intézni a levelezését, viszont ugyanezen rendszeren kereszül meghackelik és kirabolják. És ez az, üzleti titkoknak a kirablása hatalmas méretekben folyik, de a nyilvánosságban folyton az előnyöket ecsetelik. Pedig hála ezeknek az innovációknak a Nyugat hatalmas károkat szenved, hisz ezen keresztül viszik a tudását.
