Az NSA az összegyűjtött adattengerből nem csak a terroristák elleni harchoz, meg a szokásos titkosszolgálati célokhoz tartozó információkat tartja fontosnak. Az NSA bizony gazdasági, és kereskedelmi kémkedést is folytat. Sőt. A Snowden anyagok jelentős része ilyen jellegű: ilyen volt például a Petrobras brazil olajvállalat, latin-amerikai gazdasági konferenciák, mexikói és venezuelai energiaipari cégek lehallgatása és emailjeik begyűjtése. A "Private Networks are Important" nevű dokumentum például kizárólag csak gazdasági célpontokat sorol: SWIFT átutalási rendszer, az orosz Gaszprom, Petrobras, Aeroflot, Warid Telecom... stb. a legtöbb ki van takarva. További bizonyíték a gazdasági kémkedésre a "SERVING OUR CUSTOMERS" dokumentum, amin ott szerepelnek gazdasági kormányhivatalok is az "ügyfelek" között, mint például az Amerikai Kereskedelmi Képviselő Hivatala, a Mezőgazdasági, az Energiaügyi, a Pénzügyi- és a Kereskedelmi Minisztérium. Még további bizonyíték, hogy a BLARNEY-program leírásában felsorolják, hogy milyen infromáció típusokat gyűjtenek. Ezek között ott van az "Economic", vagyis a gazdasági is. Ha itt tovább kutakodik az ember még talál megerősítést. A US-984 BLARNEY dia a legfontosabb feladatok közé sorolja a gazdasági kémkedést. További diákon is feltűnnek a gazdasági kémkedés bizonyítékai. A "A WEEK in the Life of PRISM Reporting" dián ami 2013 Február 2-8 közötti megfigyelt témákat mutatja szerepel az "energia", a "kereskedelem", és "olaj".
További érdekes dokumentum: NSA Washington Mission
"(TS//SI) Az ISI 13 országért felelős három kontinensen. Ezeket az országokat egy speciális ok köti össze; az hogy az Egyesült Államok gazdasági, kereskedelmi és katonai érdekei szempontjából mind fontosak. A Nyugat-európai és Stratégiai Partnerségek Részlege elsősorban Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, és Spanyolország, továbbá Brazilia, Japán és Mexikó külpoltikai és kereskedelmi tevékenységére összpontosít.
(TS//SI) Az Energia és Erőforrás részleg rendkívűl értékes információkat szolgáltat a világ energiatermeléséről és a világgazdaságra ható kulcsországokban zajló energiaipari fejlesztésekről. Jelenleg hangsúlyos célpontok:( kitakarva). A jelentések tartalmazzák többek között a célországok energiaiparába történt nemzetközi befektetések elemzését, az elektromos és Supervisory Control and Data Acquisition szoftverek (SCADA) frissítését, valamint a jövőbeli energiaipari projektek számítógépes terveit."
A GCHQ-s vagyis brit dokumentumok között is találni olyan célpontokat amik nem férnek bele a hivatalos képbe. A GCHQ célpontjai között vannak gyakran pénzügyi intézmények, nemzetközi segélyszervezetek, külföldi energiaipari vállalatok vezetői, plusz megfigyelték a dokumentumok szerint egy EU tisztviselőt aki az amerikai információs technológiai vállalkozásokkal szembeni versenyjogi eljárásokkal foglalkozik. Célpontok között vannak még: " magas rangú európai uniós tisztviselők, ... olajipari és pénzügyminisztériumokat irányító tisztviselők kommunikációját is megfigyelik".
A gazdasági jellegű kémkedéssel az USA nagy előnyre tesz szert a versenytársaival szemben(akik lehetnek politikai szövetségesek) és erre is vannak bizonyítékok... Ime egy hálás levél.
" NSA-tól kapott, száznál több jelentésből mélyreható ismereteket szerezhettünk a csúcstalálkozó részvevőinek terveiről és szándékairól, és a jelentésekre támaszkodva diplomatáink biztos tanácsokat adhattak Obama elnöknek és Clinton külügyminiszterasszonynak, hogy a vitás ügyket, például Kuba ügyét hogyan kezeljék, vagy problémás kollegáikhoz, mint amilyen Chavez Venezuela elnöke hogyan viszonyuljanak."
A fenti levél az 5. Amerika-közi csúccsal kapcsolatban íródott, amit a gazdasági ügyek kidolgozára hívtak össze.
Szóval ezért se kéne digitális gazdaságot építeni. A szövetségeseink is ezerrel kémkednének utánunk és háborús helyzet esetén az egész infrastruktúrát használhatatlanná tehetik. A digitális gazdaság titkait mind ellopják és az ellopott információkat a konkurencia felhasználja majd ellenünk. Tehát a digiális gazdaság kiépítése nem erősebbé tenné Magyarországot, hanem épp ellenkezőleg, még a tudásunkat is meg tudnák szerezni tőlünk és ez az előnyünk is megszünne. A digitális gazdaságot ráadául nem csak a titkosszolgálatok tudnák meghackelni, hanem sokkal kisebb szereplők is. Továbbá azt is el kéne felejteni végleg, hogy felhőbe tegyük a vállalatok fontos dolgait... már a felhőbe jutás közben is láthatják az információt és nem szükséges magába a felhőbe bejutni bár azt is megteszik. A legjobb ha fontos dolgokat eleve nem kötünk netre.
