A múltkori cikkben foglaltaknak hatalmas a jelentősége; egy a felhőt igazából favorizáló cikkben elismerik, hogy elbukott teljesen az eredeti nagy terv:
"az informatikai vezetők 73%-a dolgozik azon, hogy a nyilvános felhőből egyes szolgáltatásokat visszavigyenek egy privát felhőalapú megoldásba vagy hagyományos adattárolókba (de csak 22% mondta azt, hogy több mint ötféle szolgáltatást mozgatnak vissza),"
Az eredeti nagy terv annó még az volt, hogy mindenkitől elveszik a gépházat és csak a monitor, egér, képernyő, meg pár kiegészítő marad csak nálunk, az adatok feldolgozása és tárolása a felhőben lesz és az egész világon csak pár felhős cég fog létezni.
Ez volt az eredeti terv amit rüheltem.
Viszont kudarcot vallottak a hétköznapi emberek bevonásában és mint a fenti idézet is mutatja, kudarcot vallottak a cégek végleges átverésében is.
Viszont most akkor feladják? Szerintem egyáltalán nem.
Azonban mielőtt rátérnénk a jövőre, nézzünk vissza röviden a múltra.
Szóval indult az eredeti nagy terv, a médiában kritizáló hang nem jelent meg szinte semmi és az első célpontok a hétköznapi emberek voltak.
Azonkívül, hogy pénzt nem sajnáltak arra, hogy belédszugerálják, hogy ez az elkerülhetetlen jövő, adtak először egy kisebb, majd később egyre nagyobb ingyen tárhelyet, hogy rászoktassanak, végül jött a "felső limit nélküli" ingyen tárhely a személyeknek ha a tevékenységük nem profttorientált.
Másrészről, ami az ott dolgozókat illeti, ők voltak a legnagyobb elit az informatikában, mindenféle extra juttatásokkal.
De aztán rájöttek, hogy azzal, hogy ingyen tárhelyet adnak nem jön bevétel és az emberek nem hajlandóak a "szolgáltatásért" fizetni. Legalábbis eleget semmiféleképpen se.
Ezzel párhuzamosan a felhős dolgozó, mint elit rang is megszünt és elvették tőlük az extrákat, mert nem volt miből fizetni.
"It was seen as a stamp of approval, signaling to the world that Dropbox belongs in Silicon Valley's elite club, where extravagant office decor has become the norm."
The change at Dropbox, last valued at $10 billion, shows even the most richly valued and highly funded startups are no longer immune to the changing tides of Silicon Valley.
Ezután következett a rendkívül erőltetett "meggyőzése" az embereknek, de nem járt sikerrel. Sok cikk volt arról, hogy az emberek h&lyék, hogy nem a felhőt választják, de mindegy, mert úgy is az lesz a jövő. Másik út a vállalkozások megfejése, de ahhoz át kellett még alakítani dolgokat.
Mikor ez megvolt, rájöttek, hogy igaz, amit a felhőről mondanak... olcsó, tehát sok profitot nem tudnak belőle kihozni és emelni se lehet nagyon, hisz akkor lelépnek az emberek és a vállalatok.
Ebből az időből jönnek hírek arról, hogy a felhős cégnél dolgozók égnek ki a leghamarabb az informatikusok közül és hatalmas adatlopások történnek.
Aztán a tízmilliós felhasználói adatlopásokból több százmilliósak lettek és minden hétre jutott belőlük akár több is, miközben a felhő legnagyobb előnye elvileg a biztonságossága.
A felhős cégek kitalálták, hogy a vállalatok bevonásában van a jövő, viszont ez így nem elég jó nekik, mert amit mondtak a felhő eladásánál, hogy "ó csak egy kis összeget kell havonta fizetni folyton" azt jelenti, hogy nekik csökken a profitjuk. Tehát mindenféle extrákra, csomagokra van szükség, prémium, business prémium, prémium extra, meg mindenféle egyéb sz@r csomagra, ügyelve arra, hogy csak a legdrágább választás lehessen elfogadható a vállalatoknak.
Csakhogy a vállalkozók szerte a világban ellenálltak. Itthon is.
http://www.origo.hu/gazdasag/20160331-felhoszolgaltatasok.html
A konstrukcióról eleve látszott, hogy nem éri meg és az előadásokon beszélő informatikosok nem igazán hatották meg a vállalkozókat. A vállakozók féltették az adataik biztonságát és a nagyon intenzív agymosási kísérletek se hatottak.
Így hát ekkora két nagy változtatás is megérett.
A techcégek tudták, hogy a vállakozók bár keménydiónak mutatkoztak, de vannak nekik is gyengéik és vannak emberek akik mindenféle hülyeséget sikeresen rájuk sózhatnak.
Tehát ezután már nem informatikusok adták elő, a felhő nem létező előnyeit, hanem vérprofi kereskedő-ügynökök.
Ez olyan hatással volt a vállalkozók egy részére, mint egy átlag, fiatal fickóra egy gyönyörű ribi. Vagyis józan belátás megy a kukába.
Csakhogy, bár úgy tűnt, hogy végre a techcégek megtalálták a módszert, hogy meghódítsák a világot, a dolog mégse működött.
Mi a különbség egy ribi helyzete, meg a vállakozók felhős helyzete között?
A ribi gyorsan eléri, hogy gyűrű legyen az ujján, aztán még csinálnál gyerekeket is, talán pár évig, pár hónapig még tartanak a mézes idők, aztán borul a buli, de ha elválik a fickó, ővé lesz a fickó dolgainak a fele, és a gyerekek után is fizetni kell jó sokáig, rendszeresen, akárcsak a felhőért.
A felhő esetében viszont az történik, hogy az átverés után a fiatalember aki egy jó show-t adott elő, lelép és máris itt vannak az uncsi hétköznapok, teli problémákkal. Szóval a felhő nagyon hamar egy problémás, unalmas és drága ribanccá válik, akivel nincs több fun time, hiába fizetsz állandóan. Viszont ellentétben a ribivel aki egész életre köti a szerződést, a felhős cégek standardja most, egy év, vagy a havi fizetés. Utánna jöhet a szabadulás.
Mondhatnád, hogy dehát akkor ezek a "jóvágású fiatalemberek" hogyan tudják újra és újra átverni a nyugdíjasokat, de a vállalkozókat nem? Hát úgy, hogy azok mindig kapnak egy újabb show-t, amikor újra pénzt akarnak szerezni, a felhős cégek csak egyszer nyújtják a show-t, de azután fizetned kellene... örökké, és jó sokat.
Tehát a kereskedő-ügynökök sikeresek voltak abban, hogy bevonjanak vállalkozókat, de miután vége lett a mézes heteknek húznak is ki belőle:
"az informatikai vezetők 73%-a dolgozik azon, hogy a nyilvános felhőből egyes szolgáltatásokat visszavigyenek egy privát felhőalapú megoldásba vagy hagyományos adattárolókba (de csak 22% mondta azt, hogy több mint ötféle szolgáltatást mozgatnak vissza),"
Ha egy felhős marketing anyag azt mondja 73%, akkor számoljunk inkább 93%-kal, ha csak 22% mondta, hogy több mint ötféle "szolgáltatást" mozgat vissza, akkor a többinek valószínű nem is volt több ilyenje és ami marad "szolgáltatás" az talán csak az ingyen online levelzés, ami volt már nekik 2000-ben is.
A másik változás ami megérett abban az időben az a dolgozók minőségének és árának rohamos csökkentése volt.
A felhőben nincs sok profit és már megépült egy csomó adatközpont, kiépültek a rendszerek. Ideje az igazi informatikusok számát a minimumra csökkenteni. Hirtelen kiderül, hogy bárki dolgozhat felhős cégeknél. Erre van szükség, hogy minél olcsóbb legyen az üzemeltetés; nem lehetnek igazi informatikusok, informatikusoknak járó magasabb fizetéssel, nem. Hol vannak már azok az idők, hogy elit juttatások jártak? Nem, nem.
Ki lenne az ideális felhős dolgozó? Röviden... pszichopaták és szociopaták. Olyan emberek sokasága akik most nemzetközi befeketetési bankoknál dolgoznak. Nem vicc.
Ezek a bankárok sokszor tesznek olyan dolgokat amiktől emberi életek mennek tönkre, miközben kevesebb önzőséggel "mindenki élhetne". Viszont ilyenek ezek a bankárok és ezt el is várják tőlük. Azonban van, hogy még nekik is sok olykor, pl. talán megérinti őket, hogy miattuk lettek öngyilkosok egyesek vagy valami. Nos, erre az esetre nekik ott van a kokó. Ami viszont drága. Azt hiszed túlzok? Olvass vissza a blogomon.
Szóval a banki emberek ma már nem jók a felhős cégeknek, mert abból a fizetésből, amit ma adnak nekik, kokóra nem futja, vagy... bármi másra nem, cserébe.
De miért is kéne kokó a felhős cégnél dolgozóknak? Nos, volt róla cikk... az informatikusok közül ők égnek ki leghamarabb. Vajon miért lehet ez? Amikor még kialakultak a dolgok biztos elég nehéz volt még, de később? Hát később jöttek azok a dolgok, hogy folyamatosan jöttek a hírek arról, hogy a felhőket kirabolják és akár százmilliók adatait is vihetik. És elég megterhelő az szerintem, hogy te pontosan tudod, hogy amit nyomat a céged, hogy a felhő milyen biztonságos, egy hatalmas kamu és százmillióknak, egész kontinensnyi embereknek okozol tudatosan kárt, beleértve a vállalkozások üzleti titkainak tömeges ellopását. Úgy élni, hogy tudod, hogy egész kontinensek titkait játszod át ellenséges hatalmaknak... ehhez gyomor kell.
Tehát akkor mi a megoldás? Jöjjenek azok akiket sehova máshova nem vesznek fel, akiknek az élete totál kicsúszott a tervezett vágányról... és akik tudják ezt és ezért remélhetőleg egyrészről befogják a szájukat, mert tudják, hogy nincs választásuk sok, meg talán még csak meg se értik, hogy miben vesznek részt.
Minden kevés volt. A hétköznapi emberek csak ingyen használják a felhőt, vagy olyan olcsón, hogy veszteséges marad a felhős vállalkozás. A vállalkozók pedig kifarolnak belőle, bár egy részüket sikeresen behülyítették.
Mi lesz így?
Nos nézzük mi volt a felhős korszak előtt egy kudarcos termék esetén?
A techcég teli volt pénzzel a kudarc ellenére, a hírneve se szenvedett nagy csorbát; a marketingre és a kifejlesztésre fordított összeg ment a szemétbe. Kb. ennyi.
Mi van most a felhős cégeknél, azzal, hogy kudarcos lett a felhő?
Nos, a vállakozóknak idő kell, hogy kifaroljanak belőle, valószínű ők egy éves szerződést kötöttek ezért is fogalmaz úgy a felhős cikk, hogy "az informatikai vezetők 73%-a dolgozik azon, hogy a nyilvános felhőből egyes szolgáltatásokat visszavigyenek", szóval nem megy az olyan könnyen. Gondolom a felhős cégek is olyan nehézzé teszi dolgot amennyire csak tudják és a korábban kidobott rendszerek helyett kell valami új. Szóval még van egy kis idejük, de hamarosan megint ott lesznek ügyfelek nélkül.
A felhős cégek nem tudnák, csak úgy leírni veszteségnek a felhőt, mint egy hiábasan kifejlesztett terméknél, amit csak dobnak a nyilvánvaló kudarc után. Nem, a felhős adatközpontok ott vannak mindenfele a világban és sok van belőlük és fenntartásuk drága és állandóan fizetniük kell érte. A felhő folyamatosan költséget jelent.
Tehát a jövő az, hogy... mindenféleképpen felhő. Már eleve a vezetők akik erre tettek fel mindent, nem lennének hajlandók beismerni, hogy mekkora marhaságot imádtak évekig, de a felhős techcégnek is egyéb perspektíva elfogadhatatlan és életveszélyes.
Mit lehet tehát tenni? Megcsinálják, ( és ez már folyamatban van ) a mindenhol felhő programmját.
Nem akarják megtölteni a felhőt az egyszerű emberek, vagy a vállalatok? Jó, akkor:
1. Állami pénzeket kell szerezni. Az állami dolgozók sokszor kurv@ h@lyének bizonyulnak az informatika terén, őket könnyen át lehet verni, vagy korrumpálni. Ebbe bele lehet érteni még az "okosváros" projekteket is és a "környezetvédő" projekteket.
2. Ha emberek csak úgy nem töltik meg a felhőt, akkor az általuk használt kütyük tegyék meg autómatikusan, kikerülhetetlenül és építsük be az árba mint kikerülhetetlen költséget. IoT sz@rságok, "okos" eszközök, önvezetőautók, Ipar 4.0... minden használjon felhőt, mégha ez egyáltalán nem is indokolt.
3. Hazudjuk azt, hogy az általunk adott szolgáltatás értékesebb, hisz hatalmas Big Datás elemzés áll mögötte. Gondoljunk ilyenkor például a totál félrement "személyreszabott" hírdetésekre.
4. Ne úgy adjuk el a felhőt, mint felhő, hisz már lejáratódott és amúgy se hajlandóak sokat fizetni érte. Rejtsük el egyéb dolgok mögé, mint például a "mesterséges intelligencia". Igen, mesterséges intelligencia nem is létezik még igazából, de mindegy, az emberek elég ha azt tudják, hogy az drága és "nem lehet", hogy ők maguk birtokolják, tehát fizetniük kell állandóan, sokat... igazából a felhőért.
5. Az égvilágon mindent meg kell rohamozni a túlélésért. Iskolák, bankok, non-profit szervezetek, egészségügy, népszerű hype-ok... mindennek csak egy jövője lehet... a felhő. Így lehet az például, hogy az egészségügy legnagyobb áttörése kiderül, hogy nem valami csodaszer, hanem a felhő.
6. Hazudjuk azt, hogy az adat az új olaj. Az adat igazából csak akkor válik "olajjá", ha elhitetjük a világgal, hogy sokat kell érte fizetnie. Igazából közben túl sokat nem törődnek azzal, hogy védjék az "olajukat", simán kirabolják őket és az adatok ott vannak mindenkinek szinte ingyen.
7. Különösen célozzuk meg azokat a csoportokat, akik nem érték el a 100%-ot a gondolkozás terén. Tehát iskolások, fogyatékosok, hátrányos helyzetúek.
Szóval várható egy totális roham. Aztán mi lesz?
Talán jönnek új vezetők akik hajlandóak eltakarítani ezt a szemetet.
