Új tech trendek és egyebek...

ÚJTECHKOR...

Féléves felhő jelentés - 2019. első félév - 2

2019. július 09. - GABOR2

A felhővel kapcsolatos biztonsági dolgokat átbeszéltük és már egy kis, még nem halálos adag bullshitet is magunkhoz vettünk szellemi táplálékként. Mi jöhet még ezután? Még több bullshit, de mostmár halálos adaggal, csak nem biztonsági témában. Ebben a részben szerepelnek az "egyéb felhős hírek" és lehetne csinálni benne, egy külön szekciót az olyan híreknek amiket kb. úgy lehetne leírni: "cégek, akarjatok mostmár aztán tényleg felhőt, vagy dögöljetek meg". Ha viszont átverekeded magad ezen a részen lejuthatsz majd a harmadik fejezethez, ami már negyedéves jelentésekkel, meg különböző pénzügyi jelentésekkel foglalkozik. Sajnos ezek is ma már baromira manipuláltak, már nincs az mint régebben, hogy ezeket mint Napnál világosabb bizonyítékokat mutathatom be, hogy a marketing mennyit hazudik.

Kezdjünk is a junk evészethez. Persze még itt is igaz, hogy találhatsz olyat, hogy a jól felépített hazugságözönbe kis igazság darab kerül, ami borít mindent amiről amúgy beszélnek... amiben minden szép, minden jó.

"A digitális fejlődésben lemaradt cégeken segíthet a CDR Start komplex csomag"

Szóval miután az előző részben bemutattam, hogy felhőben tartani fontos dolgokat százszázalékig rossz ötlet, láthatjuk, hogy ebben a felévben mennyire ráhajtottak a vállalati ügyfelekre.

"A Cloudera a Dell Technologies és a Reach bemutatta az elmúlt egy év tapasztalatainak és a valós hazai vállalati igényeknek megfelelően továbbfejlesztett CDR megoldást, valamint a CDR Start csomagot. A CDR Start a digitális fejlettség korábbi szintjén lévő vállalatok számára jelent segítséget. Olyan alapvető funkciókat alkalmaz, amelyekkel a harmadik és a negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) fejlesztései párhuzamosan valósíthatók meg, így felgyorsítják az átalakulás folyamatát és helyzeti előnyt kovácsolnak a lemaradásból. A CDR platform legfontosabb fejlesztése pedig a digitális ikerpár segítségével leképezhető interaktív digitális gyár."

Az ilyen digitális, Ipar 4.0 történetekből olyan klassz dolgok születhetnek mint ez.

"Három technológiai vállalat, a Cloudera, a Dell Technologies és a Reach egy éve közösen megalkottak egy olyan ipar 4.0 megoldást,  amely mesterséges intelligenciát használva növeli a termelés hatékonyságát. "

A mesterséges intelligencia manapság úgy van emlegetve mint korábban a felhő, mindenütt ott van és mindent annak neveznek, még olyan dolgokat is, amit korábban másként neveztek.

Természetesen ők is végeztek kutatást és kiderült, hogy sok pénzt kéne beszedniük egy csomó mindenkitől:

"A Dell Technologies Digital Transformation Index kutatásából nemrég kiderült, hogy a digitális átalakulási programok világszinten is gyerekcipőben járnak, és mindössze a vállalatok öt százaléka tekinthető digitális vezetőnek. A tavalyi állapothoz képest nőtt ugyan az átalakulást befogadók aránya, ám a vállalatok jelentős része (39%) még mindig a két digitálisan legkevésbé érett csoportba tartozik. Ugyanakkor az üzleti vezetők 78 százaléka szeretné, ha a digitális átalakulás elterjedtebb lenne a vállalatán belül."

"A hazai KKV-k esetében még mindig gyakran kézzel irányított gyártás folyik, és továbbra is jellemző a fejlesztésekre szánt tőke és az erőforrás hiánya, így ezek a vállalkozások olcsó szenzorok és nyílt forráskódú programok használatával igyekeznek felzárkózni és inkább épített megoldásokat alkalmazni."

Sebaj, segítenek a lemaradottakon, csak fizes rendszeresen, örökké. A nagy megoldás pedig természetesen... a felhő.

"A CDR architektúra „Fog Computing” rendszere továbbra is könnyen integrálható cloud megoldásokkal, akár publikus, akár privát felhőkkel."

"Azon szervezetek számára, akiknek még hátra van a digitális fejlődés egy része ahhoz, hogy Ipar 4.0 technológiákat alkalmazzanak, a Cloudera, a Dell Technologies és a Reach kifejlesztette a CDR architektúra új verzióját.'

Cloudera... inkább kloáka.

Aztán ismét egy " húúú már mindenki másként látja mint korábban, mostmár mindenki felhőt akar, úgyhogy te is akard, vagy lemaradsz és paraszt leszel" cikk.

"Adatok a felhőben: egyre népszerűbb a középvállalatoknál"

"A cégek növekedésével egyre bonyolultabbá válik az adataik feletti kontroll gyakorlása. Egyre áttekinthetetlenebbé válhat a tárolt információ annak mennyisége, tárolási helye és módja miatt, főként, ha erre a cég nem készült fel előre. Mára számos középvállalat a megoldást abban látja, hogy adatait a felhőbe költözteti a hatékonyabb adattárolás és a nagyobb biztonság érdekében."

Képzeljétek ebben a cikkben van egy olyan fejezet, hogy:

"A felhő előnyei a technológia fejlődésével felértékelődnek"

Tippeljetek, hogy vajon olyan van-e, hogy mik a felhő hátrányai? Hát persze, hogy nem.

Megint kapunk sok adatot, ami nem egyezik más adatokkal és van egy olyan ellentmondás is, ami ha igaz volna, nem kéne marketing cikk és nem hallanánk mindenhol máshol mást, mint amit itt állítanak, beleértve más bullshit cikkeket is.

"Az elmúlt 12 hónapban a cégek 38 százaléka költöztette adatait a felhőbe biztonsági okokból. Ahogyan a felhőalapú adattárolás és szolgáltatások elterjedése és biztonságosságának megítélése egyre kedvezőbb, a cégvezetők egyre könnyebben hozzák meg a döntést a felhőalapú megoldásokról. Azon amerikai középvállalatok vezetőinek 94 százaléka, akik biztonsági okokkal indokolják az adataik felhőbe költöztetését, úgy értékelik, hogy a felhőalapú adattárolás biztonságosabb/sokkal biztonságosabb, mint néhány évvel ezelőtt."

Nos, ehhez képest a valóságban a már korábban említett javíthatatlan processzor hibák miatt a felhők most is és még hosszú ideig száz százalékosan törhetők és ahol összegyűjtenek szorgalmasan a felhős cégek sok fontos céges adatot, garantált, hogy legalább néhány titkosszolgálat veszi a fáradságot, hogy egy hackeléssel több tízezer cég fontos adatát, üzleti titkait megszerezze. Szóval ha azt hiszik valóban a cégvezetők, hogy biztonságosabb lett a felhő... nos, tévednek, épp ellenkezőleg.

"A szervezetek költségmegtakarítást is tapasztalnak a felhőalapú adattárolás kapcsán. Azon középvállalati vezetők közül, akik biztonsági okokból költöztették adataikat a felhőbe, 30 százalék úgy nyilatkozott, hogy ez a megoldás kedvezőbb áron érhető el a cége számára, mint korábban. Egy évvel ezelőtt csupán 19 százalék értékelte így a felhőszolgáltatások árazását." 

Végülis ez egy szép megfogalmazás az árakról, de idézek megint egy egyenesebb beszédet egy másik cikkből:

"A felhőalapú számítástechnika alapvetően drága."

Aztán még megtudhatjuk, hogy:

"Növekszik a felhőszolgáltatások népszerűsége a magyar középvállalatoknál is"

Viszont a magyar piacról valamiért már nem mernek adatokat közölni. Biztos csak szerények.

Aztán:

"Felhőstratégiák: az informatika az égbe megy"

"A világot átalakító forradalmi technológiák közül a felhő éppen exponenciális robbanás előtt áll"

Ezt olvastam öt éve is, úgy tűnik valami nagyon hűti azt a bombát.

De ne legyenek kétségeid. NEM KERÜLHETED EL!!!!!!

"A világot átalakító forradalmi technológiák közül a felhő éppen exponenciális robbanás előtt áll, így az informatikai vezetők számára nem az a kérdés, hogy át kell-e költöztetniük a rendszereiket a felhőbe, hanem hogy mikor, milyen mértékben, és milyen buktatói vannak mindennek?"

Na most... hehe megintcsak ide idézném a Davosos cikk ideillő részét:

"Az FT tudósítása szerint az informatikai ipar teljesen pr-üzemmódban viszonyult a kérdéshez, a cégek minden erejükkel igyekeztek legyűrni a technológiai ipart érő kritikákat (techlash). "

Mondjuk azért van itt egy érdekes kérdés... azt állítja van buktató... keresük meg ezt a részt is majd a cikkben... szokatlan, hogy ilyenről lehet szó egy felhős cikkben, talán aranyra leltünk a szemétben?

"Magyarországon a vállalkozásoknak mindössze 18 százaléka használ valamilyen felhőtechnológiát, így a cégek ezen a területen is óriási ugrás előtt állnak "

Ó, nicsak, nicsak, megint csak visszacsökkent a felhőt használó cégek száma 18 százalékra.

"Marco van den Akker, a felhő utazó nagykövete"

Kb. mint valami hamis próféta titulus.

A halálos adagolás úgy tűnik kezdődik:

"A felhőbe költözés esetében a vállalkozások bátran belevethetik magukat az új technológiába, ahogy a fiatal strandolók a molóról ugranak a vízbe, "

Csakhogy arról nem szól nekik senki tőlük, hogy a víz amibe ugranak igazából csak tíz centi mély, csak átláthatatlan a sok sz@rtól és épp kifogják törni a nyakukat.

Hoppá, megintcsak arról írnak, hogy ez nem feltétlenül annyira olcsó, mint ahogy éveken át mondták, sőt akár bajba is kerülhet tőle a cég:

"ezt a bátorságot egy nagy fehér cápa akár az elszabadult költségek képében meg is bosszulhatja, és a bátorság ez esetben vakmerőséggé változik. "

De most akkor ez megintcsak egy képzavar... bátran ugorhatnak, csak lehet éppen csődbe viszi őket a sok költség, de akkor miért ugorjanak bátran? Hogy a "felhő utazó nagykövetének" ne kopjon fel az álla?

"Ezért a vállalatok számára jobb, ha stratégiát alkotnak a felhőbe költözés esetére, hogy minimalizálják a kockázatokat, és maximalizálják a lehetőségeket. Ha valaki nem tudja, hogy hogyan használja ki a felhő adta rugalmasságot és testreszabhatóságot, akkor a felhőalapú szolgáltatás igencsak költségessé válik, így érdemes a skálázhatósággal is foglalkozni." 

Oké, mostmár tényleg nem lehet csak a szépről és jóról beszélni, kiderül nagyon hamar, hogy nem igaz. Juhéj ismért találtunk valami értékeset a sok junk között.

De azért alapvetően junk, ez mindjárt ki is derül, pedig elvileg végre egy izgalmas rész jönne:

"Lehetőségek és kockázatok"

Kockázatok, a felhőnél??!! Na, ne!

Persze most is azzal kell kezdeni, hogy ez nem számít, akkor is ez lesz a jövő és kész:

"Valóban óriási robbanás előtt áll a felhőtechnológia Tanács Zoltán, az IFUA Horváth & Partners Kft. vezető munkatársa szerint is. A felmérések szerint a vállalatok 21 százaléka megduplázza a felhőre fordított kiadásait két éven belül. Ez alapján 2020-ra a hagyományos munkafolyamatok 83 százalékát áthelyezik a felhőbe. 2025-re a vállalatok 80 százaléka pedig bezárja hagyományos adatközpontjait. Ha a felhő legutóbbi történetét vizsgáljuk, akkor látható, hogy miután a technológia 2015-ben gyakorlatilag mainstreammé vált, 2018-ban elérkezett abba a fázisába, hogy a tudatos alkalmazása rohamosan nő, és az eddigi lineáris fejlődés után most már látni, hogy exponenciális robbanás előtt áll."

Oké, ez szintiszta bullshit, évek óta hallom ugyanezt, de ha igaz lenne, az azt jelenti, hogy csak a korábban már  emlegetett processzor hiba miatt mindezen cégek üzleti titkai el lesznek lopna, tuti.

Haladunk a halálos adag felé bullshitből:

"Szinte az összes felmérés szerint a felhő ott szerepel a világot felforgató, úgynevezett diszruptív technológiák között, és új kihívás elé állítják az IT-t, ráadásul a többi forradalmi technológia, mint a tudásalapú munkák digitalizálása, a mobilinternet vagy a dolgok internete (Internet of Things) is elképzelhetetlen a felhőalapú szolgáltatások nélkül."

Kicsit lehetnének öszintébbek, hisz lehet, hogy szinte az összes felmérés szerint ez lesz, csak azokat a felméréseket a felhős cégek készítik előre megírt "elkerülhetetlen jövő" verzióval. Aztán persze amit itt említenek látom pl. az IoT-ot, valóban nagyon felhősre akarják, dehát az is csak egy zsákutcás dolog.

"A nagy hazai vállalatok IT vezetőinek többségét egyre inkább foglalkoztatja, hogy az üzleti  folyamataikat digitalizálják..."

Na jó van, oké elég ebből, lapozzunk előre a "kockázatok" részre, ahogy igéri az alcím.

"Ezek a folyamatok azonban jelentős kockázattal is járnak, ugyanis nem látni még, hogyan lehet a folyamatot akár visszaalakítani, vagy a rendszereket másik felhőkörnyezetbe átvinni. Mindemellett, ha mindenki nagy mamutcégek felhőibe megy, akkor nemcsak az lesz a kockázat, hogy ezek az óriások nem omlanak-e egyszer össze (ki gondolt a Lehman Brothers csődjére?), de az is okot ad az aggodalomra, hogy onnantól ez a pár óriás határozza majd meg a szolgáltatás árát."

Pár értelmes gondolati szikrát tartalmaz ez rész nyomokban.

"Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy megéri-e a költözés, akkor ezt ugyan nagyon nehéz kiszámolni, de mégis meg kellene próbálnia a vállalatoknak. Elsősorban azt érdemes megnézni, hogy mennyi a jelenlegi IT-költség, majd egy szimulációval ellenőrizni, hogy ugyanez felhős(ebb) környezetben mennyi lenne. Emellett nemcsak az IT költségeket kell figyelembe venni, de például azt is, hogy az egész technológia mennyit javít a bevételtermelő képességeken: mennyivel lesz egy vállalkozás hatékonyabb, produktívabb, ha a felhőben végzi a tevékenységét? Lesz-e ettől több üzlete? Lesz-e ettől több bevétele?"

Megint csak... amikor már nem olyan távoli a dolog be kell vallani, nincs mese... a felhő nem olcsó. Igen, ezt állították korábban, de welcome to the real world, mégsem az, sőt itt majd fizethetsz a végtelenségig és akkor sem lesz a tied a dolog a végén soha.

Úgy tűnik van még némi önreflekszió is:

"Tanács Zoltán a HVG BrandLabnek elmondta, hogy a felhőszolgáltatók és a szoftvercégek erősen ráfeküdtek arra, hogy a felhasználókat a felhő irányába tereljék."

Találtak egy új, magyar sajátottságot is, hogy megindokolják miért elkerülhetetlen a felhő mint Thanos.

"Mindemellett a magyar munkaerőpiac teljesen kiszáradt, nincs ember, hogy a saját IT-csapatokat feltöltsék, pótolják, kineveljék. Így ez is gravitációs erőt jelent a felhő és a kiszervezés felé. Tehát a felhőbe költözés ma már elkerülhetetlennek látszik."

Van hogy kevés értelmes gondolat együtt van sok értelmetlennel:

"A felhőbe költözés mindemellett kiszolgáltatottsággal is jár. Kérdés, hogyha valaki átköltözik, akkor azt vissza lehet-e alakítani. Jelenlegi állás szerint ez nem igazán releváns kérdés, hiszen ha mindenki a felhőbe költözik, akkor nem valószínű, hogy lesz értelme visszatérni a saját üzemeltetésű rendszerre. Ehelyett inkább az a kérdés lehet lényegesebb, hogy lehet-e másik felhőkörnyezetbe menni. Jelenleg a válasz: csak nagyon nehezen."

Micsoda? Van-e visszaút? Hát... persze, hogy van, miért ne lenne? Ez nem a halál. De az is nagyon cuki, hogy:

"ha mindenki a felhőbe költözik, akkor nem valószínű, hogy lesz értelme visszatérni a saját üzemeltetésű rendszerre"

A bogaramék épp előbb állították, hogy 18 százalék van benne és gondolom az is olyan, hogy mindent belevettek, tehát ha a vállalkozás használ valami publikus emailt, már azt mondják felhőt használ.

Érdekes, ezek már lehet, hogy eretnekek, mert túl sokszor felvetik, hogy kéne, hogy legyen visszaút:

"Az iparágnak pedig emellett ki kellene dolgoznia olyan technológiai megoldásokat, hogy biztosítani lehessen az ügyfelek számára, hogy akár vissza is alakíthassák a rendszert, vagy átmehessenek máshová."

Meg ez is milyen már:

"Nincs senki elkésve"

Ha tavaly már felhősek lettek volna már el lettek volna késve és meghalt volna a vállalkozás feltámadás nélkül.

Na eljutottuk eddig, sikerült, persze ezért az életenergiánk egy részével kellett fizetnünk... de van egy rossz hírem még korán sincs vége, lehet az összesre szükségünk lesz, hogy a végére érjünk.

"Felhőbe boruló adatvilág"

Figyelem szint lépés következik a bullshitben. Bár tudjuk, hogy szinte senki se használ felhőt, de ebből a cikkből megtudhatjuk, hogy igazából a vállalkozások valósággal... menekülnek a felhőbe annyira kivannak már ettől a sok vacak adattól, meg minden.

"Hagyományos és nehézkes adattárházaik korlátai közül kiutat keresve a vállalatok ma már egyszerre több felhőbe menekülnek"

Nem is értem mi szükség van így erre a rengeteg marketing anyagra, vagy éppen a marketingesektől menekülnek, hogy akkor végre legalább békén hagynak majd? Úgyis miután már bent van a felhasználó sz@rnak rá.

Sok-sok adat van ebben a cikkben, de egy se igazán érdekes. Olyan dolgokról van szó pl. hogy mennyit keresnek állítólag a felhős szakemberek, mennyi a nő közülük... és elmondják milyen jól keresnek, de aztán következő fejezet arról szól... hogy az új megoldásoknak hála sok felhős embert ki lehet majd rúgni, mert jönnek az "Automatizált adattárházak", úgyhogy ennek a cikknek örülhet az ott dolgozó mert milyen jól kereshet és a tulaj is, mert hamarosan majd kirúghatja a drága munkaerőt. Bár arról nem volt szó, hogy korábbi felmérések kimutatták, hogy a felhős cégnél dolgozók égnek ki a leghamarabb az informatikusok közül.

Aztán:

"Ütős a felhő"

Én miközben olvasom az ilyen cikkeket tényleg úgy érzem mintha ütne.

" az immár független SUSE igyekezett arról meggyőzni ügyfeleit, partnereit és befektetőit, hogy minden eddiginél nagyobb fókusszal és jobb technológiai megoldásokkal, szolgáltatásokkal segíti a szervezetek digitális átalakulását."

Mindenki megnyugodhat, nagy lendülettel fognak minden eddignél több bullshittel ellátni:

"a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a hálózatvirtualizáció és a peremhálózati megoldások infrastruktúrával szembeni igényeit kiszolgáló, több tucat új fejlesztést tartalmaz." 

Szerinted, ha egy felhős cég fel teszi neked ezt a kérdést és állítólag ad rá egy megfontolt választ, mi lesz majd a válasz?

"Szerver vagy felhő? – Nem könnyű kérdés, de segítünk!"

Elárulom... ír egy cikket aminek 9/10-e a felhőről szól és kap egy bekezdést a nem felhős megoldás. Viszont 2019-ben már nem lehet úgy felhős promós cikket megírni, hogy százezer százalékban csak a felhő a jó, tehát egy rövidke bejegyzés erejéig kaphat méltatást a szerver is, de nem maradhat el a bullshit se, sőt a csattanos, legyen mindkettő egyszerre megoldás se.

Ezt írják a szerverről:

"Az évtizedek óta megszokott irodai szerverek továbbra is a legbiztosabb megoldást jelentik azok számára, akik a céges munkafolyamatokat házon belül tudják a legbiztosabbnak. Azonban ez nem pusztán emiatt van így, hanem a rendszer minden szempontból a cég egyedi igényei szerint alakítható ki: pontosan rendezni lehet, hogy munkatársaink milyen munkafolyamatokban vehetnek részt az irodai rendszerben, a cég szervere pedig tökéletesen beállítható azokra a számítási és hálózatkezelési feladatokra, amelyekre egyedi módon szükségük van.

Az adatok biztonsága első osztályú, csak az férhet hozzá, aki a hálózaton jelentkezik be - de mint említettük, ettől már a felhőszolgáltatások sem maradnak el."

"ettől már a felhőszolgáltatások sem maradnak el."

Ez bullshit, az első része a jelentésemnek egyértelműen mutatja.

Némi alapvető józanság is került a cikkbe:

"A felhő alapú rendszernek akkor van értelme, ha stabil internethozzáféréssel csatlakozunk rá. Ha minden munkafolyamat egy online rendszerre van bízva, akkor az internetkapcsolat megszűnése minden munka leállását is jelentheti."

Viszont még mindig a régi nóta megy itt viszont az olcsóságról, némi árnyalással.

"Többnyire a felhőszolgáltatások kevesebbe kerülnek, mint egy teljes géppark és hálózat üzemeltetése, viszont némi kompromisszumot ritka esetekben itt is kötni kell, hiszen a szolgáltatók véges típusú ügyfeleknek nyújtanak megoldásokat, és nem biztos, hogy a mi vállalkozásunk ezekbe tökéletesen beleillik. "

Oké, kevesebbe kerül, de... meddig? Két évig?

Aztán mire a cikk végére érünk kiderül, hogy nem is válaszolják meg a kérdést igazából. Azért ez valahol felhős mértékhez képest elég jó kis cikkecske volt, nem tartalmaz halálos adag bullshitet.

Ha persze a halálos adagot hiányolod menjünk is tovább:

"Már nem kérdés, hogy a felhő megkerülhetetlen"

Már a cím is jelzi, hogy az írók a múlt században valószínű egy GULÁG-ot vezettek volna.

Megintcsak visszatérve a Davosos cikkre:

"Az FT tudósítása szerint az informatikai ipar teljesen pr-üzemmódban viszonyult a kérdéshez, a cégek minden erejükkel igyekeztek legyűrni a technológiai ipart érő kritikákat (techlash). "

Gondolom mondjuk az ilyen cikkekre gondoltak mint ez.

Ez se független "kutatómunka", és már megint a Microsoft fizette. Lehet a Guinness rekordra hajt, az "Ugyanarról szóló kamukutatások" versenyében.

"A magyar nagyvállalati vezetők közel három negyede szerint a digitalizáció olyan forradalom az üzleti életben, ami túlmutat minden korábbi nagy változáson – derül ki a Microsoft Magyarország megbízásából készített nagyvállalati felhőkutatásból."

"A mobilizáció és a felhő használata a digitális transzformáció fontos állomása. A 2019-es felhőkutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy Magyarországon is megtörtént az asztali munkaállomások, mint munkakörnyezet trónfosztása! Ez a folyamat zajlik például az olyan nagyvállalatoknál is, mint a MOL, ahol hat hónap alatt több ezer dolgozó állt át a virtuális és mobil munkakörnyezetre” – mondta a felhőkutatás alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője."

Hát nem tudom, a másik, "felhő nagykövet" szerint kemény 18 százalék érintett, dehát oké, mindkettő egy bullshit szöveg úgyhogy választhatsz kinek hiszel.

"A vállalatok 74 százalékánál a belső működés javítása és a versenyképesség fokozásának igénye befolyásolja az informatikai fejlesztéseket"

Ami persze csakis egy irányba mutathat: felhő.

Megintcsak a sok olyan szöveg után ami azt mondja, hogy a felhő csodás... viszont be kell vallani drága, a Microsoft kutatása szerint nem az:

"A felhő releváns válasz a mindennapi üzleti problémákra, nem drága és megtérül – ez az általános vélekedés."

Biztos, hogy igaza van, hisz ő egy felhő szolgáltató és olyan nincs neki, hogy elég... tehát minden kevés amit kivet másokra.

Megint kiderül, hogy tavaly még csak hazudták, hogy mostmár nem félnek a felhő használatától, de idén mostmár tényleg nem:

"A félelmeket illetően is átlépett egy lélektani határt a magyar nagyvállalati kör, amely az egyre javuló tájékozottságnak köszönhető."

Ha igaz lenne, rossz irányba mennek a dolgok, hisz a felhő márcsak az első részben tárgyalt megoldhatatlan processzoros problémák miatt is állandóan sikeresen támadható.

Ma már beszélni kell a biztonságról úgy mintha érdekelné a felhős cégeket valamennyire, de figyelni kell rá, hogy a végeredmény szerint legyen minden oké:

"Kihívás a felhőben tárolt adatok védelme a cégeknek"

Ez már megint egy korábbi felmérés más szemszögből... Egy nagyon fenyegető új információval:

"A jelentés megállapításai a közép-európai vezetők számára jövőbe tekintési lehetőséget nyújtanak.

Így több idő jut felkészülni arra, amikor a magyar vállalatok és az államigazgatás is tömegével futtat majd üzletkritikus alkalmazásokat nyilvános felhőben"
Megintcsak az látszik, hogy arról álmodoznak a felhős cégek, hogy állami és üzleti titkokat tárolnak majd náluk miközben tudják, hogy már csak az első részben tárgyalt processzor probléma miatt is, ezeket a titkokat el tudják lopni más titkosszolgálatok például. Vagyis ezek az emberek az utolsók akikre ilyen titkokat szabadna bízni.
"Hozzátette: nemcsak új biztonsági megoldásokra és modellekre van szükség, hanem ezek alkalmazására is. "
Így van... első lépés a felhő törvényi betiltása. Max. a lényegtelen dolgok maradhatnak ott, de üzleti és állami titkok ott tartásást szigorúan büntetni kell és akik ezt szorgalmazzák pszichopata teszt alá kell vetni és távoltartani fontos állami tisztségektől.
Megint csak nem jön össze a matek:
"Az Oracle és a KPMG legújabb, kiberfenyegetésekről szóló 2019-es, globális felmérésen alapuló jelentése szerint
a válaszadók 72 százaléka állította, hogy a nyilvános felhő biztonságosabb, mint a saját céges adatközpont, ezért inkább a felhőben tárolják adataikat. A jelentés szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére nő azon vállalatok száma, amelyek adataiknak legalább a felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal."
Harmadlagos biztonsági témákról lehet beszélni:
"A kutatás feltárta azt is, hogy a felhőmegoldásokat használók 82 százaléka tapasztalt biztonsági incidenseket, amelyek a megosztott felelősségi körök értelmezésének hibáiból adódtak."
Más felhős cégeket se érdekli, hogy nincs biztonság a felhőben és szeretnék, ha minél több cég kerülne ebbe a csapdába:
"A Fujitsu ma bejelentette a több-hypervisoros Nutanix Enterprise Cloud on PRIMERGY platform globális bevezetését. A Fujitsu célgépével az ügyfelek gyorsan bevezethetik az új digitális alkalmazásokat, a nagyvállalati IT-infrastruktúrák pedig lépést tarthatnak a változás ütemével."
"Rugalmas hiperkonvergens megoldás minden felhőszolgáltatáshoz" 
Ebből a cikkből megtudhatod, hogy azt gondolják a felhős cégek, hogy Európában a cégvezetők a kényelem és a macera elkerülése miatt felhőbe mennek, mert nem szeretnének a törvényi előírásokkal foglalkozni.
És mégis... a növekedés amit ők jósolnak igen szerény:
"Bár a digitális átalakulás Európa-szerte történik, minden országnak továbbra is saját informatikai igényei vannak, és a különböző felhőpiacok ezt kiemelik. Az IKT-európai piac növekvő piac, és az IDC szerint ez a piac 2022-ig 22 százalékkal növekszik, nagyobb növekedési ütemben, mint a világ bármely más részén, elsősorban a GDPR miatt."
Nem ilyen kis, 22 százalékokhoz vagyok szokva az ilyen jóslatokban, mások nem is teszik ezt.
"Ez az átalakítási folyamat különböző sebességgel mozog. Lengyelországban például a felhő bizalmatlansága még mindig magas."
A felhő bizalmatlan a lengyelekkel szemben?
"A "felhőszolgáltatások használata a lengyel vállalkozásokban" című jelentés adatai szerint a szervezetek 87% -a még mindig rendelkezik fizikai helyszíni infrastruktúrával, míg csak 27% -a használ felhő megoldásokat."
Most kapunk egy csak 27 százalékot, de a magyar 18 meg máshol hatalmas és hamarosan mindenhol csak az lesz... ááá, most hogy van ez?
Kellemetlen adatok:
"Mindazonáltal a válaszadók 63% -a jelzi, hogy az adatvédelmi aggodalmak a felhőszolgáltatások használatának fő akadálya."
Ez viszont mi?
"A felhő elfogadását ösztönző fő tényezők a szolgáltatás elérhetősége az interneten keresztül (39%)"
Elfogadom mert van? He?
"Olaszországban azonban más a helyzet. Az elmúlt nyolc év során folytatott tudatosító kampányok hatékonynak bizonyultak."
Tudatosító program= agymosás. A felhő nem biztonságos, már csak az első részben tárgyalt egyik processzor probléma miatt se, mert folyamatosan és  sikeresen támadható miatta. Vajon erről mint mondott nekik a "tudatosító kampány"? Komolyan mintha valami szekta szöveget nyomatnának megint.
"2017 óta 19% -kal nőtt."
Hát két év alatt 19 százalék nem igazán bombasztikus, ráadásul ez full agymosás eredménye, plusz ez is amolyan "mindent számoljunk bele" féle számítással jött ki. Még a magánfelhő is benne van pl., ami aztán tényleg más kategória mint amiről a nagy techcégek álmodoznak.
"felhőplatformok iránti növekvő tudatosság, valamint a GDPR miatt felmerülő igények növekedése miatt,"
Ha valódi tudatosság lenne, csökkene drasztikusan a felhő használat.
Amit nálunk annyira nyomatnának máshol már hanyatlik is:
"Az Egyesült Királyságban a többfelhő stratégia átvette az uralmat és szervezetek 81% -a alkalmazza. Ugyanakkor a hibrid megoldások elvesztik a népszerűségét (-7%). Ez valódi változást jelent a vállalkozásoknak a felhővel való kalkulációkban."
"A sebesség, amellyel az Egyesült Királyságban működő szervezetek elfogadják a felhőt, meglehetősen lenyűgözőek. Csak hét évvel ezelőtt a szervezetek alig fele (48%) használt felhőalapú szolgáltatásokat. Ma ez a szám 88%. Azok a szervezetek, amelyek jelenleg nem használják a felhőt, azt várják, hogy ezt hamarosan megteszik. Két éven belül a szervezetek 93% -a használ legalább egy felhő szolgáltatást."
El tudom képzelni, hogy miután felvilágosították őket, hogyha egy ingyenes mailt használsz az is felhő ám, legközelebb már sokkal többen mondják, hogy felhőznek.
Úgy érzem magam mint az Orwelli világban az ilyen szövegektől:
"Érdekes lesz látni, hogy az európai felhőpiac hova fejlődik tovább az elkövetkező években. A páneurópai figyelemfelkeltő kampányok eredményei, amelyek ebbe a pontba kerültek, szintén a GDPR érdeme, amely állítólagos akadályként nemcsak az európai szervezetek digitalizálási folyamatának tényleges felgyorsítójává alakult, hanem mindenki tudatosságát is növelte az adatvédelem és a magánélet védelmének tekintetében."
Ha emiatt többen hasznák felhőt, akkor súlyosan csökkentette a tudatosságot.
Ami Magyaroszágot illeti az egyik mutató amivel osztályoznak, hogy mennyire vagyunk digitálisan fejlettek az a felhőhasználat. Mintha a kettőt nem lehetne szétválasztani.
Kaptunk is a felhő miatt egy nagy feketepontot:
"A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét jelző mutató, a DESI 2019-es adatai szerint Magyarország eredményei az elmúlt néhány évben az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak - közölte jelentésében az Európai Bizottság kedden. "
"A vállalkozásoknak mindössze 14 százaléka - ez az EU-ban a legalacsonyabb arány - használ vállalati erőforrás-tervezési szoftvercsomagot az információk különböző részlegek közötti megosztása érdekében.

Mint írták, az e-kereskedelem, a nagy adathalmazok és a felhőalapú szolgáltatások használata hasonló képet mutat. Az alapszintű digitális készségek szintén elmaradnak az uniós átlagtól, Magyarország a 28 tagállamból a 21. helyen áll. Az alapszintű szoftver készségek is gyengék, a 28 tagállamból a 22. Magyarország."
Ez elég távolinak tűnik attól, hogy itt majd hirtelen mindeki felhőt használ majd, meg hogy mostmár mindenki felhőt tervez majd használni.
Nézzünk meg egy, "piszok került a levesbe" interjút. Itt elmondják, hogy minden, de minden csodás aztán jön egy kellemetlen kérdés...
"Januárban nevezték ki az SAP Magyarország élére Pintér Szabolcsot. Tapasztalatairól, terveiről és az SAP átalakulásáról is kérdeztük."
"A hazai vállalatok is nyitottak a felhő felé"

"Szerintem érzékelhetően javult a felhő elfogadottsága itthon, és szép számmal vannak ezt használó vállalatok, alapvetően az üzleti, de az állami szektorban is. Bár az elfogadottság a nyugat-európai vagy amerikai szinttől még messze van, már a magyar leányvállalatnál is hasonló a felhős bevételek aránya, mint a globálisan, és az elvárások is a felhő intenzívebb növekedését irányozzák elő.

Az is igaz azonban, hogy a vállalatok még mindig félnek az adataikat feltenni a felhőbe. Persze, ha valaki attól fél, hogy az adat fizikailag a vállalat falain kívülre kerül, nem lehet mit kezdeni. Pedig érdemes feltenni a kérdést: miért tud nagyobb biztonságot nyújtani három-négy belső biztonsági szakember, mint egy olyan szervezet, ahol több százan, ezren dolgoznak ugyanezen? És ez igaz a karbantartásra egyaránt."

A válasz az, hogy már csak az első részben bemutatott egyik processzor probléma miatt is a felhők állandóan feltörthetők sikerrel és azok is maradnak, úgyhogy igen... már csak ezért se érdemes felhőben tartani fontos dolgokat.

Amúgy bárcsak úgy állnának hozzá, hogy nincs mit tenni, ehelyett mindent bevetnek, hogy agymossák az embereket.

De mint megint láthatjuk... ismét egy elszólás arról, hogy nem használják a cégek a felhőt valójában.

A kérdés ez volt:

"Bitport: Említette a cloudot. Magyarországon a felhő elfogadottsága még mindig elég ellentmondásos. Ön mit tapasztalatal?"

Másik kérdés is mintha a felhő inkább visszaszorulását jelezné:

"Bitport: Az SAP Magyarország erőteljesen szeretné bővíteni a partnerhálózatát. Nem mond ellent ez a felhős iránynak?"

Ilyet persze nem szabad elismeri, ennyi őszinteség már túl sok is volt.

Ha ennyi bullshitet elbírtál, akkor a végéig mostmár életben maradsz, legrosszabokon mostmár túlvagy.

Most jönnek az ehhez a felévhez tartozó újabb rejtélyek. Az elvileg konkurens felhős cégek hirtelen összefogtak.

Nekem mondjuk lenne néhány nem mainstream megoldásom, mint például, hogy ezen cégeknek igazából közös a tulajdonosi köre és a látszólag egymással versenyző cégeket megkérték költségcsökkentési célból, hogy dolgozzanak együtt. A titkosszolgálatok is lehet úgy vanank vele, hogy az átjárhatóság miatt jobb ha ezt teszik a cégek, nekik így még kényelmesebb lesz.

Mindenesetre ennek a rejtélynek a mainstream média széles teret adott:

"Az Oracle és a Microsoft összekapcsolják a felhőjüket"

"Elsősorban a vállalati felhasználókat érinti a Microsoft és az Oracle mai – sokakat meglepő – bejelentése, mely szerint a két nagy cég megteremti az átjárhatóságot a Microsoft Azure, illetve az Oracle Cloud között."

"Az együttműködés közvetlen összeköttetést jelent, a közlemény szerint olyan egyszerű lesz az adatok és eljárások mozgatása, mintha egy PC két különböző meghajtójáról lenne szó – és ez a tervek szerint még csak a kezdet."

Igen, az ilyen dolgok megerősítik azokat az elméleteket, hogy ez az egész egy háttérből irányított gigantikus elképzelés volt, hisz egyszerre ennyi cégnek nem lehet ugyanaz a rossz ötlete.

"Az Oracle valószínűleg belátta, hogy nem tudják állni a versenyt a felhőpiacon az Amazonnal vagy a Google-lal, a Microsoftnak pedig jelentős erősödést jelenthet az Oracle bevonása az Azure rendszerébe."

"„Mindez egy nagyszerű barátság kezdete” – kommentálta a bejelentést Don Johnson, az Oracle felhős üzletágért felelős vezetője."

Szuper, a végén majd marad mondjuk két felhős cég amiknél szeretnék, ha minden adat ott lenne a világon.

"Szokatlan szövetségre lép a Microsoft és az Oracle az Amazon és a Google ellenében"

"Felhőszolgáltatásukkal kapcsolatos partnerséget jelentett be a Microsoft és az Oracle, annak érdekében, hogy a felhasználók a legjobbat tudják kihozni a két vállalat immár összekapcsolt szolgáltatásából."

És mi van azokkal akik mondjuk nem akarják, hogy a Microsoft hozzájusson az adataikhoz?

"Szövetségre lép a Microsoft és az Oracle: közvetlen hálózati kapcsolaton keresztül kötik össze felhőiket, a Microsoft Azure-t és az Oracle Cloudot. A megállapodás túlmutat két felhő közvetlen összekötésén, ugyanis magába foglalja a teljes körű átjárhatóságot is."

"Jelenleg a két felhő közötti összeköttetés az Azure US Eastre és az Oracle ashburni adatközpontjára korlátozódik, azonban a két vállalat azt tervezi, hogy a jövőben más régiókra is kiterjesztik az együttműködést."

A Sonyval is "titokzatos" együttműködés alakult ki és a felhő megint ott van a hátérben gonoszosul:

"Mit is jelent a Sony és a Microsoft kooperációja?"

"Phil Spencer, az Xbox vezetője nemrég egy interjúban elárult pár dolgot arról, hogy miről is szól a Microsoft és a Sony közötti titokzatos együttműködés."

"Akik régóta benne vannak a témában, azoknak valószínűleg már megszokott dolog, hogy a Sony és a Microsoft már több konzolgeneráció óta rivalizál egymással, így igen meglepő volt, amikor a múlt hónapban kiderült, hogy a két gaming óriás valamiféle szövetségre lépett egymással."

"A Sony és az Azure jelenleg  a felhőalapú játékok jövőjét vizsgálják. Azt próbáljuk kideríteni, hogy mi az amire szükség lesz ahhoz, hogy egy modern gaming platformot meg tudj alkotni, elsősorban a tartalomra, a közösségre és a felhőre összpontosítva."

"Jelenleg csak néhány olyan cég létezik, akik tényleg ki tudnak építeni egy világméretű felhő infrastruktúrát. Ma ez mi vagyunk és az Amazon, ha csak a méreteket nézzük, de a Google is építi a saját felhő alapú rendszerét."

"Spencer elmondása szerint nagyon úgy néz ki, hogy a felhő alapú szolgáltatások akkor is nagy szerepet fognak játszani a játékok fejlődéstörténetben, ha éppen a streaming nem kap úgy szárnyra, ahogy sokan remélik, a Microsoft pedig mindenképpen élvonalas akar lenni ezen a területen."

Ha valami megmagyarázhatatlan történik a techcégek világában... keresd a felhőt.

Nézzünk egyéb felhős híreket, ezek már csak kevés rádióaktivitással bírnak... viszonylag.

Megintcsak két elvileg konkurens cég fura kapcsolatáról szól és megintcsak a felhő van a dolog mögött:

Ezért fizet 8.500.000.000 forintnyit havonta az Apple az Amazonnak:

Milyen olcsó nem igaz... és mégis alig tud nyereséges lenni.

"Rengeteg pénzt költ el az Apple havonta a konkurensének mondható Amazon felhőszolgáltatására. A cél, hogy elégedettek legyenek a felhasználók."

"Több pénzt költ el az Apple az Amazon AWS (Amazon Web Services) felhőszolgáltatására, mint bármely más tech cég. Ez számszerűsítve több mint nyolc és fél milliárd forintnak megfelelő összeget jelent havonta – írja a CNBC. Az Apple több éves megállapodást írt alá az Amazonnal ez ügyben, bár számára ez csak áthidaló megoldás lehet addig, amíg el nem készíti saját felhős infrastruktúráját."

"Bár az Apple és az Amazon riválisoknak tekinthetők, az Apple szeretné, ha az ügyfelei a lehető legbiztonságosabb és leggyorsabb kiszolgálást kapnák, ha felhő alapú szolgáltatásokat (pl. iCloud) használnak."

Megintcsak... az első rész bizonyítja, hogy biztonságot nem kapnak a felhőtől... senki és semmilyen felhőtől.

"Mindeközben a cég elkötelezett saját infrastruktúrájának kiépítésére is: 2018 januárjában bejelentette, hogy öt éven belül 10 milliárd dollárt költ amerikai adatközpontokra, ebből 4,5 milliárd dollárt még ebben az évben."

Ismét egy nagy cég ami a zsákutcába robotol... legalább az új procikat megvárhatnák a biztonság látszanának szeretetéért.

Vannak itt nem kicsi összefonódások a háttérben:

"A CNBC más cégeket is megemlít, akik az AWS-re támaszkodnak (pl. Adobe, Pinterest, Lyft), de ezek messze nem költenek el annyi pénzt, mint az Apple, pedig a teljes üzleti modelljüket felhőre építik. Annak ellenére, hogy az Apple az egyik legkiválóbb AWS-ügyfél, kifizetései csak kis részét adják az Amazon teljes bevételének. Az Apple-nek egyébként a Google és a Microsoft is biztosít felhőszolgáltatást."

Aztán szintén egy kedvenc... a Microsoft jó ötletnek tartotta, hogy fikázza saját nem felhős Office-át, hogy az emberek inkább a felhőset válasszák. Persze az egész reklám egy nagy manipuláció,de mindegy...

"Ne vegye meg az Office 2019-et!"

Aztán a felhős kémek egyre csak terjednek az amerikai otthonokban, okoshangszorók képében, amik a kémkedésüket a felhőbe töltik fel természetesen.

"Az amerikai háztartások harmadában már van okoshangszóró"

"Újabb jelentés mondta ki, hogy az amerikai fogyasztói piacon slágertermékké váltak az okoshangszórók."

Szomorú hír.

Aztán a Microsoft a játékvilágot is megmérgezné a felhővel:

"Javában teszteli játékstreaming szolgáltatását a Microsoft"

A Googlenek is vannak hasonló tervei és már előre megnyugtatnak... nem lesz olcsó:

"Nem lesz olcsó a Google játékstreaming-szolgáltatása, a Stadia"

Láttam egy Youtube videót, azt hiszem ez az. Ez remekül elmagyarázza angolul, hogy miért hülyeség ez az egész, miért értelmetlen, miért pofátlan pénzlenyúlás és még bónuszként arról is van szó, hogy függetlenül ettől a konkrét megoldástól miért nem működhet a dolog általában.

" A Stadia ugyanakkor a jelek szerint nem lesz igazán olcsó: a havi háromezer forint körüli előfizetési díj mellett ugyanis már az induláshoz is több tízezer forintot ki kell majd fizetni a cégnek."

"Egészen pontosan 130 eurót (42 ezer forintot) az USA-ban, amiért cserébe a játékos egy Chromecast Ultra-t, egy Stadia kontrollert, valamint három hónap hozzáférést kap majd. Ha utóbbi lejár, akkor fog életbe lépni a "rendes" előfizetési díj, ami havonta 10 euróba (3200 forintba) fog kerülni - tehát újabb közel 40 ezer forintba éves szinten."

"Ugyanakkor jó netkapcsolatra szükség lesz: ugyanis már a 720p-s felbontású, 60 FPS-es, sztereó játékhoz is stabil 10 megabites letöltési sebesség kell majd, de a Full HD-s, 1080p-s, 60 FPS és 5.1 tárhangzású streaming csak 20 megabites kapcsolaton át fog menni. A csúcsot a 4K-s, 60 FPS-es, 5.1 térhangzás által kiegészített streaming képezi majd, ami 35 Mbps vagy szélesebb internetelérésen át tud majd csak működni."

Hát persze ilyen sebességet aztán mindenhol találsz... ja szinte sehol se. Elég szük lesz a piac...

"I don't care if streaming is the future, The future is clearly not now" Really sums up this whole situation."

"A Stadia novemberi indulásakor 14 különböző országban, ezek között számos európaiban lesz elérhető - de Magyarország nem fog szerepelni ezek között. A Google állítólag jövőre tervezi egy ingyenes, várhatóan reklámfinanszírozott változat bevezetését is, ezzel kapcsolatos részletek azonban egyelőre nem ismertek."

Már alig várom... Ja mégsem.

Az is milyen már, hogy egy cég azzal dicsekszik, hogy már ők maguk se a saját megoldásukat használják:

"Microsoft: Már nálunk is népszerűbb a Linux a Windows-nál"

"Bár az, hogy szerverkörnyezetben a Linux jóval népszerűbb, mint asztali gépeken, már régóta közismert tény, de talán még így is meglepő lehet az, hogy mégis mennyire az - még a Microsoftnál is."

"A cég egyik képviselője ugyanis a napokban közölte: mostanára az ő felhős szerverparkjukon is több példányban fut a nyílt forrású kernel, mint saját operációs rendszere."

"Ezek szerint az Azure-on mostanra már meghaladta a Linux-telepítések száma a Windows-telepítésekét - és emiatt is fontos lenne a Microsoft számára, hogy minél előbb hozzáférjen a nyílt forrású rendszermaggal kapcsolatos minden információhoz."

"Érdekes lesz majd látni, hogy ezt a trendet vajon megfordítja -e az a tény, hogy a Microsoft a jövőben egy valódi Linux kernelt fog építeni a Windows-ba, ami lehet, hogy bizonyos esetekben feleslegessé teszi majd egy külön Linux szerver üzemeltetését is a Windows mellett."

A Chromebookról (egy szinte teljesen fullos felhős operációs rendszer) is ismét hallani:

"AirDrop vetélytársat hoz Androidra a Google"

"Új, keresztplatformos fájlmegosztási funkción dolgozik a keresőóriás, amely androidos telefonok, Chromebookok, sőt iOS-es eszközök között is lehetővé teheti a gyors fájlküldést."

Az Adobe pedig saját cloudos e-kereskedelmi platformot indít... mert tuti jó ötlet még ezt is a felhőre bízni.

"Commerce Cloud néven indul az Adobe e-kereskedelmi platformja"

"Commerce Cloud néven elindult az Adobe saját e-kereskedelmi platformja, mely a cég Experience Cloud keretrendszerébe beágyazódva, a tavaly felvásárolt Magento alapjain kínálja a szolgáltatást meglévő és új ügyfelek számára egyaránt."

Felmerült egy "cloud Xbox" réme is.

"Mégis készül a cloud Xbox?"

"A Microsoft nemrég cáfolta, hogy több Xbox konzol is készülne, ám könnyen lehet, hogy mégis ez a helyzet."

"A Microsoft tavaly októberben beszélt először a Project xCloud koncepciójáról, ami egy felhőalapú szolgáltatás, melynek segítségével lényegében bármilyen készülékre streamelhetünk játékokat. Logikusnak tűnt volna, hogy a következő generációs Xbox kapcsán egy ilyen verzióval is előrukkolnak, az idei E3-on azonban semmi nem utalt erre, ráadásul nemrég Phil Spencer is lenyilatkozta, hogy kizárólag a Project Scarlettre fókuszálnak, a korábbi többes szám valójában az Xbox One S All-Digital Editionre utalt."

"...vagy mégsem? Most ugyanis az a pletyka járja, hogy a háttérben a Microsoft továbbra is dolgozik a cloud Xboxon: legújabb videójában a Thurrott szerkesztője, Brad Sams azt mondja, hogy nem mondtak le a felhőalapú masináról. Valójában csupán arról van szó, hogy a Microsoft a korábbi híresztelések szerint valóban kétfajta kiszerelést tervezett a következő generációs konzolból, egy erősebbet és egy gyengébbet, utóbbit azonban végül dobták, ami nagyobb teret engedhet egy cloud verzió számára is, ami a nagyon egyszerű hardver miatt nyilván egy szuperolcsó opció lenne."

"Mindez persze nem több pletykánál egyelőre - mindenesetre a Microsoft cloud infrastuktúrájával valóban kihagyott ziccer lenne, ha nem használnák ki ezt a lehetőséget."

A Google is áradozott egyet a felhőjéről:

"Google Cloud: érdemes ismerkedni!"

"Mit kell tudni a Google Cloud Platformról? A Google nagy tévedése miatt a harmadik a piacon, de csak részesedésben, nem tudásban. Sok feladatra alkalmasabb, mint az Amazon vagy az Azure, érdemes ma már fontolóra venni ezt is a választáskor."

"A hálózat előnyeit viszont a Google ügyfelei is élvezhetik. Ennek egyik triviális példája a Spanner globálisan elosztott adatbázis, amely a rendkívül magas rendelkezésre állású hálózatnak köszönheti létezését és felhős szolgáltatásként igénybe vehető. A rendszer alapja, hogy az adatközpontok között utazó adatcsomagok kizárólag a Google által üzemeltetett hálózati eszközöket és kábeleket érintik, az "internetre" sosem lépnek ki, még virtuális formában sem."

A szuper rendszer és rendelkezésreállás ellenére ebben a félévben is, mint láthattuk az első részben, az ő rendszerük is összeomlott, nem kicsit.

A többi reklámanyag ha érdekel, elolvasod.

A Deutsche Telecom is a zsákutcába fektet:

"Magyarországon is bővíti felhőszolgáltatásait a Deutsche Telekom"

"Bővíti közép- és kelet-európai felhőszolgáltatásait a Deutsche Telekom, kilenc országban, köztük Magyarországon indítja el Microsofttal közös innovációs programját - közölte a Magyar Telekom az MTI-vel szerdán."

"A felhőszolgáltatások kiemelt fejlesztésével a Telekom célja a régió digitális átalakulásának felgyorsítása - írták."

Mi köze van a kettőnek egymáshoz? Ja, szereték, ha le tudnák uralni a terepet, hogy ne legyen alternatíva.

Megintcsak a mások által megcáfolt régi legendát veszik itt elő, miszerint a felhő szuperolcsó:

"A tájékoztatás szerint a saját infrastruktúrán alapuló megoldásokhoz képest az informatikai üzemeltetési költségek ugyanis 30-50 százalékkal is csökkenthetők, mivel a felhő alapú szolgáltatások az automatizált folyamatoknak köszönhetően akár néhány perc alatt aktiválhatók."

"A Deutsche Telekom a Microsoft Azure nyilvános felhőplatformhoz, az Office 365 és Dynamics 365 platformokhoz kapcsolódóan nyújt magas színvonalú, standardizált szolgáltatásokat a Microsoft támogatásával."

"A Magyar Telekom csoport üzleti ügyfeleit kiszolgáló T-Systems Magyarország IT bevételeinek 8 százalékát teszi ki a kizárólag felhőtechnológián alapuló bevétel."

Jó tudni és... mennyi a profit ebből? Azt persze nem tudjuk meg. Vajon miért?

"A T-Systems Magyarország jelenleg mintegy 25 ezer vállalati ügyfél számára értékesít felhőtechnológiához kapcsolódó megoldásokat, szolgáltatásokat." 

Jó lenne tudni ez mit jelent pontosan hisz a "felhőtechnológiához kapcsolódó megoldásokat" elég rejtélyes megfogalmazás.

Aztán... a felhő mostanában már más "népszerű" technológiák mögé bújik, például a mesterséges intelligencia mögé. Ahogy egy cikk címe is írja:

"Nincs mesterséges intelligencia felhő nélkül"

Van egy olyan terv, hogyha már nem nagyon jönnek a felhasználók legalább állami pénzeket szerezzünk meg, azt hangoztatva, hogy védjük a környezetet:

"Jó ügyek szolgálatába állítanák a mesterséges intelligenciát"

"Civil szervezetek, profi fejlesztők és IT-cégek fogtak össze a Microsoft Magyarország "Tech for Social Impact" rendezvényén. A cél az volt, hogy a civil aktivisták megismerjék a legmodernebb mesterséges intelligencia-, felhő és egyéb digitális technológiákat, melyek olyan jó ügyek szolgálatába állíthatók, mint a környezetvédelem, az akadálymentesítés vagy épp a humanitárius segítségnyújtás." 

"A Microsoft üzleti partnerei és startupok a mesterséges intelligencia-, felhő- és egyéb digitális technológiára épülő megoldásokat kerestek a civil szervezetek által meghatározott kihívásokra a Tech for Social Impact rendezvényen."

"A cél az volt, hogy a közjó érdekében dolgozó, agilis és nyitott civil szervezetek bepillanthassanak a technológia világába és megismerjék, miként támogathatják céljaikat a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, valamint a felhőszolgáltatások. "

"A rendezvényen többek között interaktív oktatási alkalmazást, valamint chatbot és adatelemző megoldást fejlesztő startup is részt vett, akik környezetvédelmi, gyermekjogi és mozgáskorlátozottakat segítő szervezetekkel találkoztak a Microsoft szervezésében."

Már csak az hiányzot a cikkből, hogy egy példát hozzon arra, hogyan szolgálnák ezek a környezetvédelmet.

Aztán a Google azt gondolta, hogy a felhőre még több milliárdot kéne költenie:

"Több milliárdért vett startupot a Google Cloud"

"A Google Cloud bevételeit tekintve globálisan ugyan a harmadik helyen áll a piaci szegmensben, de messze lemaradt az Amazon és a Microsoft mögött."

"A Google 2,6 milliárd dollárt fizet a nagy terjedelmű adatállományok (big data) elemzésével foglalkozó, tőzsdén kívüli Looker vállalatért – jelentette be Thomas Kurian, a Google Cloud novemberben kinevezett vezérigazgatója."

"A Looker üzleti analitikai alkalmazásai egyrészt megkönnyítik a cégek olyan fontos adataira vonatkozó számítások elvégzését, mint például a bevételek vagy a kiemelt ügyfelek forgalma, másrészt bonyolult szöveges utasítások nélkül is lehetővé teszik az adathalmazból kiolvasható trendek vizuális megjelenítését."

"A cég ügyfelei közé tartozik az Amazon, a Sony, az IBM és a Lyft, felhőalapú megoldásai főként a Tableau Software, a Domo és a Microsoft Power BI programokkal konkurálnak."

Aztán, hogy ne maradjunk teljesen mérgezés nélkül még ebben a részben se, megint van valaki aki megmondja nekünk mi lesz a jövő... és természetesen az csakis a felhő lehet.

"Felhő alapú csapatmunkáé a jövő a magyar építőiparban"

"Aki valamelyest jártas az építészetben, építőipari folyamatokban, valószínűleg nem találja újdonságnak a BIM (épületinformációs modellezés) kifejezést, vagy akár azokat a BIM alapú szoftvereket, amelyekkel digitalizálható és összekapcsolható egy épület tervezése, kivitelezése és üzemeltetése. De miért ennyire fontos, hogy megismerkedjünk a BIM-mel? A válasz többek között, hogy Magyarországon már a nagyobb tervezők és kivitelező cégek használják, jövőre pedig EU-s szinten válik kötelezővé, az egyetemeken külön kurzusként tanítják, és mindezek mellett a projektek különböző részein sok költséget és időt takaríthatnak meg a használói. Reicher Péterrel, a GRAPHISOFT SE régióigazgatójával beszélgettünk a BIM elterjedéséről, az építészeti szoftverek kalóz felhasználóinak arányáról és az egyetemek hozzáállásáról. "

Szóval bár megoldhatatlan biztonsági hibái vannak jelenleg is, ismerten a felhőnek, az építő ipar titkai is legyenek csak fent, ott. Még kötelezővé is teszik.

Meglehetősen nehezen akar érthető, rövid választ adni a kérdésekre az interjúalany. Mindenetre megtudjuk, hogy bár hamarosan ez elvileg kötelező lesz, alig van valaki Magyarországon aki ért hozzá, és hogy kb. az egészet nem a piac erőlteti, hanem felülről való szabályozás. Vagyis valószínű nem fog összejönni a dolog már látszik.

"Végül elképesztően fontos lenne, hogy az oktatásba beemeljék a digitalizációt, vagyis hogy kellő számú BIM-szakember jöjjön ki a magyar egyetemekről. Itt tapasztalunk elmaradást."

"A digitalizációra történő átállás kétféle indíttatásból jöhet, és általában párhuzamos folyamatokról beszélünk. Az egyik, amikor nemzetgazdasági szinten piacszabályozással vagy államigazgatási elvárással valósul meg a versenyképes technológiák bevezetése, a másik pedig, amikor a piaci szereplők ismerik fel a versenyképességük növelésének szükségességét és az ebből származó előnyöket. Szerintem ma a magyar építőipar 8 százaléka használ valamiféle BIM szemléletű támogatást - ők Magyarországon az early bird-ök - és most várjuk azt, hogy átlépjünk a tömeges átállás szakaszába. De tulajdonképpen hasonló a helyzet az állami szabályozással is, mert az Európai Uniónak 2019 végére kijön az egységes BIM előírása, amelyet 6 hónapon belül a tagországoknak, így Magyarországnak is adaptálni kell. De ez a munka már két éve párhuzamosan folyik, úgyhogy ezzel várhatóan nem lesz probléma."

Fel is teszik a kérdést, hogyha végülis ezt felülről eröltetik annak jó vége lesz-e?

"A felülről jövő kezdeményezésekkel szemben gyakran van ellenállás. Ezzel kapcsolatban mit éreznek a piacon?"

"Az a szerencse a BIM-mel kapcsolatban, hogy olyan digitális eszköztár, amely a felhasználóknak komoly megtakarítást biztosít. Egy iparág, szektor átfogó változását okozó fejlesztés általában nehezen indul, majd természetessé válik. Emlékezzünk csak a nagy, integrált vállalatirányítási rendszerek elterjedésére, ami végül azért volt olyan nagy sikerű az elmúlt 30 évben, mert a német precizitást az amerikai tőke működésének hatékonyságával ötvözte, illetve optimalizálni tudta a vállalati működéseket. Most az építőipar robbanásszerű digitalizációja történik. Itt még hatalmasak a tartalékok, hiszen az energetika után ez a második legkevésbé digitalizált iparág a világon. Az építőipari folyamatokat - tervezés, kivitelezés, üzemeltetés - kell átgondolni, újratervezni, és együtt dolgozni a különböző szakágaknak, vállalkozásoknak. Ehhez a megfelelő szoftverek már megvannak, ellenben a piaci és szakmai szereplők tanulási folyamata lassú illetve hiányos."

Vagyis ez esetben az erőszakosság szerinte oké, majd megszokják a cégek. Bár nem tudom hogy, hiszen épp arról van szó, hogy nincs hozzá ember se, de jó, ő tudja.

Elméletileg csodákra képes, de lehet hogy nem:

"Erre az az ökölszabály, hogy az első fázis, a tervezés a költség 3 százalékát fedi le. Itt a legnagyobb nyereség az idő valamint a későbbi folyamatok megalapozása, például big data adatbázissal. A második a kivitelezés, ami 27 százalékos költségtétel, itt már jelentős hasznot produkál a BIM. 10-25 százalék közötti megtakarítást lehet vele elérni. Időben lerövidül a tervezés, a pontos és összehangolt tervek miatt jóval kevesebb az építőipar anyagfelhasználása, a keletkező hulladék mennyisége, a helyszíni visszabontás. A jó tervek lerövidítik a koordinációs folyamatot, valamint biztonsággal előre tervezhetővé válnak az anyagmegrendelések. Összességében az egész kivitelezés lerövidül. Ha a beruházás jól tervezett, kivitelezett és pontosan dokumentált, akkor az üzemeltetésen, ami az épület életciklusát tekintve a teljes költség 70 százalékát teszi ki, további 10-15 százalékos megtakarítás érhető el."

"Így van. A kiviteli tervekre modellek vannak, és amikor a bérlők stílusa, elvárása, a környezet hosszú idő alatt megváltozik, az átállás során kieső idő jelentősen csökken. A másik, hogy párhuzamosan lehet tervezni, a változásra előkészíteni a terveket. Amikor valaki kiköltözik az ingatlanból, nem azt történik, hogy megnézzük, hogy mi van a paravánok mögött meg az álmennyezet fölött, és akkor kezdődik a tervezés, hanem ha tudjuk, hogy az ügyfél december 31-én elhagyja az ingatlanunkat, már két hónappal előtte elkezdhetünk tervezni és a kiköltözést követően azonnal neki lehet állni a kivitelezésnek. Ha digitálisan tartjuk karban az épületet, a megelőző karbantartásokat is időben meg tudjuk tenni, nincsen kieső idő, kötbérek, nincsenek vitás ügyek. Ezzel hosszabb távon sok pénzt lehet megtakarítani."

Miután elsőre kijelentették, hogy felülről jövő nyomás van és nem piaci, most kijelentik, hogy természetesen piaci nyomás van. De ilyen ellentmondásokat már megszoktam felhővel kapcsolatos cikkeknél.

"Azt tudják mérni, hogy honnan jön a nyomás a BIM használatára a tervezési, kivitelezési folyamatokban?"

"Természetesen piaci oldalról. Ugyanis, ha nem valós igényekre próbáltunk volna megoldást adni a GRAPHISOFT-nál, már rég elhaláloztunk volna."

Megintcsak eljön az, hogy bár ez a jövő, de nincs ember aki megvalósítaná:

"A jövőt tekintve a legnagyobb gondot a versenyképes szakemberek hiánya jelenti, elsősorban a felhasználók szempontjából"

Igazából még a csirája sincs meg neki még a legnagyobb egyetemeiken:

"Vidéken már van olyan egyetem, Pécsre gondolok, - ahonnan olyan modern és versenyképes tudással rendelkező fiatalokat bocsátanak ki, aminek része a BIM-képzés is. De például a BME építészmérnöki karán ez a változás még várat magára, ahol az építészmérnökök még ma is elsősorban kézi rajzot tanulnak. Azt tapasztaljuk, hogy a vidéki egyetemek építészkarai feléledtek, elkezdték modernizálni az oktatásukat. A házi feladatok, a ZH-k is már az integrált oktatás irányába mutatnak. Néhány nagy egyetem viszont még nem indult el ezen az úton, pedig a hallgatók részéről azt tapasztaljuk, hogy nagy az érdeklődés a modern, nemzetközi szintű technológiai tudás iránt. Néhány egyetemen van úgynevezett szabadon választható ARCHICAD tantárgy, amire mindig hatalmas a túljelentkezés."

Az egyéb hírek résznek ezzel vége is. Következnek a pénzügyi részek.

A bejegyzés trackback címe:

https://ujtechkor.blog.hu/api/trackback/id/tr1714932676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.