Kicsit talán nem lenne helyes, ha csak a prolémákat írnám a biotechnikáról. Mert míg pl. a felhő esetében 100 cikkből 99 marketing dicsőítés, addig a biotechnikáról nem csak dícsérő cikkek jelennek meg. Valószínű ahogy egyre több pénz lesz benne úgy lesz vele mint a felhővel, vagyis minden szép és minden jó lesz, de még nem jött el az idő. Mindenesetre, a múltkor vele kapcsolatban linkelt cikkben már szerepel a "nincs más út" kifejezés, ami azt jelenti, hogy egyre több nagy cég fektet bele csomó pénzt és azt szeretné, ha nem lenne másik út.

A veszélyek mellett a biotechnikához sok reményt is fűzhetünk. Például örökletes betegségket lehet segítségével kiszűrni. Számos betegség recesszíven működik, ami azt jelenti, hogy a betegséget kiváltó mutáció két példányát kell begyűjteni ahhoz, hogy a rendellenesség kialakuljon. Recesszív öröklődés esetében azt a pédányt, amelyik a mutáns génből csak eggyel rendelkezik, hordozónak nevezzük. A hordozók egészségesek, viszont a mutáns gént átadhatják az utódaiknak. Mikor két hordozó párosodik, megvan az esélye, hogy a kölykök közül lesz, aki a hibás génvariánst örökli mindkét szülőtől, és ennek következtében kifejlődik benne a betegség. Ezért veszélyes a beltenyészet. A génvizsgálat megállapítja, hogy melyik egyed nem hordozza a recesszív, betegséget okozó mutáns géneket - ezek az egyedek minden további nélkül szaporodhatnak. A hordozók is megtehetik, de csak olyan egyeddel amelyik nem hordozó. Ezzel a módszerrel csökkenteni lehet, a súlyos betegséggel bíró egyedek számát.

A betegséget okozó gén azonosítása új kezelési lehetőségek előtt nyitja meg az utat, ilyen pl. a génterápia. Ilyenkor az orvosok a betegbe jutattják annak a génnek az egészséges változatát, amely csütörtököt mondott. A génterápiás kísérletek a kutyáknál figyelemreméltó sikereket ért el. Az egyik kísérletben a vak kutyák még látásukat is visszanyerték. Ezek a kutyák egy génhiba miatt eleve vakon születtek. Gustavo Aguirre, a Pennsylvaniai Egyetem szemész-genetikus állatorvosa kollegáival 2001-ben létrehozott egy olyan vírust, amely az egészséges gént képes bejutattni más szervezetbe. Ezt a vírust beinjekciózzák a kutyapáciensek szemébe. Két hét sem telt bele és a kutyák látni kezdtek és a látásjavulás tartós volt. Az első kutyapáciens a génterápia után még tizenegy évet élt és az utolsó pillanatig látott.

A génterápáit más esetekben is lehet használni és a géntechnológiát nem csak nyilvánvalóan örökletes okora visszavezethető betegségek esetében lehet alkalmazni. Helen Sang, a Roslin Intézet fejlődésbiológusa, 2011 során olyan transzgenetikus csirkéket hozott létre, amelyek nem fertőzik meg madárinfluenzával a többi csirkét.

Az állatoknak és embereknek lehetséges lesz a képességeit fokozni. Az egyik lehetőség pl. az érzékeink tökéletesítése. Pl. a kutyáknak a szaglása kiváló, de a látásuk nem. Nem látnak olyan színskálán mint mi. Megfelelő génmanipulációval ezen segíteni lehet. Az állatok gondolkozását nagyon nagy mértékben tudjuk majd fejleszteni. Kibővíthetjük az emlékezőképességüket, vagy bonyolultabb kommunikációs lehetőségket is kaphatnak. A tudósok már készítettek "okos egeret". Gyorsabban tanulnak és jóval több mindenre emlékeznek mint módosítatlan társaik. Persze nem biztos, hogy az állatoknak jobb élete volna attól, hogy jobban hasonlítanak hozzánk. Viszont az emberi képességeket is ki lehet bővíteni állatiakkal. Pl. sasszeműek lennénk, vagy az olyan képességet "importálnánk", ami a víz alatti hosszú tartózkodást lehetővé teszi.

Beszélni kell még az emberekbe ültethető chippekről. Ezek a chippek folyamatosan figyelhetik hol vagyunk és, hogy hogy vagyunk.  Pl. ezek a chippek figyelnék, hogy mikor lázasodunk be és a lázgörbéből korán felismerhetjük, hogy egy betegség készül kitörni rajtunk. A vérnyomást, hormonszintet is folyamotsan nyomon lehetne követni. Gondoljunk bele milyen okostelefon alkalmazás lehetne ebből. Lázasak vagyunk, de még alig érezzük, a telefonunk viszont egyből közli velünk, hogy lázasak vagyunk és hogy a többi dologgal amit érzékel mi a helyzet. Mivel a láz nem magas, a program azt tanácsolja, hogy várjak és figyeljek, de ha hasmenésem is lesz, menjek el az orvoshoz, és ez és ez a lehetséges betegség.

Az emberek fel tudnak majd készülni bizonyos betegségekre. Mi lenne, ha egy gyermek születésénél mellékelnék a teljes génállományának kiértékelését. Ennek az információnak a birtokában észrevehetnénk a betegség első jeleit és gondoskodhatnánk arról, hogy olyan kezelést kapjunk amivel a legtovább egészségesek maradhatnuk, vagy génterápiát alkalmazhatunk.

Erősebbé is válhatunk. Már csináltak is ilyen génmodosítást. A Case Western Reserve Egyetem tudósai 2006-ban olyan egereket konstruáltak, amelyek valóságos maratonfutok lettek. Órákig képesek lettek megálllás nélkül futni. A rendes egerek 200 méter után elfáradnak, a módosított egerek huszonötször nagyobb távolságot tettek meg egy szuszra. De nem csak ezt okozta a módosítás. A génmodosított egerek két évvel tovább éltek és nőstényeik kétszer annyi ideig maradtak termékenyek. A glükoz termelést fokozták a génmódosítással ami testünk erőforrása. Ez a plusz képesség viszont okozhat kellemetlen mellékhatásokat is. A testek nem erre vannak tervezve, nem bírják a plussz iram miatti terhelésből adódó sérüléseket. A test miközben használjuk kis sebeket szerez, amik begyógyulnak, viszont ha ilyen plussz terhelést kap akkor ez sokkal problémásabb. Úgyanúgy a betegségre rezisztens fajokkal azt érjük el, hogy a természet dolgozzon rajta, hogy még halálosabb válaszokat adjon, ugyanis a baktériumok hozzá fognak szokni a génmódosított környezethez.

Tulajdonképpen amiket leírtam nem is mind egyértelműen jó dolog... Az okostelefonos dolognál pl. gondolom elküldnék majd pl. a Googlenak az információt az állapotomról és már ilyen értelemben is megszünne a privát élet. Úgyhogy azt mondanám a példák inkább olyan dolgok, amik valakik szerint jó dolgok.