@Madarász Henrik: Egyetértek. És ezért nem szabad kiadni a kezedből a kontrollt, mert azután annyi a választásod, hogy lelépsz és elvesztesz mindent, vagy maradsz és használod tovább, amivel automatikusan mintha aláírtad volna az új szerződést...
@Deansdale: Erről jut eszembe hogy az is milyen tiszteségtelen modell amit a Disney, Netflix és a többi társasság alkalmaz, az elején úgy volt hogy van egy archívum, ahol ott vannak a régi filmjeik, bármikor megnézheted azt ami érdekel, aztán egy idő után rátértek arra a modellre amikor elég előfizetőjük volt hogy egy időre elérhetlen lesz egy csomó régi film és a helyükre jönnek az új filmek. Arról nem is beszélve hogy bevezették hogy vagy nézhetsz reklámokat mint a tévében vagy többet kell fizetned., Tényleg megérdemlik ezek a cégek a kalózkodást.
@Deansdale: Manapság nem divat a demo annyira, bár néhány esetben látom, hogy visszahozzák. Mostanában mintha megint egyre több ilyen lenne.
Igen, amit írtál a játékok bizonyos részére igaz, meg eleve sok játék nem is férne fel egy lemezre.
Viszont amikor először felmerült az ilyesmi volt egy olyan megoldás - és ezt törvénnyel ki lehetne kényszeríteni - hogy a játékfejlesztőknek kötelező lenne a termék "életciklusának" végén úgy átalakítani a terméket, hogy pl. ha valakinek kedve van akkor saját szerverére feltölthesse és működtethesse úgy mintha ők lennének a játékfejlesztők.
Beépített P2P (peer-to-peer) vagy direkt IP-alapú kooperatív módot használtak. Ez azt jelentette, hogy a játékosok maguk voltak a szerver gazdái (hostjai), így a központi szerver lelövése után is játszható maradt a program. Sok korai fejlesztő önként kiadta a "Dedicated Server" fájlokat a játékaikhoz (mint a Counter-Strike vagy az Unreal Tournament idején), ám ez az iparági jó szokás a "játék mint szolgáltatás" (Live Service) modellel teljesen eltűnt.
Tehát a játékipar megígérte, hogy ne aggódj mert majd úgy lesz mint a Dead Islandnál és azt ilyenre csinálták meg, de utánna lényegében szinte sohasem.
És amúgy ha megnézitek van róla hír, hogy a többség manapság sok éves játékokkal játszik, nem vesz meg újakat. Ennek nyilván nem örülnek a mai játékfejlesztők és szeretnék az opciót, hogy nekünk ne legyen opció a régi játékokkal játszás.
@Madarász Henrik: Szerintem konkrétan a playstation-ös lemezek miatti háborgás fölösleges, mivel a lemezekkel sem lehet játszani, manapság nem úgy megy a dolog hogy beteszed a gépbe és hajrá... Az ilyen lemezekhez már a legelső napon is sokgigás letöltendő patch-ek szoktak kelleni, és mivel a többségét csak online kapcsolat mellett lehet játszani, ha a sony törli a játékot a fiókodból akkor a lemezzel se mész semmire.
Ettől eltekintve amúgy teljesen jogos a háborgás, hogy megvásárolt dolgokat utólag elvesz az eladó cég, ennek törvénytelennek kellene lennie, csakhát mivel az egész világ a "nem lesz semmid és boldog leszel" WEF-agendára készül, így a törvényhozók nem tesznek ez ellen semmit. Ez a jövő, csak bérelni lehet majd mindent, semmi nem lesz az emberek birtokában.
A valódi megoldás pedig nem a lemezek vásárlása, hanem a kalózkodás. Amire pedig nem lehet kalózkodni, ott eleve az alapgépet sem szabad megvenni. Én csóró diákkorom óta azt csinálom, hogy először mindent kipróbálok ingyen, és csak ha úgy érzem már elég sokat játszottam vele hogy a fejlesztő kiérdemelje, akkor fizetek érte. Ez persze az ő szemszögükből tisztességtelen, de szerintem még mindig nem annyira tisztességtelen mint pl. elvenni amit kifizettem. Bár nyilván pragmatikus okok miatt érthető, de valahogy mégis kissé furcsa, hogy a szórakoztatóipar úgy működik, hogy zsákbamacskát veszel a pénzedért, előre kifizeted a mozijegyet vagy a játék árát, mikor még azt sem tudod tetszeni fog-e, aztán ha nem tetszett akkor úgy jártál. A kalózkodással ez a reláció megfordítható :) Előbb megnézem tetszik-e, aztán aszerint fizetek.
@Madarász Henrik: Az EU törvény kapcsán most is feljött nálam a téma. Felhoztam, hogy egy mostani friss eset is mutatja, nem jó dolog, hogy minden kontroll a vállalatok kezében van. A Microsoft a friss példában azt csinálta, hogy biztonsági okokból törölte valaki fiókját és úgy gondolta, hogy teljesen rendben van, hogy az illető elveszítette ennek mellékhatásaként az összes játékát. A bíróság a Microsoft ellen döntött, miután az illető beperelte őket.
"Törölte fiókját a Microsoft - erre beperelte a céget, és nyert vele szemben"
@Deansdale: Jelenleg viszont azt csinálják, hogy egyre többet akarnak építeni, de mivel az egész hitelből megy már egyes cégnél nem fognak még ilyen kiegészítő rendszerekre költeni... legalábbis nem egyből. A tipikus stratégia: "Legyen kész, majd később meglátjuk"
@GABOR2: Na, ha mondjuk 45 fokos kilépő vize van egy data centernek az tökéletesen alkalmas melegvizes medencék fűtésére, és a lehűlt vizet zárt rendszerben körbe lehet küldeni, tehát az adatközpontnak nincs folyamatos vízhasználata.
@GABOR2: Nem kell, hogy távhőként használják, olvasszanak vele vasat, vagy bánomisén. Rengeteg kémiai folyamat van amihez hő kell, amit máshol úgy oldanak meg hogy a drága árammal fűtenek, azt nyugodtan kiválthatnák azzal ha minden adatközpont mellé telepítenének BÁRMIT ami hőt használ. Ezért írtam pl. a pékséget félig viccként, de akár az is lehet, ha elég nagy. Napi hány kiló kenyeret lehetne megsütni egy adatközpont hulladékhőjén? Csináljanak melegvizes strandot, vagy bármit, ha nekem lenne 5 milliárd dollárom hogy fehúzzak egy adatközpontot és csak az lenne az akadálya hogy valahová tennem kell a hőt, hát 2 másodperc alatt kitalálnék valamit. A törvényhozóknak csak a törvényt kellene megírni, ami kötelezi a data centereket arra, hogy hasznosítsák újra a hulladékhőt, a "hogyan" kérdést rábízhatnák az alanyokra.
@Deansdale: Az adatközpontok tipikus elhelyezkedése jelenleg inkább hátráltatja a felesleges hő távhőként való hasznosítását, mivel a legtöbb létfontosságú létesítmény földrajzilag távol esik a sűrűn lakott lakóövezetektől. Az adatközpontokat gyakran külvárosi ipari parkokba vagy olcsó energiát kínáló, vidéki régiókba építik. A távhőrendszerek ezzel szemben a sűrűn lakott városközpontokban találhatók. A melegvíz nagy távolságra történő szállítása jelentős hőveszteséggel jár, és a csővezetékek kiépítése rendkívül drága. Az adatközpontokból távozó levegő vagy víz hőmérséklete általában alacsony (30-45°C). Ezt ipari hőszivattyúkkal fel kell melegíteni (60-90°C-ra), ami közvetlenül a felhasználási pont közelében a leggazdaságosabb.
Legtipikusabban ez a helyzet, de persze van kivétel.
@Koenigsberger: Erre kellenének a nem teljesen retardált törvényhozók, hogy kötelezzék az adaközpontokat a termelt hőmennyiség eladására vagy felhasználására... Építsenek a szomszédba pékséget és süssenek az adatközpont hulladékhőjével. Ez persze direkt vicces példa, de mivel dollármilliárdokról van szó szerintem pillanatok alatt kitaltálnák, hogy mire használják a hulladékhőt.
Anno a leninvárosi TVK gyárnak ellenkező problémája volt, volt egy kurvanagy jéghideg hőcserélő felületük, hát raktak rá egy szabadtéri műjégpályát, ami télen-nyáron üzemelt, kis extra költséggel, ugyanakkor bevétel is volt rajta.
@Koenigsberger: Sok mérnök boldogan részt vesz a mérnöki munka lehetőségének kinyírásában, ha ez azt jelenti, hogy a jelenben van neki munkája emiatt. Valahol ilyen a a volt főnököm is...
@Koenigsberger: " A példa kedvéért mondja, hogy ha ma megrendelnének egy gázturbinát, az 7 év múlva lenne ott." Igazából olvasni olyanokat, hogy sok adatközpont elkészült, de nem tudják ellátni árammal, arra még tovább kell várni.
Szerintem a lufi is idővel kidurran és sok projekt meg se fog valósulni. Már idén is volt cikk arról, hogy az idénre tervezett adatközpontok felének építését vagy lefújták teljesen, vagy elhalasztják.
@Koenigsberger: Amit még mondani szoktak, hogy miért nem tudja az agyunk élvezni úgy az életet mint régen, az a választható bőség sokasága.
Régen ahogy írtad kellett a dolgoknak idő, hogy a gépen működjenek és nem 100 dolog volt, hanem csak pár. Emiatt nem blokkolt le az agy, tudta hogy egy dologra kell fokuszulni, játszani. Aztán nálam úgy volt, hogy valami érdekelt pár hónapig, aztán másra áttértem, de aztán visszatértem később újra és újra. Ez volt valahogy a természetes folyam.
Ezt amúgy most azzal is borzasztóan megzavarták, hogy a játékok teli vannak eventekkel, meg season pass-okkal amiket csak ott és akkor lehet megcsinálni. Ezt én személyszerint nagyon megéreztem.
A régi Droidzóna egyik írása jutott eszembe erről, gyorsan el is olvastam újra, mert megvan könyvben, ilyen őskövület vagyok. :D
A lényege, hogy már fiatalabb korunkban is megfigyeltük, hogy akik az ezredforduló után voltak gyerekek, azok mennyire el vannak veszve.
Pedig akkor még hol volt ez a generáció, amelyik „okos”telefonnal a kezében nőtt föl.
Ami a nosztalgiát illeti, az bennem is megvan, de ez felemás dolog. Pl. annak idején multiban LAN-ban (tudja-e még valaki, hogy mi az...) toltuk orrvérzésig a Quake 2 demóját, amin három pálya volt összesen. Mert teljesen más élmény úgy játszani élőben egymás mellett, hogy látod-hallod a reakciókat.
Utána pár évvel amikor véletlenül szembejött a Quake 2, nem értettem, mit tudtunk ezzel annyit játszani, hiszen darabos a grafika, röhejesek az animációk. De én még játszottam a ma már pixelhalmaznak tűnő játékokkal is (pl. platformjátékok, ahol „jobbra kell menni" stb.) PC-n és konzolon is. Egyébként a 8 bites zene chiptune néven külön műfaj a mai napig, én is szeretem.
A legutóbbi élményem a Half-Life feljavított verziója volt. Annak idején, amikor kijött a HL, eszméletlen nagyot ment, egyszerűen beszívott a világa, és multiban is teljesen más volt, mint a pörgős Quake2. A HL2 megint eszméletlen jó volt. Pár éve a Steamen megvettem a HL feljavított verzióját aprópénzért, de egyszerűen nem élveztem már. Végig se vittem, mert a nosztalgiafaktoron túl nem érdekelt. Az élmény elveszett...
Vagy a Starcraft is akkor jött ki, mekkora volt. Megint csak LAN-ban mennyit toltuk azt is...
Az utolsó játék, amivel játszottam (csak single playerben), a DooM 2016-os remake-je vagy rebootja volt. Az eléggé beütött, előhozta a régi játékélményt, nagyon elkapták a hangulatát. Az eredetit is szerettem, ezért is voltam kíváncsi rá.
Sőt, amit végül is mondani akarok: régen még léteztek olyasmik is, hogy pályaszerkesztők. Egyébként ilyen a 2016-os DooMban is volt eredetileg, de aztán kiszedték belőle... A droidzónás írás arról szólt, hogy mennyire hiányzik a mai (akkori) fiatalokból a kreativitás, alkotókészség. Mert ők már hozzászoktak ahhoz, hogy mindent készen kapnak a boltban, ott a net, a műholdas vagy kábeltévé, senkinek nincs többé saját hobbija, nem is olvasnak már – pedig akkor még hazamentél és konkrétan be kellett kapcsolni a gépen a netet, megnézni a tévében a műsort, amikor ment (fölvenni se tudtál műsort, csak ha volt videód), hogy elterelje a figyelmedet.
Nekünk a számítógép még egyben a buherálást is jelentette. Az oprendszer se csak grafikus volt. Mikor az első digitális fényképezőgépünket megrendeltük, utána iszonyat sokat szórakoztunk a fotómanipulálással is. Videókameránál szintén.
Szerintem egy újabb törést az jelentett, amikor a net átment audiovizuálisba kb. 20 éve. Mert azelőtt ha kellett valami megoldás egy számtech problémára, vagy érdekelt valami, akkor rengeteget kellett böngészni (a keresők nagyon kezdetlegesek voltak), és persze olvasni, mert minden infó szöveges volt. Nem volt sávszélesség másra. Weboldalakról, fórumokról meg később blogokról kellett mindent előszedni és tökölni mindennel, nem kevés időráfordítással... Ez már eleve egy természetes szűrő volt. Némi értelmet igényelt.
Aztán szerintem egy újabb súlyos törést az okostelefonok megjelenése okozott, amikor már minden a nap 24 órájában elérhető a neten. Az információ önmagában ma már teljesen értéktelen. A kreativitás hiánya az, ami megdöbbentő egy ilyen eszközön felnövő átlagos gyerekben. Vannak kivételek nyilván, és más kérdés, hogy nem csak az ő hibájuk, mert sajnos magamon is látom, hogy mennyire a szórakoztatásra, a szétszórásra vannak ezek kihegyezve. Az olvasáshoz viszont idő, nyugi, és persze egy dologra fókuszálás kellene... Bizonyos témákhoz elmélyedés, hogy nagy szavakat használjak.
A legundorítóbbak pedig a rövid formátumú videók, amik mondhatni csőlátót és epilepsziást neveltek mindenkiből. Szerintem a gyerekbántalmazás kategóriája, hogy a szülők már simán hagyják, hogy ezeket „tekergessék” az olvasni se tudó néhány évesek is. Pár másodpercig bombáznak valamivel kontextus nélkül, majd jön a következő, teljesen másról... Még felnőttként is agyzsibbasztó, nemhogy akinek ki se fejlődött még a térlátása, a saját világa...
Régen az audiovizuális információhalmaz miatt kialakult szövegértelmezésre való képtelenség volt a gond (az ún. funkcionális analfabetizmus), de ma már ott tartunk, hogy hosszabb szöveget nemhogy értelmezni, de végigolvasni se tud senki, sőt már audiovizuális információkra se tud fókuszálni, ha az konzekvens logikát igényelne. Egy nem sablonos témákról szóló podcast vagy videóban egy elemzés megértése rengeteg embernek gondot jelent.
Az LLM-ek pedig már egy ilyen felszínes közegre és információlevesre épülnek rá.
A másik dolog: én a tapasztalt mérnököket nem félteném. Ha visszahívták őket, az azt jelenti, hogy bármikor találnak munkát majd pont a kreált probléma miatt. Az AI-lázban égő cégek juniorokat nem tudtak felvenni aprópénzért, hiszen ez nem olyan, mint ahogy kétkezi melóst bármikor szerzel az utcáról.
Az idő pont az egyre fogyó senior szakembereknek kedvez..Több évtizedes tapasztalattal kapkodni fognak utánuk a cégek – főként Amerikában, ahol nem olyan gond a mobilitás, mint Európában, ahol senki se költözik el az egész családdal új munka miatt sehova. Távmunkáról szerintem nem lehet beszélni, mert fizikailag ott kell lennie a szakembernek a gyártásnál, építkezésnél. Vaskos pénzeket kérhetnek relokációért stb.
A napokban láttam ezt a hosszú elemzést egy mérnöktől, aki „chemical engineer in sustainability” - szóval pont a „fenntarthatóság” a szakterülete. Elmagyarázta, hogy mi a különbség a pénzügyi-marketinges üres duma és a „vas” között.
Ő is pont a fentieket mondta (mármint amit fent idéztél: „consuming 40-54% of total power to prevent overheating"), hogy pl. egy 100 GW igényű adatközpontnak valójában 150 GW energiaigénye lesz a működéshez.
A hővel főként az a baj (az USA-ban legalábbis), hogy eleve a kietlen pusztába és sivatagos helyekre rakják az adatközpontokat, ahol alapban is meleg van.
Elvezetni nem tudod máshova a hőt, mert ahhoz is infrastruktúra kellene.
Az energiaigényt azért se egyszerű megoldani, mert a hűtés nem csak kapacitás meg technológia kérdése, hanem fizikai korlátokba ütközik: mindent csak egy bizonyos pontig lehet lehűteni.
Ami pedig az energiát illeti, a gyárak illetve a technológia beszerzési és átfutási ideje 5-10 év. Ezért marketinges bullshit, amit nyomnak a CEO-k meg az AI-ban hívők, mert megvalósíthatatlan ilyen rövid távon. A példa kedvéért mondja, hogy ha ma megrendelnének egy gázturbinát, az 7 év múlva lenne ott. (Vö. a népvezérek szerint az AI-forradalom már másfél éven belül itt lesz... Aha.)
A megújuló energiákról ő is elmondja, hogy se az infrastruktúra, se a tárolókapacitás nincs meg hozzá. Egy-egy adatközpontnak megbízható, folyamatos energiaszolgáltatás kell.
A fentiek természetesen a gigacégek saját finanszírozású adatközpontjaira is igazak, a semmiből azok se fognak felépülni és működni máról-holnapra.
A vízigényről szintén ugyanazt mondja, amiről itt már sokszor volt szó: nincs is meg az a helyszínen, amit igényelne ez a sok AI-álom.
És a lényeg: nyilván az ezekkel járó irgalmatlan nagyságú költséget végső soron a tisztelt felhasználó fogja kifizetni. Nyilván egy Mo. szintű banánköztársaságban ez egyértelmű lenne az állami támogatások révén, de a videó közepétől beszél erről, hogy mi történik a fejlett nyugaton: szépen eltüntetik és eladják az adósságot a gigacégek, áttolják az egyenlegükben máshová. (És mivel az USA-ról van szó, ez az egész világban fog lecsapódni. Köszönjük meg nekik...)
De a lényeg, hogy pont azt is megerősíti, amit írtok, hogy a „vas” elértéktelenedik, viszont papíron értékes marad. (Nekem a kínai szellemvárosok példája jut erről eszembe.)
A videó végére pedig a statisztikákat mutatja be ő is, hogy mi a befektetők hülyítése és mi a valódi mérhető szerkezeti hatása az AI-nak a munkaerőpiacra és a cégek hatékonyságára, ROI-ra (a befektetés megtérülésére).
Szerintem érdemes végignézni, mert egyszerű nyelven magyarázza el és teszi fel a kérdéseket.
Energy Engineer Explains: The Math Behind "AI Will Take Your Job" Is Laughably Wrong
Új tech trendek és egyebek...
ÚJTECHKOR...
ÚJTECHKOR...
Utolsó kommentek:
GABOR2 2026.07.20. 11:39:28
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
Madarász Henrik 2026.07.19. 17:19:41
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.19. 12:21:43
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.19. 12:19:11
Igen, amit írtál a játékok bizonyos részére igaz, meg eleve sok játék nem is férne fel egy lemezre.
Viszont amikor először felmerült az ilyesmi volt egy olyan megoldás - és ezt törvénnyel ki lehetne kényszeríteni - hogy a játékfejlesztőknek kötelező lenne a termék "életciklusának" végén úgy átalakítani a terméket, hogy pl. ha valakinek kedve van akkor saját szerverére feltölthesse és működtethesse úgy mintha ők lennének a játékfejlesztők.
Beépített P2P (peer-to-peer) vagy direkt IP-alapú kooperatív módot használtak. Ez azt jelentette, hogy a játékosok maguk voltak a szerver gazdái (hostjai), így a központi szerver lelövése után is játszható maradt a program. Sok korai fejlesztő önként kiadta a "Dedicated Server" fájlokat a játékaikhoz (mint a Counter-Strike vagy az Unreal Tournament idején), ám ez az iparági jó szokás a "játék mint szolgáltatás" (Live Service) modellel teljesen eltűnt.
Tehát a játékipar megígérte, hogy ne aggódj mert majd úgy lesz mint a Dead Islandnál és azt ilyenre csinálták meg, de utánna lényegében szinte sohasem.
És amúgy ha megnézitek van róla hír, hogy a többség manapság sok éves játékokkal játszik, nem vesz meg újakat. Ennek nyilván nem örülnek a mai játékfejlesztők és szeretnék az opciót, hogy nekünk ne legyen opció a régi játékokkal játszás.
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
Deansdale 2026.07.19. 09:00:46
Ettől eltekintve amúgy teljesen jogos a háborgás, hogy megvásárolt dolgokat utólag elvesz az eladó cég, ennek törvénytelennek kellene lennie, csakhát mivel az egész világ a "nem lesz semmid és boldog leszel" WEF-agendára készül, így a törvényhozók nem tesznek ez ellen semmit. Ez a jövő, csak bérelni lehet majd mindent, semmi nem lesz az emberek birtokában.
A valódi megoldás pedig nem a lemezek vásárlása, hanem a kalózkodás. Amire pedig nem lehet kalózkodni, ott eleve az alapgépet sem szabad megvenni. Én csóró diákkorom óta azt csinálom, hogy először mindent kipróbálok ingyen, és csak ha úgy érzem már elég sokat játszottam vele hogy a fejlesztő kiérdemelje, akkor fizetek érte. Ez persze az ő szemszögükből tisztességtelen, de szerintem még mindig nem annyira tisztességtelen mint pl. elvenni amit kifizettem. Bár nyilván pragmatikus okok miatt érthető, de valahogy mégis kissé furcsa, hogy a szórakoztatóipar úgy működik, hogy zsákbamacskát veszel a pénzedért, előre kifizeted a mozijegyet vagy a játék árát, mikor még azt sem tudod tetszeni fog-e, aztán ha nem tetszett akkor úgy jártál. A kalózkodással ez a reláció megfordítható :) Előbb megnézem tetszik-e, aztán aszerint fizetek.
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.18. 22:14:44
"Törölte fiókját a Microsoft - erre beperelte a céget, és nyert vele szemben"
pcforum.hu/hirek/31257/microsoft-fiok-torles-par-jatekos-brazilia
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
Madarász Henrik 2026.07.18. 16:20:06
hvg.hu/360/20260718_hvg-gaming-sony-playstation-lemezek-fizikai-adathordozok-jatekok-konyvek-filmek-digitalis-tulajdonjog
Azért ez durva, megveszel valamit és bármikor törölheti a cég akitől vetted, ez tényleg csak a hülyéknek éri meg, persze a fiatalok lehet hogy megszokják.
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.18. 15:32:16
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.18. 15:29:59
"Data Center Used to Heat Swimming Pool"
www.datacenterknowledge.com/cooling/data-center-used-to-heat-swimming-pool
Ez mondjuk hagyományos, régebbi adatközpont, de mutatja, hogy amit írsz az elméletileg teljesen lehetséges.
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
Deansdale 2026.07.18. 15:27:23
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
Deansdale 2026.07.18. 15:24:13
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.18. 14:43:25
Legtipikusabban ez a helyzet, de persze van kivétel.
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
Deansdale 2026.07.18. 10:11:24
Anno a leninvárosi TVK gyárnak ellenkező problémája volt, volt egy kurvanagy jéghideg hőcserélő felületük, hát raktak rá egy szabadtéri műjégpályát, ami télen-nyáron üzemelt, kis extra költséggel, ugyanakkor bevétel is volt rajta.
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.17. 15:37:49
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.17. 15:36:19
Szerintem a lufi is idővel kidurran és sok projekt meg se fog valósulni. Már idén is volt cikk arról, hogy az idénre tervezett adatközpontok felének építését vagy lefújták teljesen, vagy elhalasztják.
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.17. 15:29:45
Régen ahogy írtad kellett a dolgoknak idő, hogy a gépen működjenek és nem 100 dolog volt, hanem csak pár. Emiatt nem blokkolt le az agy, tudta hogy egy dologra kell fokuszulni, játszani. Aztán nálam úgy volt, hogy valami érdekelt pár hónapig, aztán másra áttértem, de aztán visszatértem később újra és újra. Ez volt valahogy a természetes folyam.
Ezt amúgy most azzal is borzasztóan megzavarták, hogy a játékok teli vannak eventekkel, meg season pass-okkal amiket csak ott és akkor lehet megcsinálni. Ezt én személyszerint nagyon megéreztem.
Bejegyzés: Sok hír, röviden
Koenigsberger 2026.07.17. 12:34:55
A lényege, hogy már fiatalabb korunkban is megfigyeltük, hogy akik az ezredforduló után voltak gyerekek, azok mennyire el vannak veszve.
Pedig akkor még hol volt ez a generáció, amelyik „okos”telefonnal a kezében nőtt föl.
Ami a nosztalgiát illeti, az bennem is megvan, de ez felemás dolog. Pl. annak idején multiban LAN-ban (tudja-e még valaki, hogy mi az...) toltuk orrvérzésig a Quake 2 demóját, amin három pálya volt összesen. Mert teljesen más élmény úgy játszani élőben egymás mellett, hogy látod-hallod a reakciókat.
Utána pár évvel amikor véletlenül szembejött a Quake 2, nem értettem, mit tudtunk ezzel annyit játszani, hiszen darabos a grafika, röhejesek az animációk. De én még játszottam a ma már pixelhalmaznak tűnő játékokkal is (pl. platformjátékok, ahol „jobbra kell menni" stb.) PC-n és konzolon is. Egyébként a 8 bites zene chiptune néven külön műfaj a mai napig, én is szeretem.
A legutóbbi élményem a Half-Life feljavított verziója volt. Annak idején, amikor kijött a HL, eszméletlen nagyot ment, egyszerűen beszívott a világa, és multiban is teljesen más volt, mint a pörgős Quake2. A HL2 megint eszméletlen jó volt. Pár éve a Steamen megvettem a HL feljavított verzióját aprópénzért, de egyszerűen nem élveztem már. Végig se vittem, mert a nosztalgiafaktoron túl nem érdekelt. Az élmény elveszett...
Vagy a Starcraft is akkor jött ki, mekkora volt. Megint csak LAN-ban mennyit toltuk azt is...
Az utolsó játék, amivel játszottam (csak single playerben), a DooM 2016-os remake-je vagy rebootja volt. Az eléggé beütött, előhozta a régi játékélményt, nagyon elkapták a hangulatát. Az eredetit is szerettem, ezért is voltam kíváncsi rá.
Sőt, amit végül is mondani akarok: régen még léteztek olyasmik is, hogy pályaszerkesztők. Egyébként ilyen a 2016-os DooMban is volt eredetileg, de aztán kiszedték belőle... A droidzónás írás arról szólt, hogy mennyire hiányzik a mai (akkori) fiatalokból a kreativitás, alkotókészség. Mert ők már hozzászoktak ahhoz, hogy mindent készen kapnak a boltban, ott a net, a műholdas vagy kábeltévé, senkinek nincs többé saját hobbija, nem is olvasnak már – pedig akkor még hazamentél és konkrétan be kellett kapcsolni a gépen a netet, megnézni a tévében a műsort, amikor ment (fölvenni se tudtál műsort, csak ha volt videód), hogy elterelje a figyelmedet.
Nekünk a számítógép még egyben a buherálást is jelentette. Az oprendszer se csak grafikus volt. Mikor az első digitális fényképezőgépünket megrendeltük, utána iszonyat sokat szórakoztunk a fotómanipulálással is. Videókameránál szintén.
Szerintem egy újabb törést az jelentett, amikor a net átment audiovizuálisba kb. 20 éve. Mert azelőtt ha kellett valami megoldás egy számtech problémára, vagy érdekelt valami, akkor rengeteget kellett böngészni (a keresők nagyon kezdetlegesek voltak), és persze olvasni, mert minden infó szöveges volt. Nem volt sávszélesség másra. Weboldalakról, fórumokról meg később blogokról kellett mindent előszedni és tökölni mindennel, nem kevés időráfordítással... Ez már eleve egy természetes szűrő volt. Némi értelmet igényelt.
Aztán szerintem egy újabb súlyos törést az okostelefonok megjelenése okozott, amikor már minden a nap 24 órájában elérhető a neten. Az információ önmagában ma már teljesen értéktelen. A kreativitás hiánya az, ami megdöbbentő egy ilyen eszközön felnövő átlagos gyerekben. Vannak kivételek nyilván, és más kérdés, hogy nem csak az ő hibájuk, mert sajnos magamon is látom, hogy mennyire a szórakoztatásra, a szétszórásra vannak ezek kihegyezve. Az olvasáshoz viszont idő, nyugi, és persze egy dologra fókuszálás kellene... Bizonyos témákhoz elmélyedés, hogy nagy szavakat használjak.
A legundorítóbbak pedig a rövid formátumú videók, amik mondhatni csőlátót és epilepsziást neveltek mindenkiből. Szerintem a gyerekbántalmazás kategóriája, hogy a szülők már simán hagyják, hogy ezeket „tekergessék” az olvasni se tudó néhány évesek is. Pár másodpercig bombáznak valamivel kontextus nélkül, majd jön a következő, teljesen másról... Még felnőttként is agyzsibbasztó, nemhogy akinek ki se fejlődött még a térlátása, a saját világa...
Régen az audiovizuális információhalmaz miatt kialakult szövegértelmezésre való képtelenség volt a gond (az ún. funkcionális analfabetizmus), de ma már ott tartunk, hogy hosszabb szöveget nemhogy értelmezni, de végigolvasni se tud senki, sőt már audiovizuális információkra se tud fókuszálni, ha az konzekvens logikát igényelne. Egy nem sablonos témákról szóló podcast vagy videóban egy elemzés megértése rengeteg embernek gondot jelent.
Az LLM-ek pedig már egy ilyen felszínes közegre és információlevesre épülnek rá.
Bejegyzés: Sok hír, röviden
Koenigsberger 2026.07.17. 12:13:51
Az idő pont az egyre fogyó senior szakembereknek kedvez..Több évtizedes tapasztalattal kapkodni fognak utánuk a cégek – főként Amerikában, ahol nem olyan gond a mobilitás, mint Európában, ahol senki se költözik el az egész családdal új munka miatt sehova. Távmunkáról szerintem nem lehet beszélni, mert fizikailag ott kell lennie a szakembernek a gyártásnál, építkezésnél. Vaskos pénzeket kérhetnek relokációért stb.
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
Koenigsberger 2026.07.17. 12:11:53
Ő is pont a fentieket mondta (mármint amit fent idéztél: „consuming 40-54% of total power to prevent overheating"), hogy pl. egy 100 GW igényű adatközpontnak valójában 150 GW energiaigénye lesz a működéshez.
A hővel főként az a baj (az USA-ban legalábbis), hogy eleve a kietlen pusztába és sivatagos helyekre rakják az adatközpontokat, ahol alapban is meleg van.
Elvezetni nem tudod máshova a hőt, mert ahhoz is infrastruktúra kellene.
Az energiaigényt azért se egyszerű megoldani, mert a hűtés nem csak kapacitás meg technológia kérdése, hanem fizikai korlátokba ütközik: mindent csak egy bizonyos pontig lehet lehűteni.
Ami pedig az energiát illeti, a gyárak illetve a technológia beszerzési és átfutási ideje 5-10 év. Ezért marketinges bullshit, amit nyomnak a CEO-k meg az AI-ban hívők, mert megvalósíthatatlan ilyen rövid távon. A példa kedvéért mondja, hogy ha ma megrendelnének egy gázturbinát, az 7 év múlva lenne ott. (Vö. a népvezérek szerint az AI-forradalom már másfél éven belül itt lesz... Aha.)
A megújuló energiákról ő is elmondja, hogy se az infrastruktúra, se a tárolókapacitás nincs meg hozzá. Egy-egy adatközpontnak megbízható, folyamatos energiaszolgáltatás kell.
A fentiek természetesen a gigacégek saját finanszírozású adatközpontjaira is igazak, a semmiből azok se fognak felépülni és működni máról-holnapra.
A vízigényről szintén ugyanazt mondja, amiről itt már sokszor volt szó: nincs is meg az a helyszínen, amit igényelne ez a sok AI-álom.
És a lényeg: nyilván az ezekkel járó irgalmatlan nagyságú költséget végső soron a tisztelt felhasználó fogja kifizetni. Nyilván egy Mo. szintű banánköztársaságban ez egyértelmű lenne az állami támogatások révén, de a videó közepétől beszél erről, hogy mi történik a fejlett nyugaton: szépen eltüntetik és eladják az adósságot a gigacégek, áttolják az egyenlegükben máshová. (És mivel az USA-ról van szó, ez az egész világban fog lecsapódni. Köszönjük meg nekik...)
De a lényeg, hogy pont azt is megerősíti, amit írtok, hogy a „vas” elértéktelenedik, viszont papíron értékes marad. (Nekem a kínai szellemvárosok példája jut erről eszembe.)
A videó végére pedig a statisztikákat mutatja be ő is, hogy mi a befektetők hülyítése és mi a valódi mérhető szerkezeti hatása az AI-nak a munkaerőpiacra és a cégek hatékonyságára, ROI-ra (a befektetés megtérülésére).
Szerintem érdemes végignézni, mert egyszerű nyelven magyarázza el és teszi fel a kérdéseket.
Energy Engineer Explains: The Math Behind "AI Will Take Your Job" Is Laughably Wrong
www.youtube.com/watch?v=sQGZXrzykpU
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is
GABOR2 2026.07.16. 18:40:46
Bejegyzés: Egyre inkább bánják a cégek az AI-t... még maguk a szolgáltatók és gyártók is