Van ugye az a közgazdasági elmélet, hogy árat addig érdemes emelni amíg nem kezd a piacunk csökkeni az emelések miatt és el nem adott termékünk keletkezik.
Viszont a mai gazdaságban úgy működnek a vállalkozások, hogy látszólag lesz@rják a mennyiséget ( a minél többet eladást ), mert rájöttek, hogy van egy réteg ami bőven túlárazottan is megveszi tőlük a termékeket, annyival többért, hogy akár megengedhetik maguknak, hogy nagyon jelentős számú, korábbi fogyasztójukat elveszítsék.
Hagy másoljak át ide valamit:
"Mi az egyensúlyi ár?
Az egyensúlyi ár (piactisztító ár) egyben piaci ár is. Az az ár, ahol a termékből felkínált mennyiség pontosan megegyezik a vásárolt mennyiséggel (vagyis, amely ár mellett minden elkel a piacon és többlet kereslet sem jelentkezik.). Legegyszerűbben a keresleti és a kínálati görbe közös grafikonban való ábrázolásával lehetne szemléltetni.
A két függvény metszéspontja az egyensúlyi pont, amiből látszik, hogy 1300 Ft-os egyensúlyi ár mellett egyezik meg az eladók és vevők szándéka, a keresett és kínált mennyiség egyaránt 700 db CD.
Mikor nincs egyensúly a piacon?
-
Az 1300 Ft-nál magasabb árak mellett túlkínálat (kínálati többlet, felesleg) alakul ki. Ez lejjebb nyomja az árakat egészen az egyensúlyi ár irányába. (A túlkínálatra reagálva a CD-t forgalmazók olcsóbban kezdik árulni a CD-t).
-
Az 1300 Ft-nál alacsonyabb árak mellett pedig túlkereslet (hiány) áll fenn, ami feljebb hajtja az árakat, míg be nem áll az egyensúly a piacon. A CD-t forgalmazó kereskedők reagálnak a boltok előtt kígyózó sorokra, a kielégítetlen keresletre és drágábban kezdenék árulni a CD-t a hiányállapot megszűntetése érdekében."
Szóval az egyensúlyi ár a tökéletes állapot, mert nem alakul ki felesleges készlet, mindent megvesznek és nincsen kielégítetlen fogyasztó se. Ha túlkínálat kialakulna, ha olyan állapot lenne, hogy a termékeket nem veszik a magas árak miatt, akkor az elmélet szerint az jönne, hogy az árak elkezdenek csökkeni az egyensúlyi ár irányába.
Na most... én ebből nem látok semmit Magyarországon. Azt látom, hogy pl. a korábban gyorsan fogyó termékekből semmi se fogy el, de ennek ellenére még növelték is az árakat, ahogy haladt az idő. Volt, hogy hallottam beszélgetést bolti alkalmazottak között, hogy bizonyos termkeket már senki se vesz az árak emelkedése óta és ott porosodnak a polcokon már nagyon régóta.
De sehol sincs árcsökkentés, legfeljebb pár nappal a lejárat előtt adtak némi kedvezményt.
Esetleg gondolhatnád, hogy a magyarok nem adnak "jelzést". Nos, én a személyes tapasztalatomból nem ezt látom, de itt egy friss cikk is:
"Alaposan lehúzták a román fogyasztást, mi maradtunk az utolsó helyen"
"A magyar életszínvonal-mutató is kisebb lett, de így is majdnem visszaelőztük Bulgáriát."
"a legfontosabb fejlettségi és életszínvonalbeli mutatókról van szó, és az elmúlt hónapokban Magyarországon ezek különösen nagy figyelmet váltottak ki, hiszen az EU-n belüli magyar pozíció visszaszorulásáról árulkodtak. "
"Ahogy a fenti ábrán látható, Magyarország az utolsó pozícióban maradt. Ehhez hozzájárult, hogy a mi adatunk is lefelé revideálódott: az EU átlaghoz viszonyított 70%-ról 67,4%-ra. (Az előzetes adatok még egész értékre voltak kerekítve."
Aztán van egy másik cikk, amiből az derül ki, hogy a magyarok rákaptak arra, hogy inkább külföldről vásárolnak be, minthogy a hazai boltot válasszák. Nem egyedi esetek, ez már egy jelenség, amiből tényező lett:
"Már látszik, mi fojtogatja a magyar boltokat"
"A hazai kiskereskedelem hosszú idő óta nem talál magára, képtelen túljutni a 2021-es fogyasztási szinten. Hasonló problémával más uniós országok is szembesülnek, de ott jellemzően magasabb a bázis és nem szenvedtek olyan inflációtól, mint itthon. A várakozáson aluli kiskereskedelmi teljesítményre sok magyarázat született, kezdve azzal, hogy a magyarok inkább megtakarítanak, azon keresztül, hogy az elhalasztott ingatlanvásárlásaikat pótolják, egészen addig, hogy külföldön költik el a pénzüket. Most utóbbival foglalkoztunk."
"Magyarország speciális helyzetét mutatja, hogy 2023-ban itt volt a legalacsonyabb az egy főre jutó fogyasztás az unióban."
Magyaroszágon volt a legkisebb a fogyasztás az unióban. Vagyis mi leadtuk a "jelzést"... ért valamit? Megvalósult a közgazdasági törvény, hogy az árak elkezdenek csökkeni?
Nem. Egyszerűen az árak nem csökkenek. Összességében semmikép. Sőt, összességében még nőnek is.
Itt van pár magyarázat, hogy miért nem fogyaszt annyit a magyar:
- a megtakarításaik reálértékének visszaépítését helyezi előtérbe (ezzel kapcsolatban született az elhíresült "óvatossági motívum" kifejezés),
- inkább az elmúlt években elhalasztott lakásvásárlásokra költ,
- és külföldön vásárolnak, nem csak a fizikai boltokban, de online is.
"Biztos" nagyon sokan vannak akik azt mondják... á, most nem veszek túró rudit, mert épp egy új házat vennék és áááá... nem fér bele. Biztos sok olyan beszélgetésre kerül sor, hogy sóhajtoznak az emberek, hogy ááá nem tudok jól bevásárolni, mert épp vennék egy új házat már csak pár tízezer forint hiányzik hozzá és azért...
Aztán úgy tűnik sokan úgy döntöttek, hogy nagyon felelősek lesznek és félrerakják a pénzt... Éppenséggel erre is lehet, úgy tekinteni, hogy azt mondják az emberek: Ennyi az ár, akkor kösz nem, inkább félrerakom amíg megjön az eszetek.
Érdekes, hogy az fel se merül mint közvetlen ok, hogy azért teszik ezt a magyarok, mert sok mindennek közel duplájára ment föl az ára, ráadásul több elemzések szerint is... totál kamu okokból. Nem, ez így külön nem tényező.
Amúgy meg a korábbi évek fizetésemeléseit szépen magukhoz veszik ezek a vállalkozások, nincs igazi előrelépés életszínvonalban... max. a vállalkozóknak, meg a bankároknak és az ő haverjaiknak... ja meg a politikusoknak, de ők máshogy teszik.
Na aztán itt van az utolsó ok, vajon miért megy a magyar inkább külföldre vásárolni? Talán valami köze lehet ahhoz, hogy igazságtalannak tartja a szupermagasra emelt árakat?
Felmerül egyébként, hogy ezek a "külföldi vásárlások" nem jelentik feltétlenül azt, hogy ténylegesen elmennek a magyarok külföldre vásárolni, hanem pl. csak online veszünk külföldi cuccokat, és a cikk szerint valóban erről van szó főleg, bár a tényleges külföldre menés és ott vásárlás is nőtt, de nem annyival, hogy nagy tényező legyen.
" az ilyen típusú vásárlások a teljes belföldi kiskereskedelmi forgalomhoz képest még így is igen kis súlyt képviselnek, ezért a hazai forgalom lagymatagságát nemzetgazdasági szinten igen kis mértékben magyarázhatja csak. Valószínűnek tartjuk, hogy a határmenti vásárlások egyre növekvő népszerűsége a teljes magyar kiskereskedelmi fogalomnövekedést éves alapon számolva nagyságrendileg mindössze néhány tized százalékponttal vetheti vissza."
"Mindebből már kiderül, hogy az online kereskedelem lesz az, ahol erősen a külföldi kereskedők felé kezd el billenni a mérleg. Itt annyira közel áll egymáshoz a két összeg, hogy nincs is szükség másodlagos tengelyre a grafikonon. A vizsgált időszakban a belföldi forgalom 3 340 milliárdot, a külföldi pedig 2 008 milliárdot tett ki, a belföldi online boltokban erősen lassult a növekedés - szinte stagnált -, a külföldeknél viszont gyorsul."
"A fenti grafikonról kiderül, hogy ez az a szegmens - az online kereskedelem -, amelyről mind Virág Barnabás, mind pedig az NGM szakértői beszélhettek, amikor a kiskereskedelmet fékező hatásokat elemezték."
Szóval akkor a magyarok inkább kihagyják a magyar kiskereskedőt és online kereskedőt mint középső embert és inkább külföldről közvetlenül vesznek cuccokat. Kérdés, hogy milyen cuccokat... Még élelmiszert is már?
Aztán a Jegybanktól is van pár, plusz magyarázat ezek mellett:
"Jegybank kirakta Nagy Mártonnak a puzzle-t"
Az egyik az, hogy bizonyos fizetésemelések igazából csak papiron fizetésemelések. Igazából csak arról van szó, hogy az eddig feketén vagy szürkén megadott pénzt kifehérítik. Így papiron nőnek a fizetések, de ténylegesen az a dolgozónál nem lesz több pénz:
"Kérdés, mekkora a tényleges jövedelemnövekedés? A bérek emelkedése dinamikus. De van benne fehéredési hatás is, különösen a minimálbér környékén. Vagyis sok szürkén, feketén foglalkoztatott kap immár legális formában teljes fizetést."
Aztán a másik:
"A bérek csak a lakossági jövedelmek felét adják. A transzfereket (például nyugdíjak, családtámogatások stb.), a vállalkozói jövedelmeket érdemben alacsonyabb dinamika jellemzi."
Vagyis ezek az egyéb lakossági jövedelmek nem nőttek akkorát mint a fizetések, tehát nincs is miből többet fogyasztani sokaknak.
De akármi is az ok: A termékek nem fogynak, a boltok ahogy az egyik cikk címe is írja, szenvednek, fojtogatja őket a helyzet... De úgy tűnik akkor se csökkentik le a korábban kamu indokkal óriási mértékben megemelt áraikat.
A közgazdasági törvény nem működik Magyarországon.