A techcégek már évek óta tojnak a felhasználóikkal való fair viselkedésre. Nem jött erre azonnali megtorlás a felhasználók többségétől és rengeteg hasonló eset után a techcégek igazából már nem is félnek ettől, csinálnak amit akarnak, úgy gondolják sohase lesz következménye. Szerintem pedig lehet, csak a reakció tényleg lehet nagyon lassú, az embereknek tényleg lehet nincs elég lelkiereje, hogy csak úgy hírtelen lemondjanak bizonyos technikai megoldásokról, de az idő halad és a pohár egyre inkább megtelik, ráadásul jön egy új generáció akik már vélhetően kritikusabbak lesznek a techcégek ötleteivel szemben. Erre enged következtetni ez az új tanulmány is, ami teli van sok rossz hírrel a techcégek részére, ami a társadalomnak viszont jó. Az emberek gyorsan ébrednek.

"Nem bíznak a fogyasztók az online szolgáltatóikban"

"A KPMG legfrissebb kutatása szerint a fogyasztók már jobban tartanak saját online szolgáltatóiktól, mint a hackertámadásoktól."

Húúú bxxxx, micsoda kritika. Ide vezet az, hogy a techcégek tojtak a felhasználóik privát adatainak fair kezelésére többek között. És igaz is, pl. a Windows jobban kémkedhet utánnad mint egy profi kémprogram, amitől korábban annyira óvtak.

"A fogyasztók 71 százaléka tart attól, hogy azok a kereskedelmi cégek, melyekkel kapcsolatban állnak, valamilyen módon visszaélnek a személyes adataikkal – derül ki a KPMG most bemutatott Cyber Security Consumer Loss Barometer jelentéséből, melyet több mint 1800 vállalati informatikai vezető és 2000 fogyasztó bevonásával készítettek el."

Igazából lehetne százszázalék is ez az adat nyugodtan.

"kezdeni kell azonban valamit a fogyasztók 68 százalékának azon aggodalmával, hogy a különböző helyeken megadott személyes adataik kompromittálódhatnak."

Kezdeni valamit? Hazudni nekik valami szépet?

Most jön egy nagyon aranyos, neutrális, szakmai megfogalmazású fogalom ami azt írja körül, hogy tojnak a felhasználók biztonságára a cégek:

"Kétsebességes fejlődés"

"Az üzleti transzformáció és digitalizáció sebessége jelentősen meghaladja a vállalatok kibervédelmi fejlesztéseinek tempóját – állapítják meg. Ennek eredményeképp egy alapvető szétkapcsolódásnak lehetünk szemtanúi a fogyasztói elvárások és aggályok, illetve a szervezetek adatbiztonságra vonatkozó képességei között. A felmérés legnagyobb tanulsága, hogy a vállalati IT vezetők és a fogyasztók prioritásai között komoly ellentétek vannak egy adatlopás vagy hasonló incidens esetén."

A poén még az, hogy ha nem lenne lemaradás a tempóban se működne a dolog, hisz a lehető legmaximálisabban védett helyekre is bejutnak a hackerek és mindig sebezhetőek is maradnak a rendszerek, ezért se kéne fontos dolgokat techcégekre bízni. Mondjuk persze, mint mutatja is a kutatás, nem is igazán fárasztják magukat a vállalatok a biztonság témájával.

"A kutatás szerint a fogyasztók 69 százaléka mondta, hogy aggódik amiatt, hogy az általa használt technológia kompromittálódik, 37 százalék pedig a pénzügyi információit félti."

"A másik oldalon a CIO-k viszont elsősorban arra hajtanak, hogy az anyagi és a reputációs veszteséget elkerüljék, de nem igyekeznek nagyon a fogyasztói bizalom erősítésében."

A reputációs veszteséget legtöbbször hallgatással akarták elérni, illetve a tények fokozatos kibontásával. Csak 10 ezer ember adata került ki, majd: lehet, hogy 500 ezeré, ja lehet hogy 50 millióé, és végül kis hírben: bocsesz, 100%-ban vittek mindent.

"“Egyértelműen az látszik, hogy a vállalatok továbbra is a direkt anyagi hatások alapján priorizálnak, és nem használják a hatékony kiberbiztonsági stratégiát arra, hogy fogyasztói bizalmat és jobb fogyasztói bevonódást érjenek el” – mondja a KPMG szakértője."

Pedig igazából "hatékony kiberbiztonsági stratégiák" nem is léteznek a valóságban. Itt van egy példa a hatékony kiberbiztonsági stratégiára.

Ez annyira, de annyira aranyos:

"Holott ezen a téren a cél láthatóan közös, vevők és eladók egyaránt azt szeretnék, ha az adatok biztonságban lennének."

Ha ez lenne a cél, akkor pl. a felhő szolgáltatók bejelentenék az azonnali megszünésüket.

"Valami mégis megakadályozza, hogy ezek az érdekek egymásra találjanak, és az ok alighanem az információs aszimmetriában rejlik."

Attól tartok nem abban rejlik egyáltalán.

"Egy illegális behatoláskor a megkérdezettek közül közel kétszer annyi fogyasztó várna el bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy javították a problémát (42%), mint amennyien azt igénylik, hogy a vállalat bocsánatot kérjen (24%). Eközben a vállalati kiberbiztonsági vezetők körülbelül fele szerint a legfontosabb a bocsánatkérés, és csak 8 százalékuk szerint szükséges a behatolás és javítás részleteit megosztani." 

Bocsánatot kérhetnének, de minek, ha egyszer minden marad lényegében a régiben és hamarosan újra betörnek a vállalatukhoz és újra visznek mindent?

"Ebből is tisztán látszik, hogy a szervezeteknek szükséges újragondolniuk a kapcsolatukat a fogyasztóikkal és a bizalmat központi kérdésként kezelni az üzletmenet során. A KPMG kutatása szerint a bizalomépítés eredménye közvetlenül érzékelhető a vállalatok ügyfélmegtartó képességében, illetve a növekedést is pumpálhatja."

De milyen igazi oka lehet a fogyasztónak a bizalomra, ha minden marad lényegében a régiben és a következő támadás bekövetkezte 100%? Semmi. Illetve, az hogy újra átverjék a fogyasztókat, hogy megint jól menjen az üzlet.

"A fogyasztók 48 százaléka úgy hiszi, hogy a fizetési szolgáltatójának teljes felelőssége van abban, hogy megbizonyosodjon a mobilbankolásra használt eszközök és csatornák biztonságáról, függetlenül attól, hogy a bankok magukra vállalják-e ezt vagy sem. "

Majd az apróbetű megvédi a bankokat.

Magyarország - ha igaz amit Szijjártó mondott -, az önvezető autókra tette fel a gazdaság jövőjét, pedig az nyilván zsákutca lesz. Ezt már a sokadig tanulmány erősíti meg. Nem akarnak az emberek olyan technológiát használni, amivel meghackelve megölhetik az egész családot. Márpedig a neten levő, felhőbe kötött önvezető autó ilyen lesz.

"Eközben a fogyasztók 56 százaléka már fél amiatt, hogy az autóját hackerek támadják meg, viszont ha a kérdést úgy teszik fel, hogy 5 év múlva mennyire látja ezt veszélynek, akkor már 73 százalék aggódik ugyanezért."

Újabb és újabb tanulmányokban mutatják ki egyre nagyobb százalékokkal, hogy az emberek nem rajonganak azért a jövőképért és benne a sok negatív tech trendért amit a techcégek kitaláltak nekik és ez jó hír.