Figyelem, kormány kritika következik, lelki felkészítő itt.

Érdemes mindig megfogadni azt a tanácsot, hogy azt nézzük mi az amit csinál a hatalmon lévő és nem csak azt nézni mit mond.

De nézzük meg először a hátteret.

Orbán és a legtöbb fideszes felsővezető, már nem fiatal és nem rajong a technikáért. Szóval nem hajtja őket a vágy, hogy digitális államot építsenek magáért a digitális államért. Nem is mutattak különösebb érdeklődést a téma iránt, egészen addig amíg nem jött el az internet-adó emelés story, amikoris szembesültek vele, hogy ez egyeseknek milyen fontosnak tűnik. Onnantól jött ez a digitális állam fétis. Orbánékról még azt is el lehet mondani, hogy abban a korban voltak fiatalok, amikor az újítások akarása mindig helyesnek bizonyult és bár lehet ők nem szívlelnek mindent amit haladásnak mondanak manapság, az internetadó story óta biztosnak gondolják, hogy az a jó válasz még ma is, hogy amit a techcégek mondanak, azt akarni kell. Politikai értelemben ez most még igaz is, hisz nagyon könnyen népszerűtlenné lehet tenni azt aki a "haladás" útjába áll. De ez az egész nem öszinte meggyőződés és nem szívük szerint történik. Egyébiránt a témához kb. egyáltalán nem konyítanak; arról már nem is beszélve, hogy ez milyen valódi veszélyeket rejt.

És most érdemes feltenni a kérdést; valóban teszi is a kormány amit mond, vagy csak ezt kommunikálja?

Először is foglalkozzunk csak magával a kommunikációval. Mikor Orbánék hatalomra kerültek az volt a szöveg, hogy Magyarországnak Európa összeszerelő műhelyévé kell válnia. Ez mára már teljesen ki van dobva a kommunikációból és most Magyarországnak hirtelen magasan képzett szakemberekre van szüksége. Magyarországnak innovációra, gépekre, magasabb hozzáadott értékű termékek előállításására van szüksége.

Nézzük meg, hogy ez csak kommunikáció-e.

Kommunikáció... van itt egy nagyon fura dolog. Szíjjártó Péter, meg más politikusok is sokat nyilatkoznak az innovációval, digitalizációval kapcsolatban, viszont ezeket csak a Kossuth Rádióban hallhatjátok vissza. Nekem ez nagyon fura. Én állítom, hogy amit mondanak a digitalizációval, innovációval kapcsolatban a Kossuth Rádióban, más kormányközeli és nem kormányközeli médiákban az 1%-át se mondják. Még akár a miniszterelnökkel folytatott interjú esetében is. A legutóbbi szokásos rádió interjújában kifejtette, hogy a jövő a digitalizáció, erről a rádió meg is emlékezett az összefoglalóban, de amikor néztem az interjú internetes portálokon levő változatát, ott nem tartották fontosnak, hogy erről írjanak. Ez rengetegszer így van, pl. Szíjjártó Péter esetében is. Úgy tűnik, hogy van valaki a rádióban aki szerint ez fontos, de máshol nem gondolják ezt így. Az olyan téma mint a migráció ott van az összes kormányközeli portálon, a digitalizáció viszont csak a Kossuth Rádión top téma. Vagyis a legmagasabb szinten ez nem top téma, mert akkor a többi portálon is az lenne. Ha fordítva lenne, vagyis a Kossuthon lenne kevés szó erről az sokkal érthetőbb lenne, hisz rádiót inkább az idősek hallgatnak, szóval miért nem a fiatalabbaknak villognak, hogy milyen fontos nekik a digitalizáció?

Ami Szíjjártót és a digitalizáció emlegetését illeti... Át ad egy üzemet és ekkor hozza elő. Hogy milyen fejlett digitalizációs technológiát hoznak ide be külföldről. Oké... node nekem ez akkor is mégiscsak egy összeszerelő üzem, amiben használnak fejlett digitalizációs technológiát és nem fejlesztik benne a technológiát. Attól, hogy ilyen üzemekben használ egy munkás fejlett technológiát nem tudna építeni ilyen gépet. Ez olyasmi mintha azt mondanánk, hogy attól, hogy valaki használja a Windows-t előbb-utóbb majd készíteni tud egyet. Vagyis kilóg a lóláb.

Másik dolog, hogy kire van ez az egész bízva? Deutsch Tamásra. Jó én annyira nem ismerem, de olyat se ismerek aki úgy gondolná, hogy rá igazán fontos dolgot bíznának, hogy igazán jó szakember. Ha valamit igazán fontosnak találnak akkor nem Deutsch Tamásra bízzák. Miért nem bízzák magára Szíjjártóra, vagy Varga Mihályra? Igazi ráhatásuk a gazdaság fejlődésére nekik van.

Nézzük az oktatást. Ahhoz, hogy mi ilyen nagyon innovatívak legyünk elvileg növelnünk kéne a felsőfokú oktatásban részesülőket. Ehhez képest számuk zuhan. 

"Miközben 2004 és 2006 között 420 ezernél is többen vettek részt felsőoktatásban, addig a 2017/2018-as tanévben már csak 283 ezren, ami 20 éves mélypont - mutatta be a Portfolioa legfrissebb felsőoktatási folyamatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján."

"A felsőoktatásban résztvevők számának 2007 óta tartó csökkenése nem meglepő annak tükrében, hogy visszaesik az adott korosztály létszáma is, a baj csak az, hogy sokkal gyorsabban csökkennek a felsőoktatási férőhelyek, mint ahogy a korosztály fogyna. Ez pedig formálisan azt eredményezheti (mint majd később látni fogjuk), hogy a felsőfokú végzettségűek aránya a teljes népességen belül nem tud tovább növekedni."

Jó elvileg sok a nem túl minőségi oktatást adó intézmény, de ahhoz képest, hogy mi ilyen szuperinnovatív ország akarunk lenni, ezek nem jó számok. Ismét nem stimmel itt valami.

Ami pedig az egyik leghíresebb gazdaság-politikai döntését illeti, a bérmegállapodást, ami a cégeknek járulékcsökkentéssel járt, nem arra ösztönzi éppenséggel a vállalatokat, hogy jobban elgondolkozzanak azon, hogy gépeket szerezzenek be, hisz az emberi erőforrást teszi olcsóbbá ez a lépés.

Persze van ami pedig a digitalizáció támogatása felé mutat, de éppen emiatt a kettősség miatt, ez nem látszik egy igazi következetes statégiának.

Persze ettől még valamilyen digitális állam lesz. Hisz vannak projektek. Az államnak nagyon hasznosnak tűnik, hogy így előzzék meg, hogy tudjanak az ÁFÁ-val csalni. Meg ott volt, a BKK, bár az inkább fővárosi projekt, meg az egészségügyi projekt, ami nem igazán működik még ma se jól, meg mások. Ezek viszont nem siker sztorik, inkább arra emlékeztetnek mintha kiadták volna a haveroknak a projektet pénzszerzésre és igazából kb. letolják, hogy valami működő jöjjön ki belőle.

Az egész digitális állam szemlélése is nagyon egyoldalú, csak a szépet és jót látják meg benne. Úgy tűnik, hogy a tanácsadó csapat, csak nagy techcégek embereiből áll, nincsenek igazán független szakemberek. És nincs eleve olyan szakemberük aki igazán otthon lenne a témában minden oldalról. Inkább csak egy hirtelen felkapott jó ötletnek tűnik az egész. Mármint ők hiszik azt, hogy ez jó ötlet. Igazából se nem merülnek el a témában, se nem szívlelik.

Mivel nem hisznek igazából ők se a témában van remény, hogy elállnak tőle. Egyébiránt nincs is itt egy átfogó igazi stratégia, és nem úgy tűnik, hogy Magyarországon a tudás-társadalmát akarnák megépíteni.