Új tech trendek és egyebek...

ÚJTECHKOR...

ÚJTECHKOR...

Az innováció nem fogja megoldani a problémákat ( 6. rész )

A valóság

2018. január 16. - GABOR2

Az egyik leggyakrabban hallott szöveg manapság, hogy innováció kell, hogy növekedjen a termelékenység és ebből a termelékenység növekedésből majd lehet a béreket növelni. Mit akar a munkás? Több pénzt? Nem lehet, ahhoz növelni kell a termelékenységet.

Nos nézzük tényleg ez-e a helyzet?

Nem, nagyon nem.

"A washingtoni Gazdaságpolitikai Intézet megmutatja, hogyan vándorolnak a jövedelmek a dolgozók zsebéből a vállalatokhoz."

"Az elmúlt években a tőkejövedelmek mindinkább a leggazdagabb egy százaléknál halmozódnak fel, miközben a termelékenység javulásából az amerikai dolgozók alig részesültek."

"Míg a termelékenység (piros vonal) 73,4 százalékkal nőtt 1973 és 2015 között, addig az órabérek (kék vonal) csupán 11,1 százalékkal."

Ime a valóság emberek!!! Növelheted a termelékenységet, az ebből való jövedelmet szépen zsebrevágja a vállalat. Hiába termelsz többet, hiába innoválsz, neked, a munkásnak nem lesz jobb, csak jobban elfáradsz.

"A termelékenység javulásából eredő hasznok tehát valahol máshol jelentek meg: valószínűleg a legfelsőbb tíz, illetve egy százaléknál, tőkejövedelem formájában."

Ne hidd, hogy másképp lesz a jövőben.

"A tőketulajdonosoknál felhalmozódó jövedelmek pedig az amerikai költségvetésből hiányoznak: a vállalati jövedelemadóból származó bevétel a GDP százalékában 1952-ben még 5,9, 1970-ben 3,1, 2009-ben pedig már csak egy százalék volt."

"Az EPI elemzése alapján úgy tűnik, hogy a jövedelmek a költségvetésből és a dolgozók zsebéből egyre inkább a vállalatokhoz vándoroltak a nyolcvanas évek óta." 

Szóval kedves olvasóm: az innováció nem fogja és eddig se oldatta meg a társadalmi problémákat. Nagyon kevés embert nagyon gazdaggá tett. Meg egy relatíve jobban fizetett réteget termelt ki, míg másokat útszélre tett, vagyis fokozta a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Az innovációba ne reménykedj.

A bejegyzés trackback címe:

https://ujtechkor.blog.hu/api/trackback/id/tr5013580713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.01.17. 00:02:50

Az a vicc, hogy ezen vajon hány ember gondolkozott el eddig? Mert szerintem keveseknek tűnt fel ez eddig.

GABOR2 2018.01.17. 00:42:27

@Inkábbolvass: Igen pl. az infláció is megtéveszt sokakat. Amúgy viszont a mostani fiatal munkavállaló korosztály éppenséggel nem akarja ezt a helyzetet elfogadni azért is megy külföldre. De Nyugaton is tudják, hogy bár jól élnek egyre kevésbé jól.

www.fastcompany.com/3051326/the-average-american-worker-earns-less-today-than-40-years-ago

GABOR2 2018.01.17. 00:44:04

"That’s why many American workers are actually poorer today than four decades ago. They may be earning more money. But, in real terms, they’re getting less for it. "

Szóval ennyi jót tett az innováció egy amerikai munkásnak. Szegényebbek mint negyven éve.

blöff 2018.01.17. 09:01:21

Ez a kapitalizmus a gyakorlatban, sajnos. Globális, az euban és nálunk is ez megy.
Az EU beszedi az adót, majd úgymond megtámogatja és feltőkésíti a kelet-európai piacokat, amelyeket azért integrált, hogy ezeket a pénzeket EU-s multik használják fel, szívják le és vigyék ki offshore-ba.
Ugyanaz a mezőgazdaságnál. Ugye mindig arról van szó, hogy agrárolló, meg hogy a mezőgazdasági árunak nincs értéke. Persze, hogy nincs, mert a nagyker árát lenyomja néhány nagy cég, mesterségesen alacsony szinten (mennyi az őstermelői paradicsom kg-ja és mennyi az áruházban?!) --> állami szubvencióval támogatni kell a mezőgazdaságot --> a támogatás az adókból történik --> a kereskedelmi áron kialakuló hasznot pedig lefölözi az áruházlánc --> akinek szegről-végről offshore tulajdonosa van. Így megy ki a pénz a "dógozóktól" a szűk tulajdonosi réteghez, mert nincs megtartva az egyensúly az őstermelő és a kereskedelem között, az állami (eus) támogatások pedig öntik be a pénzt egy torz rendszerbe. De van még sok más példa erre.

GABOR2 2018.01.17. 10:31:06

@blöff: Valóban a gyakorlatban, mert igazából nincs kapitalizmus. Kitömünk amúgy is csomó pénzzel bíró cégeket és aztán beszélünk egyenlő esélyekről és a szabad verseny szépségéről?! Azt mondjuk, aki elbukik pusztuljon, de ha a legnagyobb bankok buknak akkor mivel ők "túl nagyok" kitömjuk adófizetői pénzzel amit aztán arra használnak, hogy a bukott vezetőjüknek több százmilliós bónuszt adjanak? Ez oké? A külföldi multiknak annyi támogatást adni, hogy ha egyenleget vonnak akkor kiderül, hogy ami adót befizetnek sokkal kisebb mint ami támogatást kapnak; közben beszélni versenyről, meg hogy vegyünk példát a külföldi múltiról.

2018.01.18. 01:55:27

Vagy monokapitalizmus.

GABOR2 2018.01.18. 10:22:55

@Inkábbolvass: Nem a vállalatok a legnagyobb hatalmú szereplők, úgyhogy nem monokapitalizmus.

2018.01.18. 12:33:14

@GABOR2: igazából csak találgattam, közben beleszámítottam az összefonódásokat is.

GABOR2 2018.01.18. 13:32:06

@Inkábbolvass: Végülis nagyot nem tévedtél, hisz az igazi nagy ágyuk többek között a nagy cégeket is birtokolják...

www.portfolio.hu/finanszirozas/privat-bank/a-8-leggazdagabb-embernek-akkora-vagyona-van-mint-a-fel-vilagnak.242592.html

GABOR2 2018.01.19. 14:30:18

Témába vág:

"Kevés győztes, túl sok vesztes"

"A Columbia egyetem professzora szerint több korábbi mítosz is megdőlt, például az, hogy a piac tökéletes lenne a tőke, a munkaerő és az áruk elosztására vagy az, hogy a gazdasági növekedés mindenkinek a javát szolgálja. "

"Mindez miért alakult így?- fogalmazta meg a kérdést Stiglitz professzor, aki a Social Europe című szaklapnak nyilatkozott. Azért, mert a nagyvállalatok kettős célt akartak elérni: a munkabérek (Stiglitz professzor természetesen a reálbérekre gondol)csökkentését és a profitok növelését. Ez sikerült is. "

"Csakhogy ez destabilizálta a társadalmat. "

"A közgazdászok mindig csak a globalizáció pozitív oldalát hangsúlyozták és megfeledkeztek a negatívumokról. Például a társadalmi egyenlőtlenség növekedéséről. Így a globalizáció politikailag fenntarthatatlanná vált "

hvg.hu/gazdasag/20180119_Keves_gyoztes_tul_sok_vesztes_ezt_ajanlja_a_Nobeldijas_kozgazdasz_megoldaskent

GABOR2 2018.01.23. 13:35:36

Ez még ide kívánkozik:

„Nem világos, hogy miért alakultak ki ezek a trendek, habár az új technológiák hatása biztosan szerepet játszik a folyamatokban. Makroszinten az mondható el, hogy az aggregált amerikai termelékenység több mint 250 százalékkal növekedett az 1970-es évek eleje óta, miközben az órabérek mértéke stagnált. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység növekedése nemcsak koncentrálódott a cégek szűk körére, hanem azt is, hogy a termelékenység és a munkajövedelmek alakulásának folyamata szétvált egymástól. Ennek alapvető konzekvenciája az, hogy a bérek már nem töltik be azt a központi újraelosztó szerepet, amelyet évtizedeken át elláttak.

Evidensnek kellene lennie mostanra, hogy világszerte sok gazdaság strukturális változásokon esik át, és ezen átalakulás nyomán torzult a munkahelyek–termelékenység–jövedelem elosztási hármas. E paradigmaváltás a nyugati középosztály eróziójához és a prekariátus, egy új társadalmi, gazdasági osztály kialakulásához vezetett, amely nemcsak azokból áll, akik nem tudnak munkát találni, hanem azokból is, akiket informális módon vagy alkalomszerűen foglalkoztatnak, vagy egyéb nem biztos állásuk van.

Annak megértéséhez, hogy a várt gazdasági pályával szemben miért alakultak ki ezek az elmozdulások, a technológia foglalkoztatásra gyakorolt hatását kell megvizsgálnunk. A fejlett technológiák, különösen a számítástechnika és a robotika úgy tette lehetővé a termelékenység növekedését, hogy közben a bérek nem nőttek hasonló mértékben. A rutinszerű munkakörök automatizálása a munkaerőpiac polarizálását eredményezi. Az ezen kívüli munkaköröket nehéz automatizálni, és kevés – akár semennyi – vagy igen magas képzettséget igényelnek. Az utóbbi munkakörök száma jóval kevesebb, mint az előzőké, s olyan élenjáró cégeknél van rájuk szükség, amelyek a technológiát közvetlen versenytársaik megelőzésére és új piacokon való terjeszkedésre használják fel.

Ez vezet el minket korunk központi kérdéséhez. A politikai vezetők miként tudják kezelni a gyors technológiai változás által keletkezett externáliákat, s ezzel biztosítani a gazdasági és politikai fenntarthatóságot? Egyszerűbben szólva, miként tudunk egy új társadalmi szerződést kialakítani a digitális korszakban?”

makronom.mandiner.hu/cikk/20171106_manuel_muniz_a_gazdasagi_novekedes_mar_nem_eleg#comments

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2018.09.07. 08:10:02

Sok mindenben igazad van, de sokban tévedsz is. Példa:

"Hiába termelsz többet, hiába innoválsz, neked, a munkásnak nem lesz jobb, csak jobban elfáradsz."

Miért is fárad el jobban a munkás, aki hatékonyabb berendezésen dolgozik? Megmondom, semmiért. Az igaz, hogy az innovációval többet termel egymunkás, de nem lesz nehezebb a munkája semennyivel.

Valójában azért borult fel (főleg az USA-ban) a munka-tőke jövedelemelosztás aránya, mert az 1980-as évekig a tőkéseknek szükségük volt a dolgozóra. A nagy szakadás a munkák távol keletre kiszervezése volt. Onnantól végtelen mennyiségű dolgozó állt rendelkezésre, ezért nem nőtt a belföldi munkások jövedelme. Ez az egy oka van.

Hartrigel 2019.09.04. 15:13:31

@fofilozofus: Az, hogy a belföldi munkásokat "kici,ocó kínaira" cserélték még nem kifogás, hogy miért csökken évről évre az az iparűzési -, a vagyon - és az örökösödési adó, stb. "gazdagéknál" - nem csak usában hanem euban vagy bárhol máshol.
Mert Így még ha ki is tolnak az amcsi melóssal, legalább tisztes adót fizetnének be a társadalomnak, azért amiért lecserélték. De nem.

De ha már az innovációnál és a melósnál tartunk tényleg igazad van. Nem fog elfáradni, mert az innováció miatt már dolgoznia sem kell.
SE baj, kap majd napi 2000 kalóriás zöld szóját, meg Ready player one-t, a guminő és a Szóma mellé, hogy lekösse magát.
süti beállítások módosítása