Gondolom jó sokszor hallottad már, hogy a magyar cégeknek innovatívabbaknak kéne lenniük. Jó lenne, ha befektetnének az innovációba. 

Nade milyenek is a vállalati innovációk általában? Korábban már írtam arról, hogy a vállalatok akkor érdekeltek a kutatásokban, ha ennek a hasznát ki tudják sajátítani. Viszont ezt nem tudják tökéletesen megoldani, ami már előrevetíti, hogy nem nagyon fogják törni magukat azért, hogy kutassanak. Node a kutatásnak is több fajtája van. 

Számviteli fogalmakat használva az alapkutatás: az alapkutatás olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.

Vagyis ebből nem lesz pénze a cégeknek közvetlenül úgyhogy ez a terület alulfinanszírozott lesz. Kisvállalatok esetében simán nem is létezik ez a kategória valószínű, pedig sokan nagy reményeket fűznek a kis és középvállalatok innovációjához. Az is tisztán látszik, hogy ez a körülmény nem segíti azt, hogy megvalósuljon az a legenda, hogy majd az innovatív cégek elhozzák a tudás társadalmát.

Plusz kockázatos és költséges tevékenység, aminek jó részét le se lehet védeni szabadalommal.

De mi a helyzet az alkalmazott kutatással?

A számviteli fogalma nem valami szép, a lényeg, hogy ebből már származhat pénzügyi haszon.

Ezekből már több lesz, de ezek a meglévő alapkutatásokból táplálkoznak, amibe a cégek nem nagyon akarnak befektetni, hanem azok inkább állami finanszírozással egyetemeken jönnek létre például. Vagyis ha csak a magánszektoron múlva nem nagyon haladna az emberiség. A piacok rövidlátóak.

Nade nem csak az a kérdés, hogy van-e kutatás, vagy nincs. Az is kérdés kinek hoz ez hasznot. A vállalatnak, továbbiakban az egyénnek, aki a vállalat tulajdonosa, vagy a társadalomnak?

A piacok minden olyan esetben kudarcot vallanak az optimális innováció kialakításában amikor eltérő a társadalmi és az egyéni haszon ami az innovációból fakad.

Mivel hogyha a cégek választhatnak a társadalmilag hasznos és egyénileg hasznos innovációk között az egyénnek hasznost választják. Tehát ha előáll az a helyzet, hogy egy innováció egyéni haszna meghaladja a társadalmi hasznát, akkor az innovációba beruházás túlzott mértékű lehet, amit még durván súlyosbít a szabadalmi rendszer.

A kutás célja egy cégnél lehet simán a járadékvadászat, vagyis megszerezni a szabadalmakból származó monopoljáradékot, vagy egyszerűen kihasználni az elsőként lépő előnyeit. 

Ez egy akadály és erre van, hogy innovációval válaszol egy másik vállat. De milyenek ezek az innovációk? Ezek azok amikor a kutatók egy, a piacon meglévő termékkel lényegében azonosat próbálnak kifejleszeni. A kutatás célja megkerülni a szabadalmat, és megszerezni a szabadalmaztató profitjának egy részét. Vagyis semmi olyan dolgot nem hoznak létre az innovációval ami az emberiséget előrevinné; az így megszerzett profit nem közvetlenül az innováció miatt megnövekedett fogyasztói jóléthet kapcsolódik. Egy meglévő dologhoz hasonlót csináltak úgy, hogy nem kell jogdíjat fizetni és az innováció kizárólagos célja, hogy eltérítse a profit egy részét egy másik vállalattól.

Másik probléma a vállalati innovációkkal, hogy előfordulhat, hogy meglévő szabad tudást privatizál. A szabadalom megszerzése privát jószággá tesz egy egyébként közjószágot.

Újabb probléma az, hogy a modern újítások sok hozzávalót igényelnek amelyek mind külön-külön szabadalmaztathatók. A termék előállításához tehát több szabadalom tulajdonos megegyezése kell. Az egyik szabadalom csak egy apróság, a másik nagyon fontos. A leghatékonyabb dolog az lenne, hogy az elérhető legjobb termék jöjjön össze, de ezek a dolgok szabadalmaztatva vannak és nem lehet megegyezni. Ilyenkor a vállalat a szabadalom megkerülésére kényszerül, ami miatt a vállalati innováció megint egy meglévő dolog mondhatni újrafeltalálására irányul, amiből nincs társadalmi haszon, ráadásul az így létrejött helyetesítő termék alacsonyabb minőségű lehet mintha az eredeti szabadalmat használták volna. Mondanom sem kell ez se hasznos a társadalom egészének, hiszen az elérhető legjobb verzió helyett egy gyengébb valósul meg. Ha közjószág lenne egy ilyen tudás, tehát amit nem cég hozott létre akkor megvalósulhatna a lehető legjobb termék létrehozása.

Problémás a vállalati innováció akkor is, ha bizonyos területeken irracionális magabiztosság alakul ki. Amikor a cégek következetesen abban a hitben vannak, hogy az innovációjuk hozama magasabb lesz, mint valójában és hogy alacsony a kudarc lehetősége. Khmmm felhő... Ez azt hozza magával, hogy néhány "izgalmasnak" tartott területen nagyok lesznek a beruházások, köztük az ezekhez csatlakozó innovációs és tanulási beruházások és ez elvonja a forrásokat a valóban hasznos dolgoktól.

További probléma a vállalati innovációkkal, hogy a társadalmi fejlődésnek nem kedvezően torzítja a fejlődést sokszor. Világos, hogy túl kevés a környezeti káros hatások csökkentését célzó vállalati kutatás, ami nem meglepő ha figyelembe vesszük, hogy a káros anyag kibocsátásának nincs ára, illetve kevés figyelmet kap az innovációnak a munkanélküliségre és elosztásra gyakorolt hatása.

A munkaadók, akik a vállalatok innovációs folyamatát menedzselik abban érdekeltek, hogy erősítsék alkupoziciójukat a munkásokkal, ami alacsonyabb béreket eredményez. Szintén ide vezet a munkaerő-fejlesztő innováció, amelyek növelik a munkanélküliséget, hisz egyre több mindent követelnek meg, aminek egyre kevesebb ember felel meg és csak akinek minden papírja megvan kaphat normáis fizetést. Ugyanígy azok az újítások, amelyek a munkásokat könnyebben helyettesíthetővé teszik. Ha híreket olvasol ezeken van a hangsúly. Az, hogy kialakult egy olyan innovációs irány, amely a legtöbb munkás bérét csökkentené, talán nem csak a természet véletlen műve, és nem is a versengő piaci erők következménye, inkább annak az eredménye, hogy a munkaadók szabadon formálhatják az innovációs folyamatokat oly módon, hogy saját jólétüket növeljék a munkások rovására.

Az is jellemző a vállalati innovációkra, hogy az embereket robotoknak tekintik és azt hiszik, hogy a robottá válásig növelhetik a hatékonyságot. Mire gondolok? Pl. az innovációk hatására pontosan tudják, hogy minden másodpercben mit is csinál a munkavállaló. Ezt kiértékelik és látják, hogy pl. olykor lazít. Ekkor az okosok azt hiszik, ha elveszik ezt az mondjuk ötperces pihenőt, vagy azt a kis időt, amit nem vállalati ügy intézésével tölt a munkaadó, akkor nagyot javul majd a hatékonyság. Csakhogy inkább csökkenni fog, hisz az emberek nem gépek és egy kis pihenés inkább növelné a hatékonyságot. Amikor a vállalatok ilyen innovációkra koncentrálnak és inkább ilyenekre fognak mint nagy társadalmi ügyek megoldására akkor világos, hogy nem a többségnek nől a jóléte.

További probléma, hogy a vállalatok úgy gondolják, hogy nem érdekeltek abban sokszor, hogy a termékük tartós legyen, hanem a inkább annak örülnek, ha minél előbb vásárol újra a fogyasztó. Ez dolog a földi környezet leromlásához vezet, ami szintén nem társadalmi érdek, pedig ha akarnák akkor ki tudnának fejleszteni sokkal tartósabb termékeket.